Nagyon sokan kutattunk együtt az éjszakában szeptember 26-án, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gyönyörű könyvtárépületében, ahol a Filozófia és Tudománytörténet Tanszék szervezésében négy előadást hallgathattunk meg. Az első Láng Benedek tudománytörténész prezentációja volt a titkosírás titkairól. A kard és szív titkai: amit a titkosírások elárulnak című előadásában több megoldatlan rejtéllyel ismerkedtünk meg, kezdve a Vojnich-kézirattal, a somerton beachi ismeretlen férfin és a Zodiákus gyilkoson át a Beale-kódig. Mind-mind nyitott kérdés, a dekódolásuk már jó pár évtizede várat magára, és így van ez rengeteg politikai levéllel és magánnaplóval is.
Fotó: Deák Vera
Többféle titkosítási módszer létezik, például, amikor a betűket számokkal, képekkel, szimbólumokkal vagy krikszkrakszokkal helyettesítik. Jól emlékszem, mi is kitaláltunk egy kódrendszert, amikor általános iskolában valamilyen borzasztóan fontos üzenetet, esetleg egy szerelmi vallomást írtunk egy iskolatársunknak, vagy a szüleink elől titkolóztunk a szomszéd gyerekekkel. Kitaláltunk egy írást, ahol minden betű kapott egy jelet, például egy szívecskét, kört, háromszöget, pöttyöt és így tovább, és miután mindkét félnél ott volt a kulcs, elkezdtünk levelezni. Közben pedig nagyon jól szórakoztunk, hogy senki se tudja, miről is beszélgetünk. Talán nem is sejtettük még akkor, hogy hány millióan megtették ezt előttünk az évezredek során.
Történelmi forrásaink egy százaléka titkosítva van, természetesen nagyon sokat meg is fejtettek közülük, sőt sok megoldási kulcs, kézikönyv is fennmaradt segítségül. Ránk maradt például II. Rákóczi Ferenc és a Napkirály közötti levelezés kódtáblázata is. Ők ketten a számokat választották, hogy elrejtsék mondanivalójukat a kíváncsi szemek elől. Ha megnézzük a táblázatot, láthatjuk, hogy egy-egy betűhöz több szám is tartozik. Ez egy lényeges stratégia volt, ugyanis egy nyelvben könnyen felfedezhető a karakterek eloszlása, a betűk gyakorisága. A francia nyelvben például nagyon gyakori az E betű, emiatt a tartalom könnyen leleplezhető lett volna. Több ismétlődő szó is kapott külön számot – például az ennemy (ellenség) –, mivel ezek a szavak nagyon sűrűn fordultak elő ezekben a politikai levelekben, ezáltal felismerhetőbbé is váltak.
II. Rákóczi Ferenc és XIV. Lajos kódtáblájának részlete
A kódfejtés mint szakma nem tartozik a leggyorsabban elsajátíthatóak közé. Nagyon alapos történelmi, algoritmikus ismeret, nyelvészeti szaktudás és sok-sok türelem kell ahhoz, hogy valaki sikeres kódfejtő legyen. Ám a kódolt szövegek megfejtése elengedhetetlen, hiszen nagyon sokat tanulhatunk belőlük a múlt korairól, embereiről. Persze vannak egyszerűbb rejtjelek, amelyek könnyen feltörhetőek, de sokat még a mai modern technika, a számítógépek bevetésével se sikerült megfejteni. Felmerült a kétely, hogy némely irat hamisítvány, esetleg nem is rejtenek semmilyen értelmes szöveget… Csak remélhetjük, hogy egyszer fény derül az igazságra.
Fotó: Deák Vera
Ha izgalmasnak találtátok a témát, látogassatok el Láng Benedek honlapjára, ahol további érdekességeket, rejtélyeket találhattok: http://kripto.blog.hu/
(A kódtábla forrása: http://kripto.blog.hu/2014/08/27/rakoczi_456)
Jön az októberi Média 2.0 Meetup!
A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.
Meghívott előadók:
B. Csejtei Ildikó, médiakommunikációs szakember, a Sanoma és a TV2 Csoport volt marketingigazgatója
A kereskedelmi csatornák és a bulvármédia szimbiózisaAczél Petra, egyetemi docens, BCE kommunikáció
Médiaműveltség mint kulcskompetenciaIdőpont: 2014. október 14.
A helyszín: Hamarosan!
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt kell regisztrálni.