A pályakezdőket foglalkoztató örök kérdések, hogy hogyan találja meg az ember a szakmát, ami igazán érdekli, és azon belül hogyan szerezheti meg álmai állását. Az állásinterjúzással és önéletrajzírással kapcsolatos tippek olvasgatása mellett érdemes tapasztaltabb szakemberek, cégvezetők benyomásait is megkérdezni. Mi a fontosabb: a technikai vagy a szociális skillek? Mi kell jobban: a szakmai tapasztalat vagy a tudásvágy? Mit vár ma a kommunikációs szakma egy pályakezdőtől? Ezekről volt szó az Independent Media Education Center (IMEC) pénteki kerekasztal-beszélgetésein, ahol a reális bérigény is téma volt.

Pályakezdőnek lenni minden területen nehéz, hiszen az ember még nincs teljesen tisztában a munkaerőpiaci elvárásokkal. A kommunikáció mint iparág szerteágazó területeket fed le, így minimális tapasztalattal különösen nehéz kiigazodni az igényeken, amelyek ráadásul folyamatosan változnak. Az IMEC pr- és marketingképzései próbálnak ebben némi szakmai eligazodást mutatni, az oklevélátadókon pedig már szinte hagyomány, hogy vezetői kerekasztalokkal zárul az esemény, ezúttal pedig fiatal egyetemisták és pályakezdők is elmondták meglátásaikat. A beszélgetéseket B. Csejtei Ildikó, az IMEC társalapítója moderálta.

A vezetői kerekasztal résztvevői:

• Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója
• Lakatos Zsófia, az Emerald Public Relations ügyvezetője és a Magyar PR Szövetség elnöke
• Kutas István, a Telenor Magyarország Zrt. vállalati kommunikációs igazgatója
• Bruck Gábor, a Sawyer Miller Group kommunikációs ügynökség elnöke
• Farkas Vilmos, a Publicis - Leo Burnett, kreatívigazgatója
• Mezriczky László szervezetfejlesztési tanácsadó
• Hammer Ferenc, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszék vezetője

Ami valószínűleg minden kommunikációs szakmába készülőt érdekel: a rendezvényen elhangzott, hogy "egy junior nettó fizetése 160 ezer, céges laptoppal, bérlettel és korlátlan telefonhasználattal", ezt később mások is megerősítették..

Fotó: IMEC

Horváth Magyary Nóra elmondta, hogy most épp van egy nyitott pozíció pályakezdőknek a K&H kommunikációs csapatában. A fiatal - és ezáltal kevés szakmai tapasztalattal rendelkező - jelöltektől határozottságot és tudásszomjat vár el. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állásinterjú is egy kommunikációs helyzet, fontos tehát, hogy legyen egy üzenete a jelentkezőnek, kiderüljön, hogy mit tart a legfontosabbnak saját magával kapcsolatban, és ezeket alá tudja támasztani. Azt is elmondta, hogy introvertált emberekkel nehezen tud mit kezdeni, velük kapcsolatban mindig felmerül a kérdés, hogy később rájuk bízhatja-e nyugodt szívvel egy sajtórendezvény levezénylését. A próbaidő pedig nála mindig 6 hónap (ez a maximum, amit a Munka törvénykönyve lehetővé tesz), mert addigra kibukik az ember valódi énje, ahogy valódi motivációja és teherbírása is.

Kutas István szerint az attitűd a legfontosabb most a kommunikációs szakmával szemező fiataloknál, illetve az angol nyelvtudás. Ő is a hosszabb próbaidőt pártolja, mert ha nincs őszinte és hosszú távú elköteleződés valakiben, akkor az eleinte lelkes újonc kedvét könnyen elvehetik a már régebb óta ott dolgozó, kiégés közelében lévő vagy cinikus munkatársak. A hatodik hónapra már meglátszik ennek az eredménye, és ekkor derül ki, hogy valójában hogyan teljesít a felvett munkaerő. Szerinte a proaktivitás megőrzése a legfontosabb, vinni kell az ötleteket a vezetőknek, mert ezekből a visszajelzésekből lehet tanulni.

Farkas Vilmos szerint is reális az alacsony kezdőfizetés a kommunikációs szakmában, bár nagyon színes a kép. Büszkén mondta, hogy a Leo Burnettnél csak tisztán leadózott fizetések vannak, ami ritka szakmában, pedig akár egy hitelfelvételnél is nagy jelentősége van ennek munkavállalói szemmel, de örömmel látja, hogy sokan tudatosabbak ezen a téren, és szemponttá vált a tisztán adózott jövedelem a munkahely-választásnál. Azt is hozzátette, hogy a kezdőfizetés egy dolog, a többi már azon múlik, hogy milyen erővel fejleszti magát, és megy előre az illető. "A reklámszakma egy bénán zárt és belterjes szakma, és maguk az ügynökségek is azok, de akaraterővel be lehet kerülni, hiszen nagyon kell a vérfrissítés és az új szemlélet" - tette hozzá.

Mezriczky László arról beszélt, hogy kialakulóban van egy új szakma, amit leginkább HR-kommunikációnak lehet nevezni. Ennek oka, hogy új munkaerőpiaci helyzet van, ami várhatóan még jó ideig fennmarad, a cégek pedig nincsenek rá igazán felkészülve. A HR és a kommunikáció most speciális kapcsolatot keresnek egymással, és egyelőre keveseknek van ezzel kapcsolatos tudása, úgyhogy ebben most sok a lehetőség és a kihívás. Azoknak, akiket vonzanak a kommunikációs szakma peremterületein található lehetőségek, ezt az irányt javasolja.

