Hiba azt gondolni, hogy a művészetnek nem kell közönségkapcsolatokat ápolni. Egy ihletett alkotónak ugyan mindig van hely a társadalom szívében, de nem biztos, hogy a művész tudja, merre is van a célközönsége. A legigényesebb alkotások is elsikkadnak, ha nem találják meg a megfelelő kommunikációs csatornát a közönséghez. Mit tehet egy művész, hogy megtalálja a nyilvánosságát és hol lehet a segítségére egy PR- és marketing szakember?
A művészet és a PR két olyan terület, amelynek korábban kevéssé volt csak köze egymáshoz. Kulturálisan belénk ivódott "igazság", hogy a művészetnek nem lenne szabad kikerülnie a piacra, mert kizárólag önmaga szépségéért kell elkészülnie. Egy jó mű eladja magát, ha meg nem elég jó, akkor úgyis felesleges kommunikációs utakkal és profi marketing fogásokkal próbálkozni. Pontosan ezek a téves elképzelések azok, amelyeket egyszer és mindenkorra el kell vetni.
Miután elkészült egy mű, - ha csak az alkotó nem kizárólag a saját örömére készítette, - el kell kezdenie hidat építeni az alkotása és a nyilvánosság között. A jó kommunikáció növelheti az eladásait és eljuttathatja a médiumokhoz; ez pedig végső soron abban segít, hogy kitűnjön a tömegből, vagyis a konkurenciát jelentő egyéb önjelölt vagy profi művészek közül. Pláne, hogy a művészt talán éppen ez a megteremtett nyilvánosság segíti majd hozzá az eredeti céljaihoz, például hogy ahhoz a producerhez, stúdióhoz, rendezőhöz, kiadóhoz, jusson el a munkája, akire épp szüksége van, akitől megrendelést és szerződést vár.
Egy tipikus hiba tipikus következménye is lehetne a kép: hogy jusson el a nagyérdemű egy előadásra, kiállításra vagy koncertre, ha nem tud róla? Honnan tudjon róla, ha az alkotók nem kommunikálták megfelelően a művészeti produktumot? Az ellenpélda a párizsi Pompidou központ 2009-es kiállítása, ami a SEMMIRŐL szólt. Kilenc teljesen ÜRES kiállítóterem várta a temérdek látogatót, akik mind kíváncsiak voltak a SEMMIRE. Mi ez, ha nem profi kommunikáció? (Forrás: Pixabay)
A művészet intellektuális hiánycikk
Ahogy Oscar Wilde fogalmazott, egyetlen dolog rosszabb annál, ha beszélnek rólad, mégpedig az, ha nem. A művészet egy olyan inspirációforrás, amire különösen az első világbeli ember szinte kényszerűen támaszkodik a hétköznapi dilemmák eldöntésében. Talán nem minden esetben a magasművészethez fordul kikapcsolódásért, de összességében elmondható, hogy a művészet intellektuális hiánycikk. Amint egy művész feltűnik, hogy a vizuális, hallgatható vagy írott formában keresztülvitt gondolatait átadja a közönségnek, a nyilvánosság kíváncsi érdeklődéssel figyel majd rá és víziójára. Nem szabad azt gondolni, hogy telített a piac: egy kreatív, izgalmas gondolkodónak, egy ihletett alkotónak mindig van hely a közönség szívében.
Az elmúlt években több olyan ügyféllel találkoztunk, aki félt attól, hogy a kifelé kommunikálás, a túlzott profizmus és intenzív arculat felszínessé teszi, és elhitelteleníti. Szerintük éppen a művészetük lényege sérülne azáltal, ha a piacon igyekeznének érvényesülni olyan hagyományos és profán eszközökkel, mint a sajtó, vagy a közösségi média. Ebben a kérdésben azonban nagyot tévednek, hiszen még a legigényesebb művészeti termék is elsikkadhat, ha nem jut el a megfelelő csatornákon keresztül a közönséghez. Sőt, könnyen lehet művészet akár magából marketingből is. A 2000-es évek óta a márkák és startupok kommunikációjának elengedhetetlen része a történetmesélés: az, hogy legyen valami megfogható, valami emberi, érzelmes és életszagú sztori a termék mögött. Ha jó a PR, akkor az érzelmek éppen, hogy erősíteni fogják a hitelességet, és egy logikus, következetes imázst építenek, aminek köszönhetően az alkotó termékei is vonzóbbá válnak a közönség szemében.
Jeff Koons amerikai képzőművész a Whitney Museum megbízásából óriásplakátokon reklámozta a művészetét 1989-ben. A Made in Heaven egy nem létező film, a főszerepben Koons mellett akkori felesége, Cicciolina művésznéven a pornóiparban dolgozó Staller Ilona. A reklám teljesen öncélú volt, mégis hatalmas publicitást kapott, jó példával járt elől művészek további generációjának.
