Soha véget nem érő értesítések, babafotók, eljegyzési hírek és megválaszolandó, de egyáltalán nem fontos üzenetek. Vajon a közösségi média növeli a stresszt az életünkben? Vagy épp ellenkezőleg?
A digitális technológia megváltoztatta az életünket: a legutóbbi generációk tagjai már elképzelni sem tudják a világot nélküle, nem beszélve arról a nagy információmennyiségről, amely körülvesz bennünket. Ez pedig nem csupán a hírportálokon jelenik meg, hanem a telefonunkon, böngészőben, Facebook-értesítés, Instagram-fotó vagy tweet formájában egyaránt.
A PEW Kutatóközpont a digitális technológia és a stressz közötti kapcsolatot vizsgálta: a kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy van-e összefüggés a stresszesebb életmód és a folyamatos online jelenlét között. Végül arra jutottak, hogy általánosságban a gyakori internetezés és a közösségimédia-használat nem növeli a stresszt, azonban vannak olyan tényezők, melyek bizonyos helyzetekben csökkentik, más helyzetekben pedig növelik.
A törődésnek ára van
Azok a felhasználók érzik stresszesebbnek magukat, akik a digitális technológia egyes fórumain nagyobb figyelmet szentelnek az őket körülvevő emberek életeseményeinek. A terminológia szerint ez a gondoskodás költsége (Cost of Caring) – amely leginkább a nők esetében figyelhető meg.
Egy korábbi, 2011-es kutatásban megállapították, hogy azoknak az emberek, akiknek kiterjedt szociális hálózatuk van, több közeli ismerőssel rendelkeznek, jobban megbíznak másokban, és támogatottabbnak érzik magukat. Lényegében ehhez a megállapításhoz kötődik a 2015-ös kutatás is, amely ebből a szemszögből már jobban kimutatja, stresszesebb életet élünk-e a közösségi médiának köszönhetően.
Hiszen, ha nyomon követjük az ismerőseink mozzanatait, úgymint – a tanulmányban vizsgált 12 elem közül kiemelve – a kórházi kezeléseket, haláleseteket, terhességet/gyermekszületést, elbocsátást, munkába állást, netán egy bűncselekmény áldozattá válását, nő a stressz-szintünk, az eredmények alapján főképp a nők esetében. Ez persze nem jelenti azt, hogy a férfiak ne reagálnának ezekre a változásokra – de őket, a tanulmány szerint, hét százalékkal kisebb mértékben érintik meg ezek az életesemények.
A Twitter és az emailezés terápiás ereje
Azonban öröm az ürömben, a közösségiség egyfajta terápiaként is jelen lehet a nőknél: egyes esetekben a digitális technológia csökkentheti a feszültséget. Azok a nők, akik naponta többször twittereznek, minimum 25 emailt fogadnak vagy küldenek, illetve megosztanak a mobiltelefonjukról legalább napi két fotót, 21 százalékkal kisebb stressz-szintet mutattak azokkal a nőkkel szemben, akik nem használják ezeket a technológiákat.
Hogy is van ez? Hol stresszt okoz a közösségi média, hol pedig nem? A stressz és a közösségi média használata közötti összefüggés közvetett. Összességében a közösségi oldalak használata nem funkcionál nagyobb stresszforrásként, kivéve, ha nagyobb figyelmet szentelünk a körülöttünk lévők életének. Ez ellen pedig, elsősorban nőként, az előző bekezdésben taglalt médiahasználattal tehetünk valamit; amúgy pedig igyekezzünk megszűrni ismerőseinket és azok megosztott tartalmait, szigorúan csak a lelki békénk érdekében.
Jön a februári Média 2.0 Meetup!
A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.
Meghívott előadó:
Gundel Takács Gábor, újságíró, műsorvezető, sportriporter, aki
- az új média tévézésbeli szerepéről,
- kereskedelmi és közszolgálati média közötti különbségekről,
- és az interaktív televíziózásról is beszél majd.Időpont: 2015. február 24., 18:30
A helyszín: Ötkert, 1051, Budapest, Zrínyi utca 4.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt kell regisztrálni.
Itt vagyunk a Meetup.com-on.
