Csíki vs. Heineken: mártírmarketing vagy székely huncutság?

2017. február 27. 13:10 - srd

Valóban krízisről beszélhetünk a Heineken kontra Csíki sör esetében? Ha igen, akkor ez mégis kinek volt krízis? Miben lódít, mit használ ki a székely sörgyár tulajdonosa, miben hibázott a Heineken Hungária vezérigazgató asszonya? Egyáltalán, mi az a krízistérkép? Mindenre választ kaphattunk a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) csütörtöki kávéházi estjén.

A 8. kerületi Magdolna utca azért nagyon különleges hely, mert itt működik az a Nem adom fel Cafe & Bar, amely Budapest első, fogyatékossággal élő emberek által alapított kávézója, ahol maguk a megváltozott munkaképességű emberek készítik és szolgálják fel az ételeket és italokat, és közreműködnek a programok szervezésében és lebonyolításában. Amikor minden a helyére került, megérkezett az első felszólaló, a kávézó pedig dugig megtelt, elkezdődött az a másfél óra, ami után minden hazaszerető, feltétel nélküli Csíki sör rajongónak és kríziskommunikációval foglalkozónak egyaránt magába kellett néznie.

Előadók és a kerekasztal résztvevői:

  • Bőhm Kornél, a Spindoc alapítója, a Kríziskommunikációs Tagozat vezetője;
  • Bruck Gábor, stratéga, a Sawyer Miller Group vezetője;
  • Pintér Dániel Gergő, PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő, a BME és METU oktatója, az MTA SZTAKI kommunikációs vezetője, a Média 2.0 alapítója;
  • Sós Péter János, MPRSZ alelnök, B. SWAN Partners ügyvezető igazgatója.

A beszélgetés moderátora: Rácz Gábor, az MPRSZ örökös tagja, válságmenedzser volt.

Minden Magyarország első krízistérképéről

Az est folyamán először Bőhm Kornél beszélt, akinek szerkesztésével 2016-ban elkészült Magyarország első krízistérképe. A nemzetközi példa alapján megvalósított projektnek az volt a célja, hogy az összes hazai vonatkozású válságot szektorokra lebontva rendszerezze, majd következtetéseket vonjon le belőle.

A szerzők olyan botrányokat, kríziseket vizsgáltak meg, amelyek valamilyen módon kríziskommunikációs eljárást, a hírnév védelmét követelték meg az érintettektől. „Az esetek közel harmadát az állami, nemzetgazdasági célokat ellátó intézmények produkálták, a legkisebb halmazt a technológiai cégek ügyei képezték. Kronológiát tekintve április és november volt a két leginkább krízisektől sújtott hónap. Mindösszesen az esetek majdnem felét a forprofit (nyereségérdekelt) szervezetek adták” – hangzottak el a kötet legfontosabb megállapításai.

Természetesen a projekt során a külföldi módszertan adaptálásakor számos szakmai dilemmába ütköztek a szerzők: például, hogy a Magyar Nemzeti Bank sorozatos botrányai egy krízisnek számítanak vajon vagy többnek, illetve a különböző szektorokba tartozó eseményeket hogyan lehet egymáshoz viszonyítva vizsgálni. A térképre idén csupán azok az esetek kerültek fel, amelyek a mainstream média ingerküszöbét is átütöttek, de a jövőben a szerzők tervezik tovább finomítani és szakmai szempontokkal bővíteni módszertanukat.

krizisterkep2.jpg

Bőhm elmondta, 2016-ban 458 esetet regisztráltak, amelyet kilenc szektorra bontottak. A 2016-os krízisek között hét olyan történés volt, amelyek a kiadvány kiemelt eseteiként bővebben tárgyaltak. A Teréz körúti robbantás mellett a Liget-projekt válságkommunikációs aspektusaival és a Balaton Sound-on egy kanadai zenekar öltözőjében, eszméletlenül talált lányok után fellépő helyzet részleteivel is foglalkoztak a szerzők. Nem meglepetés, a 458 eset majd egyharmada, 145 válság a nyilvánosság színterén történt, amellyel messze megelőzte a többi szektort, hiszen a közéleti, politikai vagy éppen a közigazgatási szektorokban végbemenő változások is ide, a nyilvános szférába tartoznak.

