Mark Zuckerberg újévkor megfogadta, hogy megjavítja a Facebookot. A hírfolyamot érintő változtatásokról már most megoszlanak a vélemények, az biztos, hogy felhasználói és hirdetői oldalról is jelentős lesz a különbség. Valószínűleg főleg a kis, független médiumok és a felületes közönséggel rendelkező oldalak fogják megszenvedni a reformot. Minőségellenőrré lép elő a Facebook, vagy végleg disztópiává züllik? Elemzés.

„Bring us closer together”

Zuckerberg változtatásokról szóló posztjából kiderül, hogy a Facebook az érdeklődésünk kiszolgálása helyett új célt talált: közelebb hozná az embereket egymáshoz, hiszen szerinte a felhasználók akkor lesznek igazán boldogok, hogyha a családdal és a barátokkal foglalkoznak. Tehát: többet fogjuk látni az ismerősök személyes posztjait, és a különböző oldalak, hírek a háttérbe szorulnak. A Facebook ezentúl a párbeszédet generáló posztokat preferálja, a kommenteket, nem pedig a lájkok számát figyeli, hiszen kedvelgetni passzívan is lehet, miközben unottan görgetjük a hírfolyamot. Zuckerberg pedig – a poszt alapján – azt szeretné, ha a Facebookon eltöltött idő minőségi idő lenne. A hír sokaknak kecsegtetően hangzik, Oravecz Nóra Facebook-posztjában például így fogalmaz: „Hallelluja! (…) Végre itt a vége azoknak az oldalaknak, akik nem saját tartalmat gyártanak, követőket vettek, vagy épp soha nem is figyeltek oda a követőikre.” Az oldalaknak valóban nehezebb dolguk lesz – az egyéni felhasználóknak pedig könnyebb? Úgy tűnik, nem egészen.

 Forrás: bigthink.com

Facebook hírfolyam = 1,4 milliárd felhasználó híradója

A médiafogyasztási szokások az utóbbi években hihetetlenül gyorsan változtak: a Facebook havi felhasználóinak száma átlépte a kétmilliárdot, és hiába próbálta sokáig tagadni, egyértelműen médiacég is. A Mashable cikke alapján az amerikaiak 67 százaléka a közösségi médiából szerez tudomást a hírekről, ez pedig 5 százalékkal több, mint tavaly. A Pew Research Center adataiból kiderül, hogy a Facebook-felhasználók 68 százaléka, azaz 1 milliárd 360 millió felhasználó kizárólag a Facebook hírfolyamából tájékozódik. A Facebook elsődleges információforrássá nőtte ki magát, és mint ilyen, komoly felelőssége van abban, hogy az emberek mennyire tájékozottak.

Filip Struhárik szlovák újságíró cikke szerint már októberben tesztelte a Facebook az átalakított hírfolyamot, hat különböző országban, köztük Szlovákiában, ahol az oldalak által létrehozott posztokat teljesen száműzte a feedből. Maradtak az ismerősök tartalmai és a szponzorált posztok. A hatvan leginkább követett szlovák médiaoldal interakciói (kedvelések, kommentek, megosztások) a negyedükre zuhantak – az organikus elérés tehát óriásit esett az új hírfolyamnak köszönhetően. Ez pedig azt jelenti, hogy az oldalaknak, ha látszani akarnak, fizetniük kell majd, mégpedig többször és többet, mint korábban. A Facebook a változtatások fényében ennek ellenére jelentős bevételcsökkenésre számít, mivel az oldalon töltött idő is csökkenni fog -  a bejelentés hatására a Facebook részvényeinek árfolyama zuhant, a piaci érték 23 milliárd dollárral csökkent.

Vakfoltok

Ráadásul a 2016-os amerikai kampányban láttunk, hogy domináltak az úgynevezett dark postok: ezek olyan fizetett hirdetések, amik csak bizonyos, jól célzott embereknek jelennek meg, azaz mindenki mást és mást lát. Márpedig, ha az oldalak egyre kevesebb elérést kapnak majd saját jogukon, nyilván mindenki a fizetős megoldások felé fordul (ez is egy a Facebook célja, hiszen bevételeit növelheti vele), azaz a dark postok kérdésével sem kezd semmit az új irányvonal, sőt, a megbízható információforrások organikus elérésének csökkentésével még nagyobb teret enged azoknak, akik tudnak költeni hirdetésre. Összességében a Facebook ezzel az iránnyal megöli a kis, helyi, független médiumokat, akik nem tudnak annyit költeni a reklámokra, mint a nagyok.

