Ingyen médiamegjelenés? Csak tudni kell, mit akar az újságíró

2017. július 25. 11:41 - Háhner Petra

Az újságírókhoz naponta érkező sajtóközlemények százai tanúskodnak arról, hogy sok cég nagyon igyekszik, hogy szerepelhessen a médiában. Ez nem csoda, hiszen egy-egy megjelenés nemcsak presztízst jelent, hanem növeli az ismertséget, és még számos más pozitív hozadéka is van. De mi kell ahhoz, hogy a média foglalkozzon egy termékkel, szolgáltatással, és ezt ingyen tegye? Erre a kérdésre válaszol Kádár Tímea szövegíró nemrég megjelent könyvében, amely egy, a vállalkozóknak írt, jól sikerült útmutatónak is tekinthető a sajtósokhoz.

"Hogyan kerülj a sajtóba ingyenesen" - szól a könyv címe, és ez az a kérdés, amely nagyon sok céget foglalkoztat. Szerencsére rengeteg anyagot találhatnak erről - főleg blogbejegyzések és drága tanfolyamok formájában, egy újabb lehetőség pedig Kádár Tímea könyve, aki promóciós szövegíróként, majd online marketingesként dolgozott, aztán vállalkozó lett és kiköltözött Londonba, ahol most szabadúszó szövegíró, miközben sikeresen építi különleges szálláshelyeket gyűjtő vállalkozását, és annak sajtókapcsolatait. Utóbbival kapcsolatos tapasztalatait írta le kompakt - csupán 164 oldalas -, idén megjelent könyvében.

A sajtós "buyer persona" fogalma

Ahhoz, hogy valaki átlássa, hogy hogyan lehet bekerülni egy újságba vagy tévéműsorba, meg kell értenie, hogyan dolgoznak a médiamunkások, és mi az ő  feladatuk. A könyv egyik egyik legfontosabb erénye, hogy nagyon jól moderál az újságíró és a vállalkozó szemszöge között. Erre a célra a szerző bevezeti a sajtós "buyer persona" kifejezést, ezzel is utalva arra, hogy a sajtósnak "el kell adni" a témát, mint egy termék esetében, meg kell győzni, hogy "vegye meg" - persze épp az a lényeg, hogy nem szó szerint.

Minden médiamunkásnak alapvetően két feladata van, amelyek szorosan összefüggenek egymással:

  • Olyan izgalmas témaötlettel álljon elő a főnökeinek, amelytől azok dobnak egy hátast;
  • A témaötletből olyan anyagot gyártson (cikk, tévériport), amely kivételes olvasottságot, nézettséget generál, vagyis a hírfogyasztók is dobjanak egy hátast.

 

Tehát az újságíró alapvetően nem érdekelt abban, hogy egy-egy céget, terméket bemutasson, népszerűsítsen, ezért ezt teljesen felesleges is elvárni tőle. A médiumok többségénél erre a szakmai-etikai alapelvek miatt nincs is lehetőség. A szerző azt is nagyon hamar tisztába teszi, hogy aki azt akarja, hogy szó szerint lehozzák az üzenetét, az vegyen pr-megjelenést.

 

hirek.jpg

Forrás: aseaimpact.com

Óda a személyre szabottsághoz

Az is nagyon igaz, hogy az újságírókat személyre szabott üzenetekkel érdemes megkeresni, de ehhez alaposan meg kell ismerni az adott médiumot és az újságíró érdeklődését. Az a legritkább esetben hoz sikert, ha az ember kiküld egy sablon-emailt 10-20 címzettnek, és várja a választ. Igazán nívós és olvasott médiumok, amelyekben igazán van értelme megjelenni, elvből sem foglalkoznak az ilyen lehetőségekkel. Ha viszont valaki érdekes, egyedi sztorit vet fel, az újságíró azonnal rákap.

Az ezzel kapcsolatban tett, könyvben szereplő javaslatok közül egyedül a saját kutatásokkal érdemes vigyázni, mert az ilyesmivel gyakran vannak fenntartásaik az újságíróknak, persze nem ok nélkül. A kutatásokhoz érdemes leszerződni piackutató cégekkel, amely mondjuk egy kisvállalkozás esetében nem biztos, hogy belefér a költségvetésbe, viszont nem megfelelő méretű és összetételű mintán, amatőr módszerekkel elvégzett felmérésekről szóló eredmények nem feltétlenül győzik meg a médiában dolgozókat.

Kulisszatitkok, amelyek segítenek

A könyvből számos kulisszatitok kiderül a sajtó és a tévé működéséről, amelyek segítenek felkészülni a sajtószereplésekre, és lehetővé teszik, hogy igazán kihasználja egy vállalkozó ezt a lehetőséget. Például, hogy profitálhat a megjelenésből akkor is, ha a műsorban nem mondhatja ki a cége vagy terméke nevét, mit tehet, ha nem tetszik a sajtó által készített anyag, hogyan lehet ügyes félmondatokkal hitelesíteni, erősíteni a szakértői státuszt, és egy riportnál hogyan kell úgy nyilatkozni, hogy biztosan ne vágják ki a legfontosabb mondatokat, üzeneteket. Kiderül még az is, hogy

  • A sajtómegjelenések hogyan egészítik ki a marketingtevékenységet?
  • Hozzájárulhat-e a bulvár az imidzsépítéshez?
  • Milyen felkérésekre érdemes nemet mondani, és miért?

 

Bár alapvetően rengeteg hasznos információ szerepel a könyvben, rövid olvasmány: pár óra alatt átrágható. Ami különösen fontos a célközönség szempontjából, hogy nem traktál felesleges információkkal: nincs okoskodás, szakszavak, nincs túlírva, túlbonyolítva, pont annyi van benne, amennyit tudnia kell a vállalkozónak, cégtulajdonosnak a médiáról. A könyv végén pedig levélminták sora ad ötleteket ahhoz, hogy hogyan érdemes felvenni a kapcsolatot újságírókkal, akár teljesen ismeretlenekkel, és egyéb helyzetekben hogyan érdemes levelet írni, reagálni.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr912678851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hívő hitetlen 2017.07.28. 14:05:45

Ettől a könyvreklámtól dobtam egy hátast (szleng a kétezres évek Magyarországáról).
süti beállítások módosítása