A kormány a lehető legrosszabb ellenséget szerezte magának a médiaadóval: hatalmas, gazdag és befolyásos. Az RTL Klub pedig felvette a kesztyűt, és a legveszélyesebb fegyverrel vágott vissza: a tömegek tájékoztatásával. Mindig is ezt tették, vagy csak most lettek kritikusak a bevételeiket féltve? És hogy jön a képbe Angela Merkel?
(forrás: RTL Klub Híradó)
Előjáték
A megszokott viharos gyorsasággal a parlamenten átvert médiaadót az utolsó pillanatokban úgy módosították, hogy az a kormánytól független RTL Klubot sarcolja meg a legfelső, 40 százalékos adókulccsal, míg például a homályos körülmények között kormányközeli tulajdonba kerülő, veszteséges TV2 leírhatja a rá eső teher egy részét. Mindeközben az Origo körüli kommunikációs ködösítést megszégyenítő módon változtatták nyilatkozataikat a törvényjavaslat mögött álló politikusok: a benyújtó L. Simon László az igazságos közteherviseléssel indokolta az adó létjogosultságát, majd a nem várt felháborodást Lázár János azzal próbálta csillapítani, hogy a bevételre nem a költségvetésnek van szüksége, hanem iskolákra és oktatásra fogják költeni. A sajtószabadság megsértésére vonatkozó vádakat azzal hárították, hogy Berki herevasalása és a celebek nem tartoznak a sajtószabadsághoz. Anélkül, hogy most belemennénk, milyen hatása van annak, amikor az állam dönt arról, hogy mit tilt, tűr vagy támogat, a magyar médiumok politikai beállítottságuktól függetlenül tiltakoztak a törvény ellen. Emellett az RTL Klub személyében megszerezték a lehető legkellemetlenebb ellenséget maguknak.
Az ellenség, akit az ellenségeidnek se kívánnál
A csatorna a német RTL Csoporthoz tartozik, mely több európai ország (például Spanyolország, Németország, Franciaország, Hollandia, Horvátország) mellett Indiában is működtet tévécsatornákat. A csoport egy német médiaóriás, a Bertelsmann tulajdonában van, melynek érdekeltségei a könyv- és lemezkiadástól kezdve televíziós produkciókon át rádió- és tévécsatornák üzemeltetéséig terjednek. A második világháborút követően vette át a cég irányítását Reinhard Mohn, és az ő kezei között nőtt hatalmassá: a mammutvállalat ötven országban van jelen, több mint százezer embert foglalkoztat, bevételei pedig elérik a komplett magyar GDP tizedét. 2009-es halálát követően is gyakorlatilag a Mohn család magántulajdonában áll a konglomerátum, egy része közvetlenül, nagyobb része pedig a Reinhardt Mohn saját nevével fémjelzett, valamint a szintén általa alapított Bertelsmann alapítványokon keresztül. A család kitűnő viszonyt ápol Angela Merkellel: Liz Mohn, Reinhard megözvegyült felesége nyíltan támogatta Merkel indulását a kancellári tisztségért, és később is több, a Bertelsmannhoz köthető eseményen jelent meg a családdal együtt fotózkodva.
Liz Mohn jobbján Angela Merkel, baloldalán pedig José Manuel Barrosso a Bertelsmann 175. évi ünnepségén (forrás: Bertelsmann.com)
A kapcsolat pikantériája, hogy a médiaadóval egyszerre kirobbanó Origo-botrány, a főszerkesztő Sáling Gergőt minden bizonnyal kormányzati nyomásra lemondató híroldal tulajdonosának, a Deutchse Telekomnak is van politikai kötődése: tulajdonrészének harmada a német állam kezében van. Így külön érdekes lesz figyelni, hogy a német kormány milyen álláspontot fog képviselni az ügyben.
Az első ütésváltás
Gulyás Gergely szembesítése azzal, hogy a nyilatkozatában emlegetett kereskedelmi csatornák által okozott társadalmi károk ellenére a tévé vendégeként tekintette meg az X-Faktor döntőjét, azonnali klasszikus, de csak megágyaztak a későbbi felcsúti Mészáros-portrénak és a kedden terítékre kerülő, Orbán esküvőjén eltűnt mobiltelefonok miatti DNS-vizsgálatról szóló riportnak. Ez utóbbiak példáján láthatjuk, hogy nem feltétlenül saját és friss, hanem internetes portáloktól és folyóiratoktól átvett híreket dolgoznak fel. Sőt, hiába az elmúlt napok nagy port kavaró adásai, az RTL Híradó szerkezete nem változott érdemben: a majdnem egy órás műsorban bő fél órás bulvárblokk után következik a politikai rész, mely mindössze 7-8 percig tart. Az viszont üt.
Másik valóság
Az ördög a részletekben, jobban mondva a tálalásban rejlik, amilyen körítésben előadják a tényeket: a felcsúti Mészáros Lőrinc ötszázszoros cégnövekedését és milliárdos osztalékait a egymillió létminimum alatt élő magyarral