A kormány támadások sorát zúdítja a magyar médiára: befolyásolják a piacot és csorbítják a sajtószabadságot. Hétfőn ismét előkerült a reklámadó tervezete (ami ellen még a fideszes lapok is szót emeltek), kedden pedig jött az újabb csapás, az Origo főszerkesztőjének, Sáling Gergőnek a leváltása. A médiumok tiltakoznak, a médiaszereplők tüntetnek. Így kell pár nap alatt szétzúzni a magyar médiát. Nem látszik, hol a vége.
Durvább a javaslat, mint egy éve
A Fidesz hétfőn nyújtotta be a reklámadóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az esemény váratlan volt, de nem előzmények nélküli: a kormány már tavaly is tervezte a hazai médiapiac megadóztatását. Az ötlettel 2013 tavaszán állt elő a miniszterelnök, de végül elvetették. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2013 októberében nyilvánosan leszögezte, hogy 2014-ben semmiképpen sem vetik ki a reklámadót. Ez érthető taktika volt, hiszen sokkal nehezebb lett volna megnyerni a 2014-es választásokat, ha előtte a Fidesz magára haragítja a teljes magyar médiát. Azonban a választások után alig egy hónappal ismét napirenden van a téma. A tervezet szerint a reklámadót már idén kivetnék, és augusztus 20-ig kellene bevallani, majd november 20-ig két egyenlő részben befizetni.
A 2014-es törvényjavaslat néhány dologban eltér a tavalyi tervezettől. Megváltozott például az adó kivetésének az indoka: tavaly a túlzottdeficit-eljárás mielőbbi megszüntetésével érveltek, 2014-ben inkább az igazságos közteherviselés jegyében vetné ki a kormány az új terhet. Közben szigorodott is a javaslat: egy éve az adómentes határ még egymilliárd forint volt, most pedig félmilliárd forint. Tavaly még húsz százalék volt a legmagasabb kulcs, a most benyújtott javaslat 40 százalékos adót vetne ki 20 milliárd forint feletti reklámbevétel esetén. A lényeg persze idén sem maradt ki: a politikai reklámok után senkinek sem kell adót fizetni.
Miért tiltakoznak a kormánypártiak?
A Napi.hu számításai szerint három hazai médiaszolgáltató fizetné a tervezett reklámadó háromnegyedét. A legmagasabb, negyven százalékos kulcs egyetlen hazai céget érint, az RTL-csoportot üzemeltető M-RTL Zrt.-t. A csatorna álláspontja szerint a reklámadó célja, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb politikailag független médiumát.
Nemcsak médiavállalatok, hanem szakmai szervezetek is ellenzik a reklámadó bevezetését. A Magyar Reklámszövetség kedden arra kérte a médiacégeket, hogy csatlakozzanak az adó bevezetése elleni június 5-ei tiltakozáshoz, amivel azt szeretnék elérni, hogy a reklámadó tervezetét ne fogadja el az Országgyűlés.
Több mint száz médium csatlakozott a megmozduláshoz. Csütörtökön este 19:15-kor számos TV-csatorna és online hírportál sötétült el negyed órára. A rádiók a tiltakozás beolvasásával csatlakoztak az akcióhoz, a nyomtatott sajtótermékek pedig pénteken üres oldallal fejezik ki a reklámadó bevezetése elleni tiltakozásukat. Az MRSZ honlapján folyamatosan frissül a csatlakozók listája.
A kormánypárti médiumok közül is többen csatlakoztak az MRSZ felhívásához. Az Magyar Nemzet Online (MNO) például amellett, hogy szintén beállt a sorba, az első hírportálok között volt, akik elsötétítéssel fejezték ki tiltakozásukat. A jobboldal besorolása a tiltakozás mögé azonban nem meglepő, hiszen a számos médiumban (MNO, HírTV) jelentős érdekeltséget szerző Simicska−Nyerges-birodalom a tervezet elfogadásának legnagyobb vesztesei közé tartozna.
Édes a bosszú
A kormány nem nézi jó szemmel a magyar média egyöntetű tiltakozását, és már gondoskodott is a bosszúról. A Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön késő délután bejelentette, hogy csak az MTI és az MTVA fotósa, operatőre és újságírója tudósíthat a kormány pénteki kinevezési ünnepségéről a Sándor-palotában. Mindezt a terem korlátozott befogadóképességével magyarázzák, és azzal vigasztalják a kizárt médiaszereplőket, hogy az ünnepségen készített felvételeket és tudósításokat ingyen a sajtó rendelkezésére bocsátják.
