A KommON BME Kommunikációs Szakkollégium szervezésében a tanév első Szakmai Estjén Hermann Veronika Divatelmélet: kritika gyakorlata címmel tartott előadást. Hermann előadásából több divattal kapcsolatos érdekességet megtudhattunk, így például a rózsaszín szín, a hátrafordított baseballsapka, a bőrdzseki vagy épp a Martens bakancs történetét.

A Hermann Veronika szerint a rózsaszín színt napjainkban a kimondottan nőies színek közé sorolunk. Pedig a világháborúk előtt rózsaszínbe a kisfiúkat öltöztették, hiszen a ez a piros és a fehér szín keveréke, előbbi az erőt, utóbbi az ártatlanságot szimbolizálja. A világháborúk alatt ezt a rózsaszín színt a homoszexualitáshoz kapcsolták, így a használata is megváltozott. 

A hátrafordított baseballsapka régen a redneckek viselete volt, de a 70-es évek végétől egy bronxi baseballcsapat is így kezdte el hordani, ezt a gyerekek átvették, és rövid idő alatt elterjedt. A bőrdzseki egykor a lázadás szimbóluma volt, mára mindenkinek van a szekrényében, és akár csak a dokkmunkások ruhatárába tartozó Martens bakancs, stílusjeggyé fejlődött. A fenti példák bizonyítják, hogy az, amit természetesnek gondolunk, technológia-, kontextus-, kultúra- és időszakfüggő. 

A divatelmélet körülbelül negyven évvel ezelőtt azért jött létre, mert a divat beépült a mindennapjainkba. Divatról beszélni mindig kicsit furcsa, hiszen a divat kicsit profán – „értelmiségi” ember nem foglalkozik vele. De mégis kell, hiszen tele van ellentmondásokkal. A divat egyszerre szól személyes identitásról: hogyan találom meg magam a tárgyi kultúrában; másrészt áru, a piac része, tömegtermeléshez kötődik. Egyszerre magas művészeti és gazdasági érdekek által vezérelt iparág.

Divat lehet bármi, ami körülvesz bennünket, és az is nagyon fontos, hogy aki kívül akar maradni a divat világából, az nagyrészt kívül is tud maradni. A divat egy rendszer, egy olyan tudomány (fashion studies) melynek fontos eleme az elméleti keret: strukturalizmus, poszt-strukturalizmus, dekonstrukció; a divattörténet, a testelmélet, a divatszociológia, a jelelmélet, a kommunikációelmélet és a kulturális antropológia. A divatot definiálhatjuk úgy is, mint az identitás vizuális metaforája. A divat jelentését társadalmilag határozhatjuk meg, ahogy a látást is. A divat benyomások összessége; minden, amit látunk, észlelünk, majd értelmezünk!

A második világháború után bekövetkezett társadalmi átformálódás sokkal hatékonyabb volt, hiszen a média eljuttatta az újításokat mindenhová. Emellett felgyorsult tömegtermelés, társadalmi és polgárjogi mozgalmak által új identitás struktúrák jelentek meg, ami magával hozta azt a változást, hogy  a márkák nem árucikket, hanem identitást árulnak, a divattervezők pedig nem szakemberek, hanem művészek és celebek egyszerre. Ebben az időben fogalmazódott meg e változás lényege, miszerint az identitás ma már nem sors, hanem választások eredménye.