Bőhm a Média 2.0-nak külön elmondta, hogy a 2016-os projekt előtt már 2015-ben is megpróbálkoztak a krízistérkép elkészítésével, de akkor végül nem jött létre az anyag. A kutatás egyfajta sajtófigyelésnek felel meg, amely folyamatos munkavégzést, rengeteg munkaórát jelent. Szerinte a cél az lenne, hogy minden évben megjelenjen a térkép, amelynek segítségével össze lehetne hasonlítani a trendeket. Hozzátette, hogy anyagi hasznot nem remélnek, inkább egyfajta befektetésnek, edukációnak fogják fel a munkájukat.

A kutatás szerzői:

Bőhm Kornél kommunikációs szakértő, Horváth Mónika, kommunikációs tanácsadó, Petrányi-Széll András, szociálpszichológus és szakközgazdász, Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságkommunikációs szakértő; Sztaniszláv András, stratégiai kommunikációs tanácsadó.

A "Magyarország krízistérképe 2016." című kiadvány a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának berkeiben, a Média 2.0 szakmai támogatásával készült.

A teljes kiadvány az alábbi linkről tölthető le.

krizisterkep_-diagram-01_uj.png

Mi folyik Székelyföldön?

„Ez egy támadás egy székely vállalkozással szemben, amely felvállalta az identitását, a magyar nyelvet és szimbólumai használatát!”

2017 januárjában robbant a hír, a román táblabíróság jogerősen betiltotta a Csíki sör gyártását, miután az azt kiadó Lixid Projekt Kft. és a Heineken Románia jogvitájában utóbbinak adott igazat. A Heineken azt állította, hogy a Csíki sör eltulajdonította szellemi tulajdonát. Szerintük az Igazi Csíki és az ő általuk gyártott Ciuc Premium elnevezése megtévesztően hasonlít egymásra. A sörbotrány nagy vihart kavart Magyarországon is, a mainstream média hetekig foglalkozott az üggyel, a kerekasztal-beszélgetés résztvevői viszont azzal a céllal ültek le hogy bebizonyítsák: nem minden fekete-fehér.

Pintér Dániel Gergő szerint az Igazi Csíki tulajdonosa nagyon okosan építette fel kommunikációs stratégiáját, mely két pillérre épült: egyrészről Dávid és Góliát, vagyis a kis, helyi termelőt ellehetetlenítő, szívtelen, profitorientált nagyvállalat harcára; másrészről pedig az ősi székely-magyar identitás védelmére. A válságkommunikációs szakember szerint a jól elfoglalt pozíció még nem elég; főleg ha a kampány könnyen megcáfolható hazugságokra, csúsztatásokra épül. Pintér hangsúlyozta: a Csíki Sör és a Heineken védjegyvitája nem a sör szeretetéről, de még csak nem is a régióval kapcsolatos lokálpatriotizmusról szól, hanem profitról és csakis arról.

Sós Péter János szerint lehet vitatkozni a Heineken stratégiáján – amelynek központi eleme, hogy betelepül, majd nemzeti szalagba csomagolja a megszerzett termékeit, lásd Soproni -, de azt látni kell, hogy Romániában a Csíki provokálta a Heinekent, ezt pedig a multi nem hagyhatta annyiban. Sós szerint, ha Lénárdék Hargitának vagy Gyimesnek nevezték volna a terméküket, nem lett volna semmi probléma. De nem így történt, Lénárdék Igazi Csíki söre kiprovokálta a válaszlépést. Érdekes, - zárta gondolatait, - a nagy magyar azt gondolja, megint bántják szegény székely testvéreit, bojkottálja hát a Heinekent, de a Soproni azért le-lecsúszik.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a Heineken kommunikációjában voltak problémás elemek. A legfeltűnőbb hiba az volt, amikor a vállalat magyarországi vezetője egy interjúban azzal a demagóg gondolattal próbált a bojkott ellen felszólalni, hogy Magyarországon 500 munkahely és 100 gazda megélhetése kerülne adott esetben veszélybe. A holland vezérigazgató asszony a román-magyar piaci és történelmi kérdésekben sem volt jártas, ezért nyilatkozata inkább árnyékbokszolás (torzított álláspont védelme) volt, mint egy ilyen drasztikusan áttematizált ügy sikeres visszakeretezése.

Tele van a történet hazugságokkal, félinformációkkal

Bruck Gábor amellett érvelt, hogy az eset tulajdonképpen nem is válság, hiszen egy címkecserével feloldható. Elmondta, ma már az internetnek köszönhetően egy hazugságok nélküli világban élünk, így jelen esetben sem kellett két nap, hogy kiderüljön: az Igazi Csíki tulajdonosa hazugságokra építette kampányát.

