Április 26-án a szellemi tulajdon világnapját ünnepeljük 2001 óta: ez a nap jó alkalom arra, hogy tisztázzuk a szabadalmi joggal kapcsolatos kérdéseket. Ilyen például, hogy hogy kell Magyarországon levédetni egy szabadalmat, megkönnyíti-e az internet és a globalizáció ezt a folyamatot, és mit tehetünk, ha egy másik cég ellopja a logónkat. Hétfőn Szabadalmi jog, szabadalmak kommunikációja címmel rendezte meg a Kríziskommunikáció meetup 15. találkozóját, ahol Erkel András, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) volt munkatársa, valamint Ungár Soma, a Gauswheel feltalálója tartottak előadást a témáról.
Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának, eredményeik védelmének szentelt világnappá nyilvánítja. A szabadalmi jogról hazánkban elsősorban azt érdemes tudni, hogy a világ többi részétől eltérően nem a gazdasági, hanem az igazságügyi tárca felügyelete alatt van 2007 óta. Bár a szabadalmakra van nemzetközi szabályozás, országonként eltérő szabályok is léteznek. Lássuk a magyarországi helyzet részleteit.
Szellemi termék és oltalmazás
Erkel András, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) volt munkatársa több alapvető fogalmat mutatott be: a szellemi termékről érdemes tudni, hogy több dolog is védi, úgy mint a szerzői jog, az önkéntes műnyilvántartás, a védjegy, a használati minta, a formatervezési minta, a know-how, és a licenc. A szerzői jog melletti másik nagy jogterület, ami a szellemi alkotások jogával foglalkozik, az iparjogvédelem. Érdemes megjegyezni, hogy a szerzői jog hatálya alá tartozó műveknek a jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik.
Sok dolgot ugyanakkor a versenytörvény is oltalmazhat: ha valaki elfelejti levédetni a terméket, a versenytörvény is védi (persze biztosabb, ha levédetjük). Ugyanakkor, ha például nem védettük le a logónkat, és valaki jogosulatlanul használja, polgári jogi igényt is lehet ez ügyben érvényesíteni.
Hogyan védessük le a logónkat?
Magyarországon ha le akarjuk védetni a logónkat, azaz a védjegyünket, ki kell töltenünk egy nyomtatványt. Ehhez kapcsolódóan a hivatal 3-4 hónap múlva végez egy kutatást, amiben leellenőrzi, hogy létezik-e már ilyen vagy hasonló logó - mindezt 73.800 forintért. Érdemes tudni azonban, hogy 5 év után bárki használhatja a levédett logónkat, ha azt nem kezdjük használni.
forrás: piacesprofit.hu
Szabadalom és védjegy
Az iparjogvédelmen belül találkozunk a szabadalom és a védjegy fogalmával - folytatta Erkel András. Szabadalmaztatható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható műszaki megoldás - szabadalom esetén mind a három feltételnek teljesülnie kell. A szabadalom összesen 20 évre szól, és nem meghosszabbítható (hiszen a technika gyors fejlődésének köszönhetően, addigra úgyis elavul), de gyógyszerek esetében ez 5 évvel tovább terjeszthető. Szabadalmat az extra profit miatt kell csinálni – a 15-20%-os profit már nyereségesnek számít. A védjegy ezzel szemben az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására szolgáló jogi oltalom, ami megkülönbözteti az egyes árukat és szolgáltatásokat egymástól, érvényessége 10 év, ami kérésre további 10 éves időtartamokra korlátlanul megújítható.
Még mindig hosszú és nehéz
Ungár Soma, a Gauswheel kétkerekű sporteszköz feltalálója kiemelte, hogy a szabadalom hosszú és nehéz procedúra. Sajnos hiába van internet és globalizáció, a szabadalmak terén ez egyelőre nem érezteti a hatását. Nincs egy egységes adatbázis, így ha 15 országban akarjuk szabadalmaztatni a terméket, akkor 15 helyen kell lefolytatni az eljárást és elmondani az újabb fejlesztéseket. Ráadásul külön fenntartási díj van az országokban egy-egy szabadalomra, és különböző ideig tart megkapni a szabadalmat: Kínában például 2-3 év, Indiában pedig 8-10 év. Hozzátette azt is, hogy a szabadalom igazi lényege akkor kezdődik, amikor megkapjuk azt. Nem szabad elkapkodni a szabadalmaztatást, inkább fejlesszük még a terméket, és előtte mindenképpen csináljunk egy piackutatást.
forrás: frankpeti.net
Úgyis le fogják másolni
Ungár Soma 2010-ben szabadalmaztatta az első találmányát Kínában. 2013-ban kapták meg, addigra már többen lemásolták. Mit lehet ilyenkor tenni? Erkel András rámutatott, hogy már a szabadalom beadásánál is van egyfajta védelem, de azt más jogokkal is erősíteni kell, ha érvénybe akarjuk léptetni. Ugyanakkor, amíg nem értesítjük a másolót, hogy ugyanez a szabadalom függőben van, addig ő jogilag „jóhiszemű bitorlónak" számít, így a közönségét is megtarthatja, hiszen hivatalosan nem értesítették. Ha viszont szóltunk neki, és úgy csinálja tovább, rosszhiszemű lesz, ami már egészen más kategória.
