Az elmúlt pár napban bejárták a sajtót a Freedom House 2017-es jelentésének elkeserítő eredményei, amelyek szerint szerint a közép-európai régióban Magyarország áll a legközelebb a tekintélyelvű rezsimhez. Nemcsak korrupciós kérdésekben, hanem a média függetlensége terén is lemaradtunk a V4-ek többi tagjától, ugyanis a tanulmány szerint mindhárom másik országban szabadabb a sajtó. A jelentés kiemelte a politikai szempontok alapján irányított médiapiacot, a kormány háttérszerepét a felvásárlások finanszírozásában, és az ellentmondásos körülmények között bezárt Népszabadság esetét. A szervezet szerint a közpénzekkel való visszaélés és a jelentős médiadominancia olyan eszközök a kormány kezében, amivel akár hosszú távon is folytathathatja a médiapiaci ámokfutást.

A Freedom House egy washingtoni székhelyű nonprofit szervezet, amely a demokrácia állapotát vizsgálja országos szintre lebontva. Az értékelést 1-től 7-ig terjedő skálán adják ki, ahol a magasabb pontszámok az autoriter helyzetet jelölik. Most megjelent jelentésükben Magyarország összesített eredménye 3,54, míg a kifejezetten a sajtószabadságot vizsgáló érték 4,25 lett – ez alapján a média helyzeténél csak a korrupció mértéke tragikusabb.

Forrás: Freedom House Nations in Transit 2017 - Magyarországra vonatkozó adatok

A 2016-os év legnagyobb vesztese a független média

A Freedom House értékelése szerint szűkül a piacon az elfogulatlan hangok köre, melyet a sajtóban tapasztalható durva politikai befolyásnak és a tavalyi évben még elképzelhetetlen arányban jelenlévő kormánybarát szereplőknek tulajdonít. Az utóbbi időben történt médiapiaci tulajdonoscserék – Mediaworks, Origo.hu, TV2 – folytatták azon kormánybarát hang megütését, amit a közmédia korábban már elkezdett.

Az események tetőfokaként a Népszabadság bezárását jelölték meg – ekkor végleg eldőlt, hogy a törvényhozó hatalom helyett a befolyásolás legfőbb eszköze a felvásárlás és a gazdasági kontroll lett (bár a CEU elűzése után ez némileg keserűen cseng). Kiemelik, hogy bár az ellenzéki hangok is erősek, ezek példányszáma, elérése és földrajzi lefedettsége sok esetben korlátolt. A tanulmány szerint a közpénzekkel való visszaélés és a jelentős médiadominancia olyan eszközök a kormánypár kezében, amivel akár hosszú távon is folytathatják a médiapiaci ámokfutást.

Televízió, print, online – egyik piacon sem fényes a helyzet

A televíziós piacon egyértelműen aránytalan az álláspontok megjelenése. Bár a közmédia elfogultsága nem újdonság, arra a jelentés külön kitért, hogy a menekültválság idején ez kézzelfoghatóvá vált – a Mérték és a DRI kutatása szerint az M1 híradásai 95 százalékban támasztották alá a kormánypárt perspektíváját. Szomorú fordulat, hogy az Andy Vajna tulajdonában lévő TV2 hasonló eredményeket produkált, így a második legnagyobb kereskedelmi adó is a kormány kottájából muzsikál. Ezt egészítik ki az ellenzéki politikusok és a kegyvesztett oligarchák ellen indított lejárató kampányok, mint Juhász Péter vagy Spéder Zoltán karaktergyilkossága. További változás, hogy az RTL profilját korábban meghatározó oknyomozó riportok eltűntek a képernyőről, és a csatorna igyekszik kerülni a politikailag szenzitív témákat.

A legradikálisabb változásokat a nyomtatott sajtóban tapasztalhattuk: a Mediaworks először felvásárolta a Pannon Lapok Társaságát, majd az így egyesült portfólió az azóta hivatalosan is Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt. tulajdonába került. Ezzel a felcsúti polgármester jelentős befolyást szerzett a médiapiacon, és tovább bővült a kormányközeli sajtótermékek palettája. A jelentésben az év mélypontjaként a Népszabadság felfüggesztését, október 8-át adták meg. Itt egyértelműen kiderült, hogy az offline médiában gazdasági megfontolások helyett politikai beavatkozások mentén döntenek.

Forrás: hirado.hu

Az online sajtó esetében sem fényes a helyzet – folyamatosan szűkül a független véleménynyilvánításra és tájékozódásra alkalmas lehetőségek köre. Az Origo.hu kormányszócsővé alakítása után 2016-ban a VS.hu MNB-s botránya következett, így két meghatározó hírlapnak is búcsút inthettünk. Az átalakításokat tömeges munkavállalói elbocsátások és felmondások követték, és az újságírói szakma egyre rosszabb helyzetbe kerül.

A tanulmány kiemelte az online médiaszférában tapasztalható vibráló környezetet a politikai vitára és elemzésekre, azonban a finanszírozási visszaéléseket és a kedvezőtlen tulajdonbeli változásokat is hangsúlyozta. A kegyvesztett oligarcha Spéder Zoltán ellen indított lejárató kampány után kérdéses, hogy mi lesz a tulajdonában lévő Index.hu sorsa. Emellett a jelentés külön kitért a Népszabadság felfüggesztését követő tüntetésekre és a felháborodott sajtóvisszhangra, egyedülállónak nevezve az akkor tapasztalt újságírói szolidaritást.

V4: hasonlóságok és különbségek

Felmerül azonban a kérdés, hogy a környező országok esetében mi a helyzet a sajtószabadsággal. A 2017-es jelentés alapján a többi V4 országban biztosítva van a sajtószabadság, bár 2007 óta mindenhol romlott a helyzet. A szlovákok 0,25 és a csehek 0,5 pontos visszaesése azonban nem mérhető a magyaroknál tapasztalt 1,75 pontos romláshoz. Ugyanez nem mondható el a lengyelekről: bár a 10 éves csökkenés csak 0,75, ennek harmada az elmúlt évek változásaihoz köthető. A kormánypropaganda eszközévé alakított lengyel közmédia és a hirdetői piac manipulálása egyaránt az erős állami befolyást mutatják. Ismerősen cseng?