Ha megkérdezünk egy tizenévest, hogy milyen sorozatokat vagy rajzfilmeket szokott nézni, nagy eséllyel azt válaszolja, hogy csak Youtube-ot. Valójában nincs ebben semmi meglepő: a Z generáció médiafogyasztását minden eddigi generációnál jobban meghatározza az internet; a tartalomkibocsátó és fogyasztó közötti interaktív kapcsolat. Éppen ezt a speciális szükségletet igyekeznek kielégíteni a jelenleg is futó két online sorozat, a Középsuli és a Holnap tali! készítői. 

Hammer Ferenc szociológus szerint „A generációk nem úgy jönnek egymás után, mint a buszok; a határaik összemosódnak”, derül ki a HVG cikkéből. Ez az Y és Z generáció esetében is igaz, hiszen felosztás tekintetében a szakirodalom nem egységes. A legszélesebb intervallum, amelybe tartozókat az Y generációhoz sorolják, 1970-től 1999-ig tart, a 2000 után születettek pedig a Z generáció tagjai. Ők azok, akiket digitális bennszülötteknek neveznek, mivel születésük óta hozzáférnek a digitális eszközökhöz, online játékokhoz,  és ők azok, akiknek az élete már nem függetleníthető el az internettől.

Egyes osztályozás szerint, mivel én 1996-ban születtem, már a Z generáció tagjának számítok, mégis ipszilonként definiálom magam. Nekem, és a kortársaimnak a szórakoztató médiafogyasztást a Nickelodeon és a Disney Channel sitcomjai, a Comedy Central (Így jártam anyátokkal és Agymenők) valamint az ABC family amerikai csatorna sorozatai jelentették: Gossip Girl, Glee, Vampire Diaries, Teen Wolf, Pretty Little Liars, Switched at Birth.

A mai tinédzserek azonban valami egészen másra vágynak: ők nem érik be azzal, hogy csupán befogadóként vehetnek részt egy folyamatban. Értékelni akarnak, elmondani a véleményüket, és ezzel folyamatosan formálni az adott tartalmat. Az „always on”, vagyis az állandóan bekapcsolt állapot miatt, interaktív közösség, platform részesei akarnak lenni. Erre az igényre tapintott rá két új, magyar sorozat: a Középsuli és a Holnap tali!.

Középsuli (2015)

A középsuli.hu („Középiskolások magazinja”) kezdetben csupán egy fiatalokat célzó portál volt, ahol cikkeket és rövid videókat találhattunk, 2015 óta azonban a honlap a valódi projekt, a Középsuli sorozat kiegészítéséül szolgál. Rendszeresen frissül, és olyan írásokkal, mint a „3 tipp, hogy te legyél a tökéletes pasi”, illetve „Így tanulj, ha fáradt vagy”. 

A Középsuli a Nemzeti Kulturális Alapból finanszírozott, Youtube-on futó sorozat, „aminek bizonyos epizódjai ma már másfél milliós nézettségnél tartanak, de nem igazán találni olyan részt, amit 400 ezernél kevesebben néztek volna meg, ami tiszteletet parancsoló teljesítmény” – írja a comment.blog.hu. Pedig nem talált ki semmi forradalmit: gimisek mindennapjait mutatja be, egyetlen kamerával, amatőr színészekkel eljátszatott egydimenziós szereplőkön keresztül. És tényleg, vállaltan mindenkinek egy tulajdonsága van: ez már a beköszönőből is kiderül. Ott van például Bende, a macsó, Olivér, a rosszfiú és Zsanett, a plázacica. 

A sorozat cselekménye száz százalékban az iskola falai között és az osztálykirándulásokon zajlik, a tanárok iskolán kívül is csak a tanításról és a diákjaik életéről beszélgetnek. A Középsuli világa egy önmagába záródó, szürreális mikrovilág, ami nem mutat semmilyen kiutat a saját valóságából. Mindig egyféle értelmezés létezik, a reklámozott termékek igazsága: a Topjoyt minden gimis szereti, a Kodolányi János főiskola minden gimisnek megfelelő képzést kínál, az osztályfőnöki órákon fellépő énekesek és együttesek minden esetben rajongást kell, hogy kiváltsanak. Az emberi kapcsolatokkal járó konfliktusaik is csak a saját rendszerükben értelmezhetőek, ha lecsukjuk a laptopot, a mátrixszal együtt lezárulnak.  A sorozat egyébként a termékelhelyezésen túl is igyekszik egyfajta ismeretterjesztő jelleget magára húzni: a földrajz-órákon levetített oktatófilmeket a szereplőkkel együtt nézzük, a szexuális felvilágosító-órákon velük együtt veszünk részt. 

Ha csupán szórakoztató sorozatként tekintünk rá, akkor semmi gond vele, hiszen, bár nem korszakalkotóan zseniális, de nem is kártékony. Azonban éppen a tanító jellege miatt akadnak problémák a Középsulival: nem biztos, hogy feltétlenül azokat a válaszokat hordozza magában, amire például egy tizenöt éves gyereknek szüksége lehet. Főleg, hogy körülbelül egy hónapja kezdte meg működését a „Youtube-híradó”, amelyben a sorozat szereplői a hírolvasók és Középsulira jellemző szűrővel tálalják a híreket: alapvetően youtube-os videókról, mémekről esik szó bennük. Ebből is látszik, hogy a sorozat készítői arra törekednek, hogy folyamatosan fenntartsák a közönségük érdeklődését, nem csak a közönségtalálkozókon és az Instagram-oldalon, hanem a személyre szabott híradón, framingen keresztül is.

Holnap tali! (2016)

Az MTVA online sorozata, amely a Petőfi Gimi középiskolásainak mindennapját mutatja be, a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány forrásaiból tartja fenn magát, és a Középsulinál jóval komplexebb élményt jelent. Hiszen, a norvég Skam-hez (2015) hasonlóan ez egy profi stábbal felvett, csupán félig amatőr színészeket foglalkoztató produkció. A cselekménynek legalább a fele az iskolán kívül játszódik: konditeremben, kávézóban, az utcán és a szobákban, körülbelül úgy, ahogy az az életben is lenni szokott. A beköszönőben a szereplők karakterét hashtagek segítségével vázolják fel, például #Gergő: #lazaság #prince #emperoroflife #alwayshandsome. Ez legalább három tulajdonság: a sorozatból pedig még annál is többre derül fény. 

A Holnap tali! szereplői úgy használják az új médiát, ahogy azt a Z-generációtól megszokhattuk: folyamatosan chatelnek és skype-olnak egymással, megvitatják, hogy mit láttak a Facebook kezdőlapján, és ezekből a beszélgetésekből bontakozik ki a motivációk és a konfliktusok jelentős része, reális módon. Szabadidejükben Youtube-kihívásokat csinálnak, zenélnek, főznek és filmeznek, az életüket pedig folyamatosan dokumentálják, Instagramra feltöltött selfie-ken keresztül. Az ő életükön is filter van: senki sem iszik, cigizik vagy él szexuális életet, de a Holnap tali! még így is sokkal valódibb generációs élményt nyújt a Középsulinál (kevesebb termékelhelyezéssel). A rajongók pedig örülhetnek: készül második évad is.
-

Aki szeretné megérteni a mai tizenévesek létérzését, és ahelyett, hogy beszélget velük (vagy egy generációkutatótól érdeklődik), szívesebben találkozna velük websorozatokon keresztül, az mindenképpen nézzen bele az említett két termék egy-egy részébe, de azért vigyázzon: a tájékoztatás természetesen ezekben az alkotásokban sem teljes körű.