Szeretnéd, ha tízezrek olvasnának?

Érdekel a média vagy a kommunikáció világa, és szeretsz írni? Fejlődni szeretnél? Profi csapatunkban megteheted. Ha írnál ide, írjál ide!

Rólunk

A nyomtatott sajtó haldoklik, de már a podcastnak is leáldozott. A tévé felköltözött az internetre, az internet meg bele a tévébe. Mi jön még? Keressük a válaszokat.

Impresszum

Partnerünk

bme_kommedia_logo_sz_h.jpg

Meetupunk helyszíne

kuplung.png

 

A Média 2.0 Meetup rendszeres előadássorozat kommunikációs, illetve médiás témákban. A korábbi és a friss meetupokat itt találja.

 

Szponzorálná az eseményeket? Ide kattintson!

Közösség

Friss topikok

CC

Creative Commons Licenc

A titkosírástól a kiterjesztett elméig, Conchita Wursttól George Bushig

Média 2.0 | 2014.09.04. 10:07 |

Rejtjelezett szerelmes és politikai üzenetek, sebtében összehívott válságstábok, okostelefonnal szaladgáló emberek, egy rohanó világ, ahol az ember gyakran azt sem tudja, hogy férfi-e vagy nő, esetleg mindkettő vagy épp egy harmadik… Mindennapjaink társadalmi szerveződésének palettáján az információk előállítása, megtartása és továbbítása egyre több olyan tudományos kérdést vet fel, melyekkel szakértői csoportoknak és a laikus érdeklődőknek egyaránt érdemes foglalkozniuk. Jó alkalom lesz erre az idei Kutatók Éjszakája, ahol az izgalmas technológiai innovációk mellett a társadalomtudományok aktuális kérdéseiről, problémáiról szabad előadások és workshopok keretében, kicsik és nagyok egyaránt közösen gondolkodhatnak.

A 2005 óta minden szeptemberben megrendezett fesztivál egyik idei érdekessége, hogy a bölcsészettudomány képviselői közül a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszéke elsőként fog megjelenni az éjszakán. A Tanszék négy eladással és játékokkal várja majd az érdeklődő 15-100+ -os korosztályt.

Titkosírástáblák és rejtjelezett levelek

Dr. Láng Benedek A kard és a szív titkai - amit a titkosírások elárulnak című előadásában a magyar történelem zivataros évszázadaiból fennmaradt titkosírástáblák elemzésének és a rejtjelezett levelek megfejtésének titkairól rántja majd le a leplet. Rákóczi fejedelem, Teleki Mihály, Balassi Bálint – csak néhány név a sok közül, akiknek titkos naplórészletei és politikai levélváltásai immár a nagyközönség számára is elérhetők, megfejthetők. Hogy miért is lehetnek fontosak e szaftos történetek a mai magyar valóságban? Talán azért, mert napvilágra kerülésük igen nagy botrányokhoz, társadalmi felháborodáshoz vagy akár szövetségek felbomlásához is vezethetett volna, melyek sorsfordító hatással lehettek volna a társadalmi élet és a történelem alakulására is.

kardesszív.jpg

Hogyan közöljük egy világjárvány kitörését?

Így van ez a mai korban is: elég egy-egy véletlen elszólás, rossz kézbe került üzenet, kiszivárogtatás, és máris kész a válsághelyzet, ami emberek, cégek, országok sorsát fordíthatja meg. Illés Zsófia és Szabó Krisztina a Breaking News: válságkommunikációs snittek fikción innen és túl című előadásban a válságkommunikáció első lépéseiről és lehetséges megoldásairól fognak szót ejteni. Mit mondott a sajtónak a Lehman Brothers a csőd szélén? Hogyan rúgta ki embereit George Clooney a leépítésekkor, mit is üzent az USA elnöke 9/11-es első sajtótájékoztatóján vagy hogyan is közöljük egy világjárvány kitörését? Az előadók valós és fiktív válságkommunikációs példákkal, filmrészletek segítségével fogják bemutatni az alapvető jó és rossz válságkommunikációs megoldásokat.

Válságkomm.jpg

Nemi identitás és a "Szakállas Nő"

Ha válságot nem is okozott, de igen élénk médiaérdeklődést váltott ki az idei Eurovíziós Dalfesztivál győztese, a „Szakállas Nőként” is elhíresült Conchita Wurst. Az osztrák származású előadó nemrégiben számos közéleti és médiaszemélyiséget, aktivistát és magánszemélyt ösztönzött arra, hogy véleményt formáljon a férfi és női szerepekről, valamint a hagyományos kategóriák áthágásáról. Szintén idei hír, hogy egy közösségi portálon már több mint hetven nemi identitás közül választhatnak a felhasználók. De miért nem elég a két hagyományos opció? Vagy miért pont hetven lehetőség van? És egyáltalán: miért vannak eleve adott kategóriák ahelyett, hogy a felhasználó szabadon tölthetné ki ezt a mezőt? Nádasi Eszter Nem- ez (a) kérdés című előadásában a társadalmi nemekkel, a gender studies kortárs meglátásaival és az identitás kérdésével fog foglalkozni.

nem- ez(a)lényeg.jpg

Inkább egy okostelefon, mint az érettségi?

Ha már identitásról van szó, érdemes elgondolkodni azon is, mi a helyzet a testtudatunkkal, kiemelten az elménkhez fűződő viszonyunkkal? Többnyire mindannyian egyetértünk abban, hogy az elménk agyunk produktuma. Így, ha azt kérdezzük, hol van az elménk, kézenfekvő a válasz, hogy ott ahol az agyunk is: a koponyánkban. A kiterjesztett elme gondolata (The Extended Mind) ellenben éppen ezt kérdőjelezi meg. Miért kellene azt feltételeznünk, hogy az elménk ilyen szigorúan a koponyánkhoz, a testünkhöz kötött dolog? Mire ez a biológia-sovinizmus? Miért ne gondoljuk azt, hogy az elménk időről időre más-más hordozóeszközökre terjed ki? Ziegler Zsolt Inkább egy okostelefon, mint az érettségi címmel arról fog beszélni, hogy miért is kell újragondolnunk az elméről és a tudatról való meggyőződéseinket egy olyan világban, ahol okostelefonjaink tulajdonképpen ugyanazt a mentális szerepet hajtják végre, mint amit a memorizáló elme.

inkabbegyokostelefon.png

Úgy tűnik tehát, hogy kiszervezzük mentális tevékenységeink egy részét külső eszközökre, a Kutatók Éjszakáján pedig külső helyszínekre. Szeptember 26-án, a BME OMIKK (könyvtár) Gazdaság- és Társadalomtudományi olvasótermében a Filozófia és Tudománytörténet Tanszék előadásai várják az elméjét kiterjeszteni vágyó közönséget!

/Szerző: Szabó Krisztina/

A bejegyzés trackback címe:

http://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr646648517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.