Fotó: IMEC

Bruck Gábor arról beszélt, hogy milyen skillekre lesz a jövőben szükség, amikor automatizmusok és algoritmusok sok szakember munkáját átveszik. Úgy látja, hogy ma a technikai kompetenciák miatt veszik fel a legtöbb embert a cégekhez, és a szociális kompetenciák miatt küldik el a legtöbbjüket. Nagyon fontos lett az attitűd, vagyis a jelölt akarjon és képes legyen tanulni, illetve legyen kezdeményező. Ezek ma már sok esetben fontosabbak egy-egy állás betöltéséhez, mint a tudás.

Hammer Ferenc elmondta, hogy ezek mind jó hírek a bölcsészeknek, hiszen úgy látja, egyfajta kulturális dörzsöltség az, amit ma a kommunikációs szakma elvár a pályakezdőktől. A tanszéken ők is tapasztalják, hogy a szóbeli megnyilvánulások mennyi mindent elárulnak egy emberről. Amikor a duális képzések indulásával megszűnt a szóbeli felvételi, akkor megkönnyebbültek, hiszen egyszerűbbé vált számukra a felvételiztetés folyamata. Később azonban kiderült, hogy ezzel valójában rosszul jártak, mert nem történik meg a jelentkezők megfelelő szűrése. "Már abból sok minden kiderül, ha valakit megkérünk, mondja el, hogyan kell teát készíteni" - tette hozzá.

A második kerekasztal-beszélgetésen az IMEC korábbi képzésein részt vevő egyetemisták, pályakezdők beszéltek arról, hogy mik a tapasztalataik a szakmában való elhelyezkedési lehetőségekről: milyen projektekben érdemes részt venni, milyen képzéseket érdemes elvégezni, és mit lehet tenni azért, hogy az ember megkönnyítse a saját bekerülését a kommunikációs szakmába.

A beszélgetés résztvevői:

• Szász Dóra
• Kalocsai Zsombor
• Sándor Márton
• Király Olívia
• Szentléleky-Szabó Ágnes
• Háhner Petra

Fotó: IMEC

Király Olívia, aki a BME Kommunikációs - és médiatudomány képzésének hallgatója, és PhD tanulmányokat is szeretne folytatni a közeljövőben ezen a területen. Elmondta, hogy az inkább elméletben erős egyetemi képzés mellett más szakmai képzéseken is részt vett, ahol gyakorlati ismereteket is szerezhetett. Szerinte az egyetemen nyújtott jó teljesítmény is nagyon fontos a későbbi sikeres karrierhez.

Sándor Márton a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakán végzett, most pedig senior account menedzser egy online marketinggel foglalkozó cégnél. Már egyetemistaként is minden médiás Facebook-csoportban benne volt, folyamatosan kereste a lehetőségeket, hogy többet tanuljon a szakmáról. Egyetemi tanulmányait ő is több szakmai képzéssel egészítette ki.

A szintén a Corvinuson végzett Szász Dóra diákszervezeteknél igyekezett minél több és sokszínűbb tapasztalatokat szerezni. A mai napig minden alkalmat megragad a tanulásra, például az IMEC marketingképzésén találkozott Galler András "Indián" videoklip- és reklámfilm-rendezővel, akinek jelezte, nagyon érdekli, hogy hogy zajlik egy klipforgatás. Az egyik későbbi forgatáson már ő is segítette a stáb munkáját.

Fotó: IMEC

Kalocsai Zsombor az ELTE-n tanul kommunikáció- és médiatudományt, ami mellett tanszéki események látogatásával bővítette tudását, de volt gyakornok a Kreatívnál is. Szerinte fontos, hogy az ember minél előbb megtalálja, hogy mi érdekli, és ha még nincs biztos elképzelés, akkor már csak inspirációért is érdemes minél több szakmai képzésre, rendezvényre elmenni.

Szentléleky-Szabó Ágnes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Karán végzett. Már az első egyetemi éveitől kezdve folyamatosan dolgozott gyakornokként, főleg HR-területen, és eközben jött rá, hogy a főleg a pr-os és marketinges feladatok érdeklik. Később már kifejezetten ilyen pozíciókat keresett, így lett az HBO-nál regional new media content producer, most pedig a Danubius Hotels pr menedzsere, amit az IMEC alumni csoportjának köszönhet. Mindenkinek azt javasolta, hogy próbálja ki magát élesben minél előbb, és kezdje el építeni magát.

Háhner Petra, a Média 2.0 blog egyik alapítója és a Portfolio.hu gazdasági lap újságírója, a BME Kommunikáció - és médiatudomány szakán végzett. 20 évesen jött rá, hogy újságíró szeretne lenni. Azért, hogy minél többet tanuljon és kapcsolatba kerüljön a szakmával, több egyetemi lapba írt az egyetemi évek alatt, szakmai rendezvényeket látogatott, tagja volt a BME KommON kommunikációs szakkolégiumnak, néhány csoporttársaival pedig megalapították a Média 2.0 blogot. Végül 5 évbe telt az elhatározás pillanatától, mire teljes állású újságíróként kezdett dolgozni.