A reklámadóról szóló törvényjavaslatról a jövő héten tárgyal a Parlament. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint nem az a kérdés, hogy legyen-e reklámadó, hanem az, hogy hogyan legyen. A tiltakozásról pedig azt mondta, hogy nem a média példátlan összefogása, hanem nyomásgyakorlás, a politikai szereplők zsarolása.
Kedden jött az újabb csapás
Hétfőn éjjel írta meg a 444.hu, hogy menesztik Sáling Gergőt, az Origo főszerkesztőjét, aki 2013 novemberétől töltötte be a pozíciót, és 2002 óta dolgozott a lapnál. Kedden a médiumok többsége már tényként kezelte, hogy politikai nyomásra rúgták ki a főszerkesztőt. Az Origo az utóbbi időben több olyan tényfeltáró cikket közölt, amelyek kellemetlen helyzetbe hozták a kormányt, elsősorban Lázár Jánost, a Fidesz országgyűlési képviselőjét. Még kedden kiderült az is, hogy az írásos hírszerkesztésben és újságírásban tapasztalattal nem rendelkező Pálmai L. Ákos kerül a lap főszerkesztői székébe.
Sáling Gergő
Megváltozott médiafogyasztási szokások
Sáling Gergő a mai napig nem kommentálta a távozásáról szóló híreket, Lázár viszont mindent tagad, és arra kéri az Origo távozó főszerkesztőjét, hogy ő is cáfolja a nyilvánosság előtt a leváltása körüli híreszteléseket. Az Origo Zrt. hivatalos álláspontja szerint Sáling közös megegyezéssel távozik a vállalattól, amely a megváltozott médiafogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva egységes irányítás alá akarja helyezni a tartalomelőállítást. Az azonnal átlátszó hazugságnak titulált érv gúnyos cikkek és Facebook-kommentek sorozatát indította el.
A menesztés ügye egészen a Deutsche Telekomig ért (az Origo tulajdonosa a DT leányvállalata, a Magyar Telekom Nyrt.), a német anyavállalat azonban szerdán egy közleményben kikötötte, hogy ez az Origo Zrt. belső ügye, és semmiféle befolyást nem gyakorol az ottani személyi változásokra.
Elveszítjük
Az Origo Zrt. indoklását a szerkesztőség tagjai sem fogadják el: sokan kiállnak Sáling Gergő mellett. Kedden reggel például a szerkesztőség különleges címlappal tisztelgett a távozó főszerkesztő előtt. Szerdán az Origo alapításában részt vevő György Péter úgy döntött, hogy a felháborító kirúgás miatt otthagyja a vállalat vezérigazgatóságát. Még aznap délután a Lázár-cikkek szerzője, a lap főszerkesztő-helyettese, Pethő András is felmondott. Az Origo Hírek rovatának nagy része, vagyis tíz újságíró csütörtökön este a Facebookon jelentette be felmondását. Azt írták, hogy nem tudják folytatni a munkát a főszerkesztő eltávolítása után.
Fotó: szarvas
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a magyar média is együttérzését fejezte ki kedden: délután az Origo székházánál tüntettek, majd a tömeg a Nagykörúton átvonult a Parlament elé. A Kettős Mérce június 9-re újabb tüntetést szervez, amely este hatkor kezdődik a Kossuth téren.
Mi jön ez után?
Az Origo sorsa már megpecsételődött: sorra hagyják ott a lapot az újságírók, és, ha valahogy sikerül is őket pótolni, annyi biztos, hogy az Origo megszűnt abban a formában, ahogy eddig működött, és ahogy eddig ismertük. Az ország egyik legnagyobb független hírportálja ezzel tulajdonképpen eltűnt a süllyesztőbe. Ahogy az Index írta közleményében, ez nekik is nagy veszteség, hiszen ezzel a legnagyobb versenytársukat, egyik motorjukat veszítették el.
A magyar médiaszereplők és az egész társadalom aggódva tekint a jövőbe, hiszen veszélybe került a szólás- és a sajtószabadság. Az Origo sorsa már visszafordíthatatlan, de a reklámadó kérdésének végére még nem került pont. Az Országgyűlés jövő heti döntése végső csapást mérhet a magyar médiára. Vajon kiheverné a magyar médiapiac, ha az ország legnagyobb kereskedelmi csatornáját is elveszítené?