Bruck szavait Pintér is megerősítette, majd hozzátette morálisan eléggé kikezdhető döntésnek tűnik, amikor pusztán a profitszerzés érdekében valaki beemeli a székely identitás kérdését a simlis ügyeinek eltakarására. A szakember szerint ha válságként nem is tudjuk értelmezni a védjegyvitát, számos PR-konklúzióval bíró közéleti ügyként viszont igen. "Érdemes végiggondolni, hogy egy ilyen, egész országot megmozgató ügyben, hol a média és a PR szakma felelőssége. Itt - a veronai buszbalesethez hasonlóan - az újságírók gyakran nem ellenőrizték a források hitelességét és egy az egyben átvették Lénárd féligazságait, ami a nyilvánosság félretájékoztatásához vezetett" - hangsúlyozta.

A beszélgetést vezető Rácz Gábor külön készült az estre, több nyomtatott lapnyi nyilatkozatot, kommentet, véleményt hozott el. Többet fel is olvasott, de a legnagyobb derültséget az okozta a vendégek és a hallgatók soraiban, amikor beemelt egy kommentelő által kitalált új fogalmat, a mártírmarketinget. Pintér szerit azonban, valójában arról van szó, hogy a Csíki csupán székely huncutságnak próbálja csomagolni a "mártírmarketing-kampányt".

Sós Péter szerint a mai magyar valóság arról szól, hogy magyar tejfölt együnk, magyar tejet igyunk, magyar vajat kenjünk a kenyérre. A nemzeti érzelem marketingfogás lett a vállalatok számára, amellyel kihasználják a nemzeti gondolkodású embereket, és ezt csinálja a Csíki sör vezetése is. Pintér is egyetértett abban, hogy Magyarországon régóta létező jelenség, hogy az „echte magyar” jelzőt egy termékre aggatva nő az értékesítés sikere.

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr5112289547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VT Man 2017.02.28. 01:17:02

Volt egy indexes cikk, ahol mutattak a ket termeket, megjegyezve, hogy lehetetlen osszeteveszteni oket, es en is igy latom.

Kerdes az, hogy a roman birosag miert itelt a Heinekennek? Magyarorszagon is van korrupcio, de minel keletebbre megyunk, ez annal jobban fokozodik.

mh1973 2017.02.28. 06:15:35

@VT Man: tévedés, rengeteg hasonlóság van köztük, a korrupciót meg hogy sikerült idehoznod, érthetetlen!

Hansaplast 2017.02.28. 06:33:15

"Tele van hazugságokkal, félinformációkkal"
Ez igaz erre a cikkre, nem a Csíki Sörre! Összeültük páran úgy, hogy SEMMIT nem tudtok az egészről, és összeollózott - többnyire negatív - cikkek és kommentek mesgyéjén elindulva masszírozzátok a nagy semmit. Remélem, hogy a nagy eszmefuttatásért nem kértetek pénzt a szerencsétlen hallgatóságtól, mert ha igen, akkor az maga a lopás kategória.
Ha bármelyikőtök kicsit is utánanéz a történetnek, akkor tisztában lehettetek azzal, hogy Hargita sör, ilyen néven már konkrétan létezik, Csíki viszont nem létezett akkor, amikor a csíkszentsimoni sörmanufaktúra kihozta!
A székely identitásra építeni valóban elrgaszkodott... Bizony, egy székely, csíkszeredai vállalkozó készítsen indonéz sört? :D Vagy mit vártok el tőle?
Továbbá, a Dávid és Góliát párhuzammal mi a bajotok? Egy világszintű multi megtámadta a helyi vállalkozást! Ez TÉNY! Ezzel nektek mi a bajotok?
Az egész cikk és "előadás"(vagy mi...) egy nagy eszmefuttatás a SEMMIRŐL, A FÉLREVEZETÉSRŐL, AZ INFORMÁCIÓNÉLKÜLISÉGRŐL és arról, hogy hogyan ne elmélkedjünk olyan témában, amelyet nem jártunk rendesen körbe.
Pfuj!

