Az a legjobb ügyfélszolgálat, ahol lehet panaszkodni

2016. február 24. 14:32 - Bacsárszki Ágnes

Az ügyfélszolgálatok napi szinten kríziseket kezelnek, aminek fontos eleme a kommunikáció. Milyen a jó ügyfélszolgálat és miért van fontos szerepe a panaszbejelentésnek? Mit tesz a szallas.hu, ha közvetítőként támadás éri, pedig a panasz valójában a szállásadóra vonatkozik, és mi a feladata egy vezetőnek a krízishelyzet megoldásában? Ezekre a kérdésekre adtak választ a keddi Kríziskommunikációs meetup vendégei.

Kedden Ügyfélszolgálatok krízishelyzetben címmel rendezte meg 14. találkozóját a Kríziskommunikációs meetup (KriKoMMeetup). Három előadó beszélt a témáról: Mezey Enikő, a szallas.hu operációs vezetője; Kocsmár Krisztina, a Nemzeti Agrárkamara ügyfélszolgálati vezetője; valamint Katona Erzsébet, az Alitera Ügyfélkapcsolati Kft. ügyvezetője. A vezetők arról beszéltek, hogy kötélidegeken kívül mire van szükség egy krízishelyzet megoldásához, és mitől lesz egy ügyfél elégedett.

Az ügyfél előrébb való, mint a partner

Mezey Enikő, elmondta, hogy a szallas.hu-nak sokszor nincs könnyű dolga: bár közvetítő szerepet játszik a szállásadók és az utazók között, hiába vonatkozik a panaszok nagy része a szállásadóra, a vendégek legtöbbször mégis a szallas.hu-t hibáztatják, akárcsak a Tékozló Homáron megjelent levélben. Ilyenkor egyrészt el kell dönteni, hogy kinek van igaza (ami sokszor nagyon nehéz), de mérlegelni kell azt is, hogy valódi vagy elnagyolt problémáról van-e szó. Ha nem a szallas.hu a hibás - bár részfelelősséget vállalnak és segítenek megoldani a problémát - akkor megkérik a partnert, hogy kompenzáljon, vagy, ha ezt nem teszi meg, akkor megválnak a partnertől és a vendéget részesítik előnyben.

Mezey szerint mindig törekedni kell arra, hogy a vendég felől közelítsük meg a megoldást. Vállaljunk felelősséget, és kompenzáljuk a vendéget az őt ért károkért. A szallas.hu-nál krízishelyzetekre sztenderd eljárás nincs, de mindig törekednek a személyességre. A problémákat nyíltan kezelik, és azonnal reagálnak, kihasználva minden közösségi csatornát.

 krizis-kommunikacio.jpg

forrás: hogyankell.hu

Azonnali reagálás és kötélidegek

Az első és legfontosabb a vezető szerepe a tervezésben és felkészülésben, még mielőtt baj keletkezik – hangsúlyozta a krízisekkel kapcsolatban Kocsmár Krisztina, a Nemzeti Agrárkamara ügyfélszolgálati vezetője. Fontos, hogy legyen egy úgynevezett Havária tervünk a vészhelyzetekre, melyben pontos utasítások vannak arról, hogy mi ilyenkor a teendő. A dokumentum legyen mindenkinek elérhető helyen, és legyen egy példány a falon is, kinyomtatva, ha bármi történne a technikával.

A vezető szerepe a megoldásban is hangsúlyos, ez a következőkből áll:

  • határozottan és gyorsan cselekedni, egyszerű utasításokkal;
  • azokat a kollégákat, akik stresszhelyzetben képesek dolgozni, előtérbe kell tolni, hogy az ő példájuk legyen a minta a többiek számára;
  • higgadtság és a Havária terv követése.

Bár nem könnyű ezeket meg is valósítani, törekednünk kell rá, hiszen ezen állhat vagy bukhat, hogy elterjed-e a pánikhangulat az emberek között - ami csak tetézné a bajt. Fontos megjegyezni, hogy a kompetencia és az információ hiánya is vezethet krízishez. A krízis megoldásának kulcsa az azonnali reagálás és a kötélidegek.

 crisis_communication1-510x194.jpg

forrás: nepo.com.br

Milyen egy jó ügyfélszolgálat?

Katona Erzsébet, az Alitera Ügyfélkapcsolati Kft. ügyvezetője arról tartott előadást, hogy milyen egy jó ügyfélszolgálat. Szerinte ez leginkább a szerencse, adottság és képzés hármasának együttese, de a legfontosabb a humánus, ügyfélközpontú megközelítés. Igaz, hogy a vállalkozások célja a profit növelése, de ehhez egy út vezet: az ügyfél elégedettsége.

