Szeretnéd, ha tízezrek olvasnának?

Érdekel a média vagy a kommunikáció világa, és szeretsz írni? Fejlődni szeretnél? Profi csapatunkban megteheted. Ha írnál ide, írjál ide!

Rólunk

A nyomtatott sajtó haldoklik, de már a podcastnak is leáldozott. A tévé felköltözött az internetre, az internet meg bele a tévébe. Mi jön még? Keressük a válaszokat.

Impresszum

Partnerünk

bme_kommedia_logo_sz_h.jpg

Meetupunk helyszíne

kuplung.png

 

A Média 2.0 Meetup rendszeres előadássorozat kommunikációs, illetve médiás témákban. A korábbi és a friss meetupokat itt találja.

 

Szponzorálná az eseményeket? Ide kattintson!

Közösség

Friss topikok

CC

Creative Commons Licenc

A digitális világ gyermekeinek már nincsenek kedvenc meséi

Somody Evelin | 2017.10.30. 21:29 |

Helyette vannak kedvenc YouTube csatornái, de mitől váltak ezek a hétről-hétre új témákat feldolgozó fiatalok véleményvezérekké, márkává, influencerré? Vannak-e veszélyei az újfajta nyilvánosságnak? Korunk gyermekei már rajtuk nőnek fel, és ezek az egyszemélyes szerkesztőségek vették át számukra az X generáció Kudlik Juliját, csak sokkal többen vannak és sokkal hangosabbak. Arról, hogyan vált az influencer marketing egy új gazdasági trenddé, hogyan használható a márkázott tartalom, és milyen következményeket rejt magában, az Independent Media Education Center (IMEC) szervezett neves szakemberekkel kerekasztal beszélgetést, a „Youtube sztárok – Online celebek” című képzése záróakkordjaként.

A marketing az elmúlt 4-5 évben kezdte felfedezni magának az influencereket mint érdemes „hirdetési felületet”, ugyanis jelentősen kisebb befektetéssel érhet célba az üzenet, mint a televíziós reklámok a maguk megírás-leforgatás-műsoridővásárlás együttesével. Másrészt a szájról szájra terjedő reklám sokkal hatásosabb és hitelesebb is, mint egy életidegen TV-spot, de ez is csak akkor működik, ha illeszkedik a márka karaktere, üzenete a youtuberéhez. Régen elég volt a tehetség és a szerencse, hogy valaki képernyőre kerüljön. Horváth-Magyary Nóra, a K&H kommunikációs ügyvezető igazgatója szerint mára sem lett feltétlenül több ember ismert a képernyőn keresztül arányaiban, mint korábban, csak megváltoztak a játékszabályok. Annak idején sokkal kevesebb csatorna volt, mostanra dömpingszerűen jelennek meg újabb és újabb arcok a platformokon. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a társadalom 7 százaléka már aktívan youtuber, a többiek pedig passzív vagy outsider felhasználók, a BME generációkutatója, Bernschütz Mária elmondása alapján. Börcsök Gyöngyi, klinikai szakpszichológus és youtuber szerint a Z generáció már alig ül le a TV képernyő elé: „A gyerekektől már nem a kedvenc meséjét kérdezem, hanem, hogy melyik youtubereket követik”.

via GIPHY

Közösségi média lét hatásai

Hajlamosak vagyunk összemosni az online hírességeket és a tévéből ismert arcokat is celebekké, de Guld Ádám médiakutató szerint ezek három különböző kategóriába sorolhatóak. A sztár, a legfelső, szinte elérhetetlennek tűnő kategória, mint Marilyn Monroe, a celeb, aki inkább a televízióhoz köthető, és inkább szól a mennyiségről, mint a minőségről szerepléseket tekintve (például Gábor Zsazsa, akit Guld Ádám, mint az egyik legelső celebritás említett). Végül hétköznapi hírességként jellemzi, az esetünkben tárgyalt videósokat, akik egyszemélyes szerkesztőségként (legalábbis a kezdetben biztosan) gyártanak tartalmakat. Persze, ha valaki túllép ennek a határain, válhat belőle ennél több, de a hollywoodi sztárokhoz mérten sztár már kevésbé.

A közösségi médiában való térfoglalás alapvetően magában hordoz egy megfelelési, beolvadási kényszert, ugyanakkor egyediségre, különbözőségre való törekvéseket is. A digitális identitás meghatározása a közösségi médiában felerősíthetés egyszerre generálhat szorongásokat és nárcisztikusságot. Börcsök Gyöngyi ezt főleg annak tulajdonítja, hogy például Instagramon „már nem a jó képek készítése az elsődleges cél, hanem mások elkápráztatása magunkkal”.

mk_1952.jpeg

Kié a felelősség?

Míg korábban komplett stábok álltak rendelkezésre egy anyag összeállításához, most egyszemélyes szerkesztőségek viszik YouTube-on szinte ugyanezt, de nem feltétlenül van meg az a szakmai tapasztalat, ami ehhez szükséges lehet. Horváth-Magyary Nóra szerint „mindenki kapott egy hangszórót, és nincs szerkesztő, aki az ifjúsági magazinnál megvolt”, azaz csökkent az ellenőrzött tartalom, ami a széles skálájú információáradat mellett, a félreinformálások és jogsértések esélyét is tovább növeli. Szabó Gergő, a Special Effects Media egyik alapítója – ők viszik többek között Dancsó Péter menedzsmentjét is – szerint nem ilyen aggasztó a helyzet: „A videósok is reagálnak egymásra, ami nem jó, azt kicikizik.” Ugyanakkor a lájkok, kommentek mind-mind szűrőt képezhetnek egy-egy tartalommal kapcsolatban, a nagy nézettség ellenére is. A népszerűbb videósokat, pedig a háttérből segítő menedzsment szintén próbálja „jó útra terelni”, mivel a kifogástalan tartalom garancia lehet a hirdetői megkeresésekre.

A jövőt tekintve aggasztó lehet, hogy egyrészt nincs minta a szereplők előtt, nincsenek kitaposott életpályák a szakmában, másrészt nem tudjuk, mit hoz a technológiai fejlődés. Ha csak azt nézzük, hogy az alfa-generációt is egy eszköz, az érintőképernyő elterjedése teremtette meg, ki tudja, mi fogja a bétát. A jövő marketingesei is kihívás elé néznek azzal, hogy egy olyan platformon tudjanak majd hirdetni, ami még nem feltétlenül létezik.

via GIPHY

A bejegyzés trackback címe:

http://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr8613116868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Berelhetoreklamfelulet 2017.10.31. 13:26:15

Ki a felelős? A pénzéhes, kapzsi műsorcsatornák vezetősége.

Jelenleg ma Magyarországon egész pontosan 0 értelme van (normál) TV-t tartani otthon. A csatornákon csak a szenny és ismétlések mennek, tömérdek reklámmal megtűzdelve. És persze rossz képminőségben.

Miért tartana valaki TV-t és fizetne havi díjat a csatornákért, hogy egy vacak kép minőségű, reklámokkal jócskán megtűzdelt szennyet nézzen? A YouTuben (pl.) ingyen kapsz annál jobb tartalmat, 1080p-ben.

okostojas007 2017.10.31. 14:00:04

@Berelhetoreklamfelulet: na igen, a HD csatornák felén is ocsmányul kinéző átméretezett SD műsorok mennek, ráadásul a rendes HD műsor egy részét is annyira tömörítik, hogy még SD-nek is rossz. A műsor meg alapból pocsék.