Hogyan manipulált a média a röszkei ostromnál?

2015. szeptember 30. 10:14 - Média 2.0

Hogyan tévesztik meg nézők és olvasók sokaságát a hírgyártók? Hogyan vélekedik erről egy újságíró? Kenyeres Attila, a Debreceni Egyetem Andragógia Tanszékének doktorandusza a Kossuth Lajos Kollégiumában tartott előadást Meghamisított valóság – a médiamanipuláció titkai címmel 2015. szeptember 23-án, a Hatvani István Szakkollégium által szervezett Új tendenciák a modern tudományban elnevezésű előadássorozat keretében.

Az előadó a média minden területén kipróbálta magát. Elsősorban televíziós szerkesztőségekben és az írott sajtóban dolgozott, de ő a mostani Campus rádió elődjének, a Friss Rádiónak egyik alapítója is. Egykori munkahelyei közt szerepel az Alföld Televízió, a Debrecen Televízió, de a Debreceni Hetilapnak és a Hajdú-bihari Hétnek is írt mint közgyűlési tudósító. A politikai palettát teljesen lefedte, hiszen az Echo TV-nél, a Hír TV-nél és az ATV-nél is foglalkozott közéleti és politikai témákkal.

Ugyan a Debreceni Napnak még most is ír, az ideje nagy részét egyetemi oktatásra és kutatásra fordítja. Az általa tartott egyetemi kurzus lényege, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek az újságírók világába. Ekkor kezdett el a média manipulációs technikáival is aktívan foglalkozni, később pedig több könyve is megjelent a témában.

12025687_962924280434716_1760029154_o.jpg

A manipulációval hamis képzeteket igyekeznek kelteni az emberek tudatában. Manipulációról beszélünk, amikor egyes médiumok úgy mutatnak be eseményeket, hogy azok félrevezetik a befogadót, aki a televíziót nézi, az újságot olvassa, vagy az internetet böngészi. Ilyenkor a valóság elemeivel operálnak, tehát ez nem hazugság. Nagyon könnyű az embereket befolyásolni, ezt pedig a szerkesztők, a riporterek, az újságírók, az operatőrök, a vágók és a rendezők ki is használhatják.

A médiamanipuláció megismeréséhez közös munkára invitálta a közönséget az előadó. Az alapszituáció a 2015. szeptember 16-án történt röszkei összecsapás a migránsok és a magyar rendőrök között. Négy különböző médium televíziós tudósítását tekintettük meg az adott eseményről, ami tökéletesen illusztrálta, hogy ugyanazt a történést mennyire különböző módon közli egy-egy sajtótermék. Természetesen a miértekre nem tértünk ki, hiszen politika nélkül, kizárólag szakmai szempontok szerint tanulmányoztuk, hogy hányféleképpen tálalják az eseményeket.  

Migránsok vs. rendőrök

Megfigyeltük, hogy a nemzetközi és hazai sajtóban hogyan jelenik meg a menekültválság legagresszívabb momentuma. Külön-külön vizsgáltuk, hogy a migránsok és a rendőrök milyen kontextusban jelennek meg a szóban forgó beszámolókban. Fontos szempontok közé tartozik a képek használata is, hiszen nem mindegy, hogy kődobáló, gumikat égető, eltakart arcú menekülteket látunk a képernyőn, vagy pedig kétségbeesett nőket és gyermekeket. Mindegyikről készült felvétel, a kérdés, hogy mit mutattak meg az adásban.

12003392_950890844968442_5757241240553482426_n.jpg

Megnéztük, mi uralja a tudósításokat, a felvételek és a narráció között mekkora az összhang, valamint bemutatják-e hitelesen mindkét oldalt. Nem csak az számít, mit látunk a képen, hanem az is, hogy kit. Akadt olyan példa, ahol megemlítették a rendőrségi intézkedéseket (vízágyú, könnygáz), viszont ezt egyáltalán nem szemléltették, inkább az agresszívnek tűnő tömegre helyezték a hangsúlyt. Ez is egyfajta manipuláció, hiszen egy vizuális elem jobban megragadja a néző figyelmét. A nemzetközi sajtó tudósításainál alaposan átgondoltuk, hogy a tőlük származó információ-és képáradat milyen fényt vet hazánkra és más országokra.

Konklúzióként leszögezhetjük, hogy az összes általunk megnézett felvétel a valóságot mutatja be, de a valóság elemeivel ügyeskedik. Jogosan érezhetjük magunkat átverve, mivel a felkonferáló szövegekkel, a narrációkkal, képekkel, számokkal, címekkel, feltételes mód használatával, szakértőkkel és még rengeteg módon próbálnak befolyásolni minket, a közönséget. A lényeg: a teljes körű tájékozottsághoz ajánlott minél több médiumból információkat szerezni, így megismerhetjük a különböző perspektívákat.

Az előadás során kisebb szellemi műhely alakult ki, hiszen bárki hozzászólhatott a témához, elmondhatta véleményét, meglátásait az adott tudósítással, vagy egyéb példákkal kapcsolatban, melyek felé elkalandoztunk az előadás során. A közönség nagyon aktív volt, majdnem minden helyzetben megszületett a helyes válasz, hol egyetértésben, hol a vélemények ütköztetésével.

Szerző: Lakatos Dóra

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr817856176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Toportyán Zsóti 2015.10.01. 06:05:31

Narancsmaffiózók rengeteget áldoznak a lopott pénzből manipulálásra,választások elcsalására.