A Mashable újságírója, Chris Taylor úgy gondolja, hogy amit a huszadik században még cenzúrának neveztünk, most simán elnézzük Zuckerbergnek. A hírfolyam átalakításával pont megnöveli annak a valószínűségét, hogy csak a nagybácsink által posztolt álhíreket látjuk majd, mivel hogy „a családi posztok boldoggá tesznek, mi pedig csak boldogok akarunk lenni, nem igaz?” A  hírfolyam átalakítása gyakorlatilag semmit nem kezd az álíhrek problémájával: pont azt láttuk a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban, hogy a az oroszok által üzemeltetett trollfarmok terjesztették az álhíreket - ezek pedig a mostani változtatások szempontjából felhasználónak minősülnek, tehát a Facebook előnyben részesíti őket mondjuk a megbízható(bb) médiumok hivatalos oldalainál

Forrás: Facebook

Értékesek vagyunk(?) 

Mivel az átalakított hírfolyamnak köszönhetően a felhasználók kevesebb időt töltenek majd el az oldalon, a hirdetőknek sokkal pontosabban kell tudniuk majd lőni a célcsoportra. Ha lehetséges, a felhasználókkal kapcsolatos adatok, a kapcsolataink, reakcióink és érdeklődési köreink vizsgálata, tehát a Facebook mindentudása még értékesebb lesz, mint eddig bármikor. A Forbes szerint nem az a probléma, hogy a Facebook mindent tud rólunk, hanem hogy fogalmunk sincs, hogy ezt a tudását mire használja. Ráadásul a felhasználó csapdába esett, a Facebook - Oroszország és Kína kivételével - globális monopólium, nincs helyette működő alternatíva. Az események és a beszélgetések jelentős része itt szerveződik, nagyon úgy tűnik, hogy nincs hova menni.

Úgy kísérletezik a felhasználókkal, ahogy akar, algoritmusokkal, szűrőbuborékkal (legalábbis azok felnagyításával, arról még megy a vita, hogy ez társadalmi vagy technológiai jelenség) éri el, hogy minél több időt töltsünk a Facebook hírfolyamát görgetve. De ha ez nem lenne elég, az oldalon túl is követ minket, a ma már minden weblapra beillesztett Like-gomb segítségével, ahol akkor is elér, ha korábban már kijelentkeztünk. A Szép új világ mellett az 1984-el is könnyű felfedeznünk némi párhuzamot, azzal a különbséggel, hogy az Orwell-i teleképek nem mindig figyeltek – a Facebook tehát Nagy Testvérnél is hatalmasabb, a felhalmozott információkat pedig nem egy fennálló politkai rendszer stabilizálására használja, hanem a hirdetők megvásárlására. Kár, hogy a szűrőbuborék eredménye megosztott, polarizáltabb társadalom, valamint a Facebook hihetetlen politikai befolyása – ezekről bővebben itt hallhattok.

Szívesen, média!

A CJR cikke rávilágít, hogy az utóbbi időben a média algoritmus-függővé vált, a híroldalak célcsoportot elemeztek és az érdeklődésnek megfelelő tartalmakat tesznek közzé, kattintás-generáló címekkel ellátva. A hírfolyam átalakítása azonban arra kényszerítheti az oldalakat, hogy ne olcsó trükkökre hagyatkozva generáljanak forgalmat maguknak. Különösen az olyan vállalatok érzékelhetnek nagy visszaesést, amelyek eddig is kifejezetten rövid formátumú videókra összpontosítottak, mivel azt gondolták, hogy az ilyen típusú tartalom jól működik a Facebookon. Ilyen például a Mashable, a NowThis és a Buzzfeed.

Az Atlantic szerint a média végre arra kényszerült, hogy szembenézzen a ténnyel: a digitális reklám és a folyamatosan növekvő webes forgalom soha nem fogja fenntartani az iparágat - különösen, ha a forgalom olyan monopóliumokból származik, mint a Facebook. Természetesen, a korábbi elérés visszaszerzése érdekében fizethet is, ez pedig lehet egy „win-win szituáció” a Facebooknak és a médiának.

Összességében elmondható, hogy a hírfolyamban megjelenő hírekre továbbra is szükség lenne, hiszen a legtöbb felhasználó innen tájékozódik, azt pedig egyelőre semmilyen adat nem támasztotta alá, hogy a boldogság kulcsa a tájékozatlanság lenne. Tudjuk továbbá, hogy mostantól a komment lesz az új lájk, a hallgatás nem beleegyezés, hanem demonstrálási lehetőség lesz egy-egy cikk vagy tartalom ellen. A csak Facebookos elérésre építő oldalaknak pedig ideje új stratégiát találniuk, vagy kezdhetnek fizetni.