Amennyiben a művész eljutott odáig, hogy igénye van a nyilvánosság megteremtésére, - azaz elkezdett haladni az érvényesüléséhez vezető egyik legfontosabb úton, - valószínűleg elgondolkodott azon is, hogy a közösségi oldalakon milyen tartalommal célszerű képviselni önmagát és alkotásait. Erre számtalan lehetősége van, hiszen nem kizárólag csak az elkészült műveit oszthatja meg, de profi kommunikációs szakember segítségével felépíthet akár egy egész világot, kulturális referenciapontokkal, azonosulási eszközökkel. Magyarul elérheti, hogy a közönsége akarjon és tudjon is azonosulni vele, támogassa törekvéseit, művészeti filozófiáját. Egy ilyen komplex folyamat elindításához a tanácsadóra és a művészre egyaránt szükség van: utóbbi ismeri a céljait, előbbi pedig tisztán látja, hogy a művész személyiségének és munkásságának mely aspektusait érdemes előtérbe helyezni és kidomborítani. A két látásmód, a két tapasztalás együtt tesz ki egy egészet annak érdekében, hogy a művész személyes márkája felépülhessen.
A jó PR-os tudja, mik egy termék Unique Selling Point-jai, azaz egyedi karakterisztikái, mik a megváltozhatatlan jegyek, mi az, ami segít megkülönböztetni, elhatárolni a megrendelőt másoktól. Egy profi tanácsadó segít „kiülni a székből” és objektíven rátekinteni a termék, szolgáltatás erősségeire és gyengeségeire. Nemcsak a kommunikációs célok megtalálását támogatja, de az üzleti célokat is, majd képes stratégiát is építeni ezekre. Tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan kell mérni a tartalom hatását, a közönség minőségét és arra is rámutat, hogyan lehet javítani a láthatóságon. Végső soron mesélni és kísérletezni tanít.
Tippek a hatékony kommunikációhoz
Mi, a Media 2.0 Communications-nél fontosnak érezzük hangsúlyozni, hogy a művész művészként tekintsen magára, hiszen a legjobb kommunikáció sem pótolja az önbizalmat és tudatosságot. A művészek belső világa színes, izgalmas, érzékeny és inspiratív. Ennek a rendkívül gazdag világnak bizonyára vannak olyan részei, amelyek érdeklik a potenciális közönségét. Például: milyen könyvekből, filmekből, darabokból, festményekből vagy dalokból építkezett a művész? Melyek azok a kávézók, éttermek, parkok, ahol jól tud gondolkodni? Melyik az a város, ahol a legizgalmasabb ötletei születnek? Ezekről a kedvenc inspirációs tényezőkről érdemes és kell is beszélni a közönségnek, hiszen ezzel is azonosulási lehetőséget nyújthat nekik; magukra ismerhetnek a művészben. Aki ezt el tudja érni, az már nem csak közönséget, de egy hűséges és érdeklődő közösséget is magáénak tudhat. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy közösséggel való kommunikáció formájáról, rendszerességéről, valamint a személyes hangvétel stílusáról elengedhetetlen szakemberrel konzultálni, nehogy baklövést kövessen el az ember és negatív publicitás érje.
Varjak a búzamezőn (1890), Vincent van Gogh műve. Van Gogh, Claude Monet, Franz Kafka, Johann Sebastian Bach csak pár név azon világhíres művészek közül, akik ismeretlenül haltak meg. Egyes esetekben az örök magyarázat, miszerint "a saját kora még nem értette meg", helytálló, de van, amikor a művész egyszerűen nem tudta megfelelően eljuttatni művét a közönséghez. A módszerek megváltoztak, a probléma viszont ugyanaz: hogyan látszódjak a közönség előtt, hogyan értessem meg, mit szeretnék, hogyan vonjam be őket a saját művészetembe.
A művészek élete különleges az átlagember számára, a művészeti alkotás létrejöttének fázisai misztikusak: a stúdión belüli élet, a műhelyekben, fotóstúdiókban, próbatermekben uralkodó hangulat megkapó. A szakértői vélemény mentén érdemes megjeleníteni ezeket a közösségi oldalakon, beavatni a közönségét a készülő projektek menetébe, az aktualitásokba és kulisszatitokba; elcsepegtetni egy-két információt a következő könyvről, albumról, festményről vagy darabról. Ettől nemcsak szinten tarjuk a nyilvánosság figyelmét, de követőink beavatottnak is fogják érezni magukat. A művészek konkurenciájának közönsége egyben a művészek közönsége is. Javasoljuk, hogy osszanak meg bejegyzéseket kollaborációkról, a közös munkáikról, esetleg közös eseményeikről. Mutassák meg a követőiknek, hogy egy olyan „klubot” képviselnek, amihez öröm tartozni, de legalábbis jó belelátni. Osszák meg és uralkodjanak.
Ha művészeti kommunikációban, márkaépítésben segítségre van szüksége, keresse fel szolgáltatásainkért honlapunkat, vagy írjon az info@media20.hu-ra.
