Az egybenyitott iroda sztresszcsapda?

2014. január 15. 14:47 - Varga Csenge

Az egyterű irodákban szépen elrendezett sorokban ülnek az emberek: igyekeznek teljesíteni az elvárt kvótát, felettük neonlámpa, állandó mormogás, a fejükön headset. Vajon ezekben az irodákban tényleg a lehető legeredményesebb munka folyik? Már a korai kutatások is azt mutatták, hogy az egybenyitott munkahelyi tér stresszt okoz, és rontja a teljesítményt. Azóta felnőtt egy új nemzedék, és felmerült a kérdés, hogy ők vajon hogyan viszonyulnak az egyterű irodákhoz. Bár az Y-generáció tagjainak is kényelmetlen a közös tér, könnyebben alkalmazkodnak ehhez a környezethez: viccelődnek és barátkoznak.

Az egyterű iroda német találmány

Az egybenyitott irodák meglepő módon nem Amerikából, hanem Németországból származnak, és az 1950-es években terjedtek el. Ekkor robbanásszerű fejlődés kezdődött mind a gyári munkahelyeken, mind az irodákban: a kibővült gyártás jóval több adminisztrációt követelt, ez pedig komolyabb üzleti, szolgáltatási szektort.

Az egybenyitott iroda ötlete helytakarékossági és motivációs okokból született: így közvetlenebb kommunikáció alakulhat ki a munkatársak között, illetve a vezetőség jobban átlátja, hogy ki mit csinál. A használt eszközök, mint a telefon vagy az írógép viszont nem kis zajt csapnak. A Caligary Egyetem pszichológusai 1997-es kutatásukban egyterű irodák dolgozóit figyelték meg. A vizsgálatot három alkalommal végezték el: először rögtön a munkába álláskor, majd négy héttel azután, végül pedig hat hónappal később.  A kutatók vizsgálták a dolgozók elégedettségét a környezetükkel, a stressz-szintjüket, a teljesítményüket és munkahelyi kapcsolataikat.

Az eredmény nem volt meglepő: minden vizsgált ponttal kapcsolatban negatív eredmények születtek. A dolgozók nemhogy közelebb kerültek volna egymáshoz, inkább eltávolodtak. Szomszédjuk zaja megnehezítette a munkájukat, így sokat bosszankodtak, ami miatt nőtt a stressz, a produktivitás pedig csökkent.

cubefarm.jpg

A közös tér nem éri el a célját

2011-ben Matthew Davis szervezeti pszichológus elemzett több, a témával foglalkozó kutatást. Az egy légterű iroda gyakori célja azt éreztetni a dolgozókkal, hogy egy modern, laza szervezet működésének részesei, az eredmények szerint azonban ez nem valósul meg. A dolgozók csak saját apróbb részfeladataikra voltak képesek koncentrálni, míg a lojalitás a cég és annak küldetése iránt csökkent.

A fenti kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a személyes tér határvonalainak tisztelete és megléte jobb teljesítményt eredményez. Minden dolgozónak fontos, hogy környezetét befolyásolhassa, a saját képére formálhassa. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, már az is elég, ha a szoba világítását vagy hőmérsékletét szabályozhatja.

Bírod, vagy hazamész?

A nyitott tér, a nagy zaj és a stressz kihatással van a dolgozók egészségére is. Elcsépeltnek tűnhet, hogy a stressz az oka mindennek, ám olyan környezetben, amiben nem érezzük jól magunkat, a hosszú távú lét elviselhetetlen. A dán országos munkahelyi környezet kutatóközpont (National Research Centre for the Working Environment) kutatói azt figyelték meg, hogy ahogy növelték az egy irodában dolgozók számát, többen jelentettek beteget. A kétszemélyes irodában dolgozók átlagban ötven százalékkal többször mentek betegszabadságra, mint egyedül dolgozó munkatársaik. Ahol egyáltalán nincsenek külön irodák, hatvankét százalékkal többször jelentettek beteget.

OfficeNoise.jpg

Nick Perham pszichológus kimutatta, hogy a magas zajszint, ami ilyen óriási térre általában jellemző, komoly kihatással van az ember kognitív képességeire. Az általa vizsgált személyeknek nehézséget okozott bizonyos információk felidézése és alapvető matematikai műveletek elvégzése. Sokan zenehallgatással próbálják kizárni a munkahelyi zajt, azonban ez sem jó ötlet: Perham kutatásából kiderült, hogy a zenehallgatás szintén visszafogja a mentális teljesítményt.

Az Y-generáció jobban bírja a zajt?