Fontos, hogy ha a vevőnek van egy alapelvárása, ami kielégül, az még nem eredményez elégedettséget. Akkor lesz ugyanis elégedett, ha az alapelváráson felüli minőséget kapja. Sajnos az ügyfelek elvándorlása "néma": az elégedetlenek 96 százaléka panasz nélkül távozik. Pedig azok az ügyfelek, akiknek megoldották a panaszát, elégedettebbek lesznek, mint azok, akiknek nem volt panaszuk – így célszerű lenne panaszbejelentésre sarkallni őket.

Akkor mivel tehető jó benyomás az ügyfélre? Egy kutatás során erre a megkérdezettek 79 százaléka első helyen azt válaszolta, hogy „az ügyfélszolgálatos foglalkozott velem”. Tehát az ügyféllel való foglalkozás, figyelem a legfontosabb. Katona szerint fontos észben tartanunk azt is, hogy egy cégnél nem mindenki alkalmas minden feladatra, nem mindenkiből lesz jó ügyfélkapcsolati munkatárs. Ezért szükséges a tudatos, szakszerű kiválasztás különböző interjúk, tesztek, valamint próbamunka segítségével. Választ kell találnunk arra, hogy mit akar, mennyire jó, és mit tud az adott munkavállaló, hogy a megfelelő munkát adhassuk neki.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr538415810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Larry Silverstein 2016.02.24. 20:22:08

jól fizetett ügyfélszolgálatos kell, mert a rosszul fizetett kb. leszarja sőt még örül is ha seggbe b*szhatja a saját cégét

Tele_Maus Nonprofit Consulting · www.tele-maus.hu 2016.02.24. 22:10:57

Tiszteletem - mindenkinek!

Először is minden ügyfélszolgálatosnak és különösen a főnökeinek és az ő főnökeiknek szerintem azon kellene elgondolkodni, hogy miért alkalmazzák az ügyfeleik irányában (és egyoldalúan csak abban az irányban) úgy a "kérelem" kifejezést, hogy az ügyfél kérelmez - a szolgáltató (az ügyfél egyenjogú partnere) pedig közöl, felszólít, követel, esetleg tájékoztat. Manapság már nemcsak a pénzügyi szektorban fog (mert kell) kérelmet (Sic!) kitölteni(e) az ügyfél(nek), de már a Magyar Telekomtól és vetélytársaitól a valóban [jog szerint] közszolgáltató cégekig, ill. a behajtócégeiken át egyre többször és több helyen alkalmazzák ezt a lehetetlen kifejezést (ahogy pl. a Chrome magyarja is, felháborító módon). Az angolszász request ugyanis jelentése nem a kérelem, hanem a kérés, az igény kifejezés. Magyarországon a "kérelem" kifejezést - egy-két erősen káros jogszabályi kivételtől eltekintve - a felettes (Sic!) hatóságok felé benyújtott hivatalos (!) megkeresésekre lehet és csak erre lehet alkalmazni. A felettes szón van a hangsúly. A polgári jogi jogviszonyokban a szolgáltató - különösen ha ÁSZF-fel sok, alkalmasint milliós számú - ügyfelet szolgál ki, még csak ráutalóan sem lehet (nem viselkedhet) felettesebb félként. Ehhez képest mindenki nézzen magába, és amikor "kérelmez", az megalázkodást is jelent, egyféle félelmet attól, hogy akihez (amelyhez) benyújtaná, ott ebből baja is lehet. És itt kezdődik a hazai (köz)szolgáltatási fertő: amikor a DIGI vagy az UPC arra hivatkozással, hogy "a fizetendő díjhoz képest sokba került az az akadékoskodó [helyesen? jogaival élő] ügyfél", felmondja a szerződést és ha ez nem elég: többé nem is szerződik vele.

Szeretettel:
Maus Róbert
jogi asszisztens
civil érdekvédő

Tele_Maus Nonprofit Consulting · www.tele-maus.hu 2016.02.24. 22:16:19

@doktorkotász - Orbánné dr. Kotász Viktor a piktor:

Javítások magamhoz:
1.
" A felettes szón van a hangsúly. A polgári jogi jogviszonyokban a szolgáltató - különösen ha ÁSZF-fel sok, alkalmasint milliós számú - ügyfelet szolgál ki,"
-->
" A felettes szón van a hangsúly. A polgári jogi jogviszonyokban a szolgáltató - különösen ha ÁSZF-fel sok, alkalmasint milliós számú ügyfelet szolgál ki -,"

2.
"[helyesen? jogaival élő]"
-->
"[helyesen: jogaival élő]"

Elnézést!
süti beállítások módosítása