Szeretnéd, ha tízezrek olvasnának?

Érdekel a média vagy a kommunikáció világa, és szeretsz írni? Fejlődni szeretnél? Profi csapatunkban megteheted. Ha írnál ide, írjál ide!

Rólunk

A nyomtatott sajtó haldoklik, de már a podcastnak is leáldozott. A tévé felköltözött az internetre, az internet meg bele a tévébe. Mi jön még? Keressük a válaszokat.

Impresszum

Partnerünk

bme_kommedia_logo_sz_h.jpg

Meetupunk helyszíne

kuplung.png

 

A Média 2.0 Meetup rendszeres előadássorozat kommunikációs, illetve médiás témákban. A korábbi és a friss meetupokat itt találja.

 

Szponzorálná az eseményeket? Ide kattintson!

Közösség

Friss topikok

CC

Creative Commons Licenc

A pr-es egyszerre mediátor, pszichológus és stratégiai vezető

Somody Evelin | 2018.04.24. 12:36 |

A PR nem kivitelezői munka, hanem stratégiai szintű irányítási tevékenység. A Média 2.0 áprilisi meetupjának előadói szerint a hazai pr-oktatás nem megfelelő, a diákok hiányos alapismeretekkel érkeznek a pályára. Az oktatásnál is fontosabb lehet azonban a kulturális tudás, a társadalmi konszenzust sértő elképzelés krízist okozhat. A pr terhelhetőséget, sokoldalúságot és széles körű alapműveltséget vár el a pályakezdőktől, a juniorok pedig most több lehetőséget kaphatnak, mint 10 évvel ezelőtt.

Mediátor, problémamegoldó, kommunikációs szakember, pszichológus, de mindenképpen irányító, stratégiai szintű vezető az, aki napjainkban pr-esnek áll - állították a Média 2.0 áprilisi meetupjának előadói. Legutóbbi kerekasztal-beszélgetésünk vendégei olyan szakemberek volt, akik mindketten szakmafejlesztő szervezet is vezetnek: Lakatos Zsófia, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke és ifj. Sárosi Péter, az Alapítvány a Public Relations Fejlesztésére kuratóriumának elnöke osztották meg tapasztalataikat a szakma helyzetéről.

30705260_1713771355358268_2112140714308534272_n.jpg

Emberek figyelmét és gondolatait irányítják

„A pr nem a cukormáz a torta tetején, hanem a tojás, ami nélkül nincs sütemény” – magyarázza Lakatos Zsófia. A pr-kommunikáció nélkül semmilyen folyamat nem képzelhető el személyek és intézmények között, hiszen a public relations pont arról szól, hogy segítünk az embereknek megérteni egymást: úgy fogalmazzuk meg és juttatjuk el az üzenetet, hogy elkerüljük a konfliktust és a káoszt. Így például már a kampányok tervezésénél helyet kell kapni a szakembernek, a pr-t nem lehet utólag hozzárakni a kész koncepcióhoz.

Hasonlóan széles skálán látja a hivatás funkcióit ifj. Sárosi Péter. „Ez nem egy gyakorlati, hanem egy stratégiai tervezési tevékenység: nem működik a hétköznapi élet anélkül, hogy valaki a saját gondolatát, ötletét, valamilyen módon a környezetével tudassa, és azt elfogadhatóvá, kedvelhetővé tegye.”

30742194_1713771128691624_2868994422370992128_n.jpg

Nincs szükség öt-nyolcezer pr-esre

Sárosi szerint a 90-es években indult a szakma egyetemi oktatásának gondolata, akkoriban alig voltak 30-40-en az országban, akik a pr-esként dolgoztak. A stratégiai tervezés, mint klasszikus pr-tevékenység, kezdetben úgy híresült el, mint egy háttértudás nélkül elsajátítható eszköztár, amit előszeretettel oktattak különböző intézményekben, különböző felfogások alapján. A szakma mára erősen telített lett, nincs szükség öt-nyolcezer pr-esre, akiknek felkészültsége ráadásul nem megfelelő a piaci igényekhez.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy sok jó oktató van, de az oktatás szemlélete nem megfelelő. Az egyetemeken a soft skillek (érzelmi intelligencia, kreativitás, szervezőkészség) átadása zajlik, majd az elhelyezkedésnél ugrik csak ki az alapműveltség hiánya, ami jóval fontosabb, mint tudni, hogyan kell sajtóközleményt írni. Mindkét vendégünk fontosnak tartotta a történelmet és nyelvtant, de a matematika, a pszichológia, a közgazdaságtan, valamint a jogi alapismeretek is fontos feltételei lehetnek a versenyképességnek.

30724338_1713773182024752_8627626825557737472_n.jpg

Nem az a lényeg amit tanultál, hanem amit tudsz.”

Az otthonról hozott ismeretek is számítanak, de kell egy bizonyos kulturális és társadalmi dörzsöltség is a hatásos és hiteles arculattervezéshez. Egy társadalmi konszenzust sértő elképzelés krízist okozhat, amit épp elkerülni kellene a párbeszéd modellezésével és monitorozásával. Akiből a kulturális tudás hiányzik vagy nem tud egyszerre több feladatra koncentrálni, az hátránnyal indul a szakmában. A szakemberek két fontos pr-es tulajdonságot emeltek még ki: a terhelhetőséget és sokoldalúságot. „Szenvedés a pr azoknak, akik nem képesek napi 10-12 órát dolgozni és 50-70 telefonhívást lezavarni, akár 10-15 különböző témában. A pr-es éjjel-nappal pr-es, nemcsak munkaidőben, de a szabadidejében is – ezt a hivatás szeretete teszi csak lehetővé” - vélte Sárosi.

A siker nem csak számokban mérhető

Mivel a pubic relations célja legtöbbször az emberek véleményének befolyásolása, az attitűdváltás, az eredmények mérése érdekes kérdéseket vet fel. Lakatos Zsófia elmondta, a pr-kampányok eredménye gyakorlatilag bármiben mérhető – a reklámegyenérték-számítás idejétmúlt és elutasítja a szakma – példának egy olyan kampány hozott, amelyben a cél és a mérőszám is az volt, hogy minél kevesebb Down-szindrómás kisbabáról mondjanak le a szülei.

30714835_1713771428691594_6265159968240959488_n.jpg

Aki most pályakezdő, az előnyös helyzetből indul, mivel nagyon kevés senior account van, akik már 3-8 év tapasztalattal rendelkeznek. A 2008-as válságot követően létszámstop volt az ügynökségeknél, elmaradt annak a generációnak a kinevelése, akik most lennének senior pozícióban. Eredményül most a juniorok sokkal több lehetőséget kaphatnak, sokkal rövidebb idő alatt.

Fotók: Matern Ákos

A bejegyzés trackback címe:

http://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr7413867400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

adam hyl 2018.04.24. 15:18:41

"A 2008-as válságot követően létszámstop volt az ügynökségeknél, elmaradt annak a generációnak a kinevelése, akik most lennének senior pozícióban. Eredményül most a juniorok sokkal több lehetőséget kaphatnak, sokkal rövidebb idő alatt." A következtetés rossz. Az nem eredmény, hogy a junioroknak több a lehetősége, ha nincs kitől megtanulni a szakmát.