Heidi Rasila és Peggy Roth finn kutatók 2012-ben azt vizsgálták, hogy az 1982 után születettek hogy viszonyulnak az egybenyitott irodákhoz. A kutatás eredményei szerint bizonyos zajok, például a beszélgetések és a nevetés a fiatalokat épp úgy zavarják, mint az idősebb dolgozókat, illetve őket is frusztrálja a személyes tér hiánya. Rasila és Roth azt is megfigyelték, hogy az ifjabb dolgozók megtanulták másképp magukévá tenni környezetüket: a stresszes szituációkat gyakran nevetéssel, viccelődéssel oldják fel. Emellett a velük egy térben dolgozókkal töltött időt kapcsolatépítésre használják: lehetséges barátokat látnak a munkatársaikban.

Lassan húsz éve bizonyított, hogy rossz ez az irodai elrendezés, mégis egyre több cég alkalmazza költséghatékonysága miatt. A mai dolgozók érzékszervei életkortól függetlenül túl vannak terhelve: a számítógép képernyőjének villogása, a telefon pittyegése, a munkatársak beszélgetése, nem beszélve a feladatok sokrétűségéről és mennyiségéről. A cég vezetősége is tud tenni azért, hogy alkalmazottaik ne sokalljanak be: nyugaton sok cég alakít ki pihenő helyiségeket pár kényelmes kanapéval, esetleg videójátékkal vagy csocsóasztallal. Így ha az ember kénytelen is egész nap egy zajos irodában dolgozni, közben van lehetősége egy kis kikapcsolódásra.

Fotók: 1 2

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr555759619

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tengeri csiga 2014.01.16. 18:09:54

Szerintem meg ne pihenő helyiségeket alakítsanak ki, hanem aki igényli, annak hadd legyen saját irodája. Nem kikapcsolódásra van szükség, csak normális munkakörülményekre. Az egyterű irodák pedig ezt nem biztosítják.

Rocky2 2014.01.16. 21:27:31

@Tengeri csiga:
Egyetértek. Hiába kapcsolódik ki valaki, ha aztán a helyére visszatérve ugyanúgy olyan környezetben van, ahol nem lehet hatékonyan dolgozni. Esetleg az egészségkárosító hatás, a stressz lesz mérsékeltebb ettől a lehetőségtől.

ritmikus csimpifon 2014.01.16. 21:45:44

Én még megemlítenék egy dolgot: a monitorba belelátás. Engem nagyon zavar, ha más belelát a monitoromba. Önkéntelenül megjegyzéseket tesznek, ha pl. félnaponta egyszer pont akkor járnak arra, amikor felnézek egy hírportálra / blogra. Számomra ez a dolog is az intimszféra része.

(Aki pedig azzal az okoskodással jönne, hogy munkaidőben dolgozni kell, nem netezni, az próbálja ki, hogy 8 órán át 100%-on pl. C++-ban fejleszt. Megnézném, hogy meddig bírná pihenő nélkül.)

A Tyne folyó déli partja 2014.01.16. 22:35:33

mi nem ülünk szépen elrendezett sorban, hanem kis szigetekben, meg headset sincs a fejünkön, de az egész egyben van, s marhára idegesítő, hogy olyan munkát végzek, amire figyelni kell (fizetéseket számolok), s közben folyamatos császkálás, beszéd, telefon minden van. na meg a telefon is akármikor megszólalhat, s akkor kezdjek el valami teljesen mással foglalkozni, aztán térjek vissza az eredetihez, de persze csináljam hiba nélkül. idióta volt, aki ezt kitalálta.

@ritmikus csimpifon: nálunk netezni amúgy se lehet, szóval ez nem téma, de azért az igen, hogy eléggé személyes dolgokról is kellhet beszélnünk az ügyfelekkel (mint a fizetésük), s ezt, mivel egy légterű az iroda, mindenki hallja, bármilyen más szekcióban dolgozó ember.

Xebu 2014.01.18. 19:59:28

Hát én meghülyülnék, ha egyedül kellene dolgoznom egy dobozban egésznap és kutya rám sem nézne, csak ha akar tőlem valamit.
Leginkább kisebb-nagyobb projekteken, közösen dolgozom másokkal, itt szerintem tök jó, hogy hallom a feladatom mellett mások feladatainak a megoldását, hátha következő percben én futok hasonló problémába. Ha meg mellette viccelődünk az feldobja a napot.

Ja és én egy X generációs 44 éves pacák vagyok.

Szerintem ha valaki úgy megy be a munkahelyre, hogy már eleve utálja a munkáltatóját, főnökét, munkáját, annak már a bejárás is stresszes, onnan már tök mindegy, hogy egy irodában unatkozik vagy közös térségben.

Egy bölcs kínai mondta még régen, hogy "Válassz olyan munkát, amit szeretsz és onnantól nem dolgozol".