Leylandi 2017.02.28. 08:45:46

@Hansaplast: ne húzd fel magad, ezek bérencek, azt írnak, amit a gazda mond. Persze, hogy ezek a magyarul író senkik ("uniós állampolgárok", de ezzel ki is írták magukat az Unióból) a román táblabíróságnak adnak igazat a józan ésszel, de ami a legnagyobb baj, az Európai Bizottság Belső Piaci Harmonizációs Hivatallal szemben! Láthatod, még a nevét se meri a cikkíró vállalni.
Miért, mit vártál? A pénz beszél, a kutya meg ugat.

2017.02.28. 08:53:31

"Sós Péter szerint a mai magyar valóság arról szól, hogy magyar tejfölt együnk, magyar tejet igyunk, magyar vajat kenjünk a kenyérre. A nemzeti érzelem marketingfogás lett a vállalatok számára, amellyel kihasználják a nemzeti gondolkodású embereket, és ezt csinálja a Csíki sör vezetése is."

szerintem menjen el Amerikába a nyilatkozó, nézzen körül, ott még (kis túlzással) a budipapír is csillagos-sávos meg mindenen rajta van a fehérfejű sas, a "made in the US of A" az egy hatalmas érv a vásárlás mellett. Sőt ha a cég veteránokat alkalmaz, azt is reklámozzák. Aki pedig nem Ford pick-up truck-ot, hanem Toyota Priust vezet, arra rásütik, hogy kaliforniai hippi, töketlen liberális. Legalábbis Kalifornián kívül.
Szóval nem magyar sajátosság ez, sőt, Magyarországon van az az emberek fejébe verve, hogy a francia, német, osztrák, brit, olasz stb. termék az igazi, a magyar meg szégyellnivaló vacak (sokszor tényleg az). Így tudnak a francia és német multik eladni minden szemetet Kelet-Európában.

"Pintér is egyetértett abban, hogy Magyarországon régóta létező jelenség, hogy az „echte magyar” jelzőt egy termékre aggatva nő az értékesítés sikere." - pont fordítva, ha egy svájci, német vagy norvég zászlót teszel a termékre, akkor elkapkodja a magyar. Ez egész Kelet-Európára igaz.

A sörökre kitérve: Csíkit még nem ittam, nem is fogok. De Heinekent már nagyon rég nem iszom, mert egy vacak, körömlakklemosó aceton ízű lötty.
Szerintem senkinek se fájna Magyarországon, ha soha többé nem innának a magyarok Heineken termékeket, (köztük Sopronit). Teljesen érthető a bojkott, nem kell hozzá széljobbosnak se lenni, elég a fogyasztói tudatosságra alapozni. Egy multi packázik, szart gyárt (igen, a Heineken az egy szar, acetonízű sör), a fogyasztók meg szavaznak a pénzükkel. Bem kell Csíkit venni, de Heinekent se! Alapvetően nem a multikkal van a baj, hanem a tisztességtelen gecimultikkal.

Hozzátenném, hogy mondjuk CBA-ban se vásárolnék soha, pedig az nagyonmagyar.

konrada 2017.02.28. 09:16:28

@Hansaplast:
Az egyikre az van írva:
CIUC PREMIUM

A másikra:
IGAZI CSIKI SÖR

...én speciel megértem az előzményed, mert a kettő annyira hasonlít egymásra, hogy van olyan ember, akinek könnyű mellényúlni...
...s a maga szempontjából ezért jogosan támogatja azt, hogy ne legyen ennyire összetéveszthető... (Én egyébként abban azért reménykedem, hogy nem nő, mert nagy bajban lehet, amikor tampont akar venni, és pont a rágcsálóűző füstölőnél tart a sorban, mert azok is pont ennyire hasonlítanak: dobozban hengeres...)

Ferenc Tarr 2017.02.28. 09:25:35

Kedves "Szakértő Urak"!
Járt önök közül valaki is a csíkszentsimoni sörfőzdében? Ugye, nem!
Jóindulattal: az egykori szeszgyár romos épületéből lett a manufaktúra. A területén NYOLC artézi kútból nyerik a vizet. A komló Kassa környékéről érkezik, a maláta Segesvár vidékéről. A sör 21 napig érlelődik patika tisztaságú termekben lévő tározókban- zárt rendszerben. NINCS FERMENTÁCIÓ!!! Valódi, kézműves sör. Ha ez elmondható a Heineken tömegtermékeiről, akkor szóljanak! De egyáltalán, kóstolták már?
Az hogy a román (i)gazságszolgáltatás összetéveszthetőnek tartja a CIUC román szót- amely a Csík megfelelője- a CSÍKi-vel az nem szorul magyarázatra, csak tiszta rosszindulat. Kár, hogy önöket nem lelkesíti semmi, ami magyar. Rossz lehet így élni...

vwxyz 2017.02.28. 09:30:41

1540 óta. Ja nem, 2014 novembere óta.
Csíki. Ja nem, igazából semmilyen helyi hagyománya, kötődése nincs, még a profitot is Hollandián át forgatják meg.
Egyetlen. Ja nem, nagyon nem.
Kézműves. Ja nem, ipari gyártmány.
100% homebrew. Ja nem, csak nem értünk külföldiül.
Igazi. Ja nem, ebben a mesében semmi sem igaz. Csak annyi történt, hogy egy ügyeskedő üzleti ügyben kijátszotta a nemzetiségi kártyát, a székelyek kárára.
Sör. Ja nem, csak egy kommersz ipari termék mártírmarketingelve.

Ballib cenzúrázók réme 24 2017.02.28. 10:00:40

Próbáljátok menteni a heinekkent, de már késő.

Akinek számít hogy magyarokat (mégha csak a ballibek által megvetett határontúliakat is lehetetlenítenek el) ezt a szart már nem veszi !

Ballib cenzúrázók réme 24 2017.02.28. 10:01:54

@Ferenc Tarr:

A Heinekken fizetett bérbloggerei, és a ballib határontúliakat gyűlölő hordái mentegetik csak a Heinekkent nyugi.

Kevesen vannak, csak sokat írnak !

Ballib cenzúrázók réme 24 2017.02.28. 10:05:25

@Leylandi:

Pontosan így van..

A magyarellenes horda mindent ellehetetlenít ami magyar !

Ne hagyjuk !

$pi$ 2017.02.28. 10:15:21

Mondjuk tiszta sor, hogy senki sem érti miről van szó. :(

Erdélyben a magyarok csíki sört isznak. legalábbis így mondják: "kérek egy csíki sört". Ez egyfajta nemzeti hitvallás, az igazi magyarok csíki sört isznak ha csak lehet.

De persze a csíki sörre az van írva, hogy "Ciuc", merthogy a rományok miatt. Mit lehet tenni, a sör csíki, de rományul van ráírva.

Erre jött egy vállalkozás és azt mondta, hogy ők magyarul írják rá. Nem csak egyszerűen úgy mondjuk, hogy "csíki" hanem úgy is írjuk.

Erre a Ciuc ráfaragott, rájöttek, hogy a magyarok nem fognak olyat inni, hogy "ciuc", ha egyszer van olyan is, hogy "csíki", ezért megtámadták az egészet a rományok bíróságán. Azok meg nyilván nekik adnak igazat, mert a másik az *magyar*.

Hát ennyi a történet.

Ballib cenzúrázók réme 24 2017.02.28. 10:18:54

@$pi$:

Majdnem ennyi.
A Heinekkent egy gagyi szart ad Ciuc néven (ami persze nem rosszabb mint pl a Heinekken, vagy Soproni, vagy bármi, ..), de kategóriákkal szarabb, mint a Csíki amit határontúli magyarok gyártanak, nem pedig egy román multi.

$pi$ 2017.02.28. 10:24:57

@Ballib cenzúrázók réme 24: "A Heinekkent egy gagyi szart ad Ciuc néven"

Nos, ez részletkérdés amikor innen nézem és nincs előttem sör. Lényeges persze, ha épp erdélyben vagyok és valaki más vezet. :D

Gottcha 2017.02.28. 14:16:43

Én itt nem érzékelem a megfelelő péeres szakmai hozzáállást. Távolságtartónak kell lenni, másfelől a péeresnek szükséges alaposan ismerni a teljes történetet, és az érdekgazdák szempontjait kéne figyelembe vennie elsősorban és nem a jogi, vagy üzleti érdekeket, konfliktusokat. Az utóbbit megteszi a többi szakma.
De vegyük sorra: az ipari sörgyártás Csíkban a 19 század végén kezdődött, ez német licencre történt lásd erről bővebben (www.sorcikk.eu/sortortenelem/a-csikszeredai-sorgyar/). Ezt a technológiát újította fel a csíkszentsimoni gyár, amelynek terméke teljesen más mint a Ciuc Premium. A csíki (nagy)sörgyár 1974-ben indult és Harghita (ez szintén román megnevezés) nevű sört gyártott. Ez akkoriban, azért volt fontos, hogy Ceausescu megyésítéséhez hozzájáruljon. A sörrel (is) akarták létrehozni a megyei identitástudatot, amit mai napig nem sikerült a Csík-, Udvarhely- és Gyergyószék összeerőltetése nyomán létrehozott térséggel megtenni. A kilencvenes évek elején (amikor már a magyar nyelvhasználat nem volt korlátozva) indították útjára a Ciuc Premiumot, amellyel az országos piacot célozták meg és nem nagyon figyeltek a helyi érdekgazdákra, térségre. Igaz az alkalmazottakkal jól bántak, de a környezetvédelmi előírásoknak csak alig egy pár éve felelnek meg, sokáig szennyezték a gyár mögött folyó patakot. A gyárat magánosították az addigi igazgatója lett a főrészvényes aztán eladta először a Brau Unionnak, majd a Heinekenek. Ha jól tudom 1998-ban kellett dönteni, hogy Szászrégenben vagy Csíkszeredában maradjon a sörgyár, mert a multi akinek mindkét ingatlan a tulajdonában volt csak az egyiket akarta fejleszteni. Csíkszeredában gyártanak Heinekent, Silvát stb. de a Ciuc Premiumot is más gyárakban is előállítják. Ez egy nagyipari sör és nem kisipari mint a szentsimoni.
A két terméket lehetetlen nem lojális versennyel vádolni, mert teljesen más a két sör előállítási technológiája, így nem lehet a termékeket sem összetéveszteni.
Most vizsgáljuk meg az elnevezést:
Még tíz évvel ezelőtt szervezték a Csíki Sör Kupa nevű jégkorongtornát, úgy öt éve már ez sincs megtartva, de használták a megnevezést, ez viszont nem márkanév. A Ciuc Premiumot, azért hívták csíki sörnek a helybeliek mivel magyarul szeretik megnevezni a terméket. Szellemi lopásról tehát némiképp lehet szó, de ez nem csak a szentsimoniak, hanem a Heineken hibája is, mert nem vette figyelembe a helyi érdekgazdák akaratát. Mindazonáltal szellemi tulajdon eltulajdonítása miatt kellett volna kérjen kárpótlást, de nem volt etikus részéről azon márkanév betiltatása, amit se nem használt, se nem védett le.
A másik vállalkozás tulajdonosa némiképp környezetromboló tevékenységből, az Úz-völgyi vízierőmű építéséből alapozta meg vagyonát, ezt a román állam, nemcsak, hogy lehetővé tette, hanem anyagi támogatásával annak idején szorgalmazta is (mint hasonló úgy 400 erőmű építést országszerte), az anyaország pedig az erőművet megvásárolta. Ebből a tőkéből, a tulajdonos a német piacot megkutatva észlelte, hogy Csíkban nincs kézműves sör. Összefogva egy szlovákiai magyar és egy más tulajdonossal 50, 25, 25 százalékos arányban Hollandiában bejegyezte cégét (ami ettől függetlenül nem holland), mivel ott jobban védik a vállalkozások érdekeit, mint más uniós országban. Egy eltékozolt szeszgyár romjaira építette kisiparát, munkahelyet teremtve Csíkszentsimon községben. Ott jelenleg 120 alkalmazott dolgozik, tudomásom szerint a csíkszeredai gyárban 400 térségbeli lakósnak biztosít munkát.
A szentsimoni tulajdonos, mivel észlelte, hogy a Csíki Sör márkanév nincs levédve (hatalmas hiba szerintem) elindította új terméket ezen a néven.
Szerintem a Heineken el kellett volna fogadja a helyzetet, esetleg a szellemi termék eltulajdonításáért kellett volna kárpótlást kérjen, utána pedig hagyja a másik piaci szereplőt élni.
Nem így történt és a jelenlegi állás szerint mindkét cég hatalmasat veszít. A Heineken azon veszít, hogy Magyarországon bojkottálják termékeit, így talán a kért kárpótlás sem fogja fedezni veszteségeit, ha a szentsimoniaknak ki kell fizetni a kártérítést akkor bebuknak, avagy átköltöznek Magyarországra ahol védelmet fognak kapni, de az eredeti térség marad ismét egy leromlott gyárral és száznál több munkanélkülivel.
süti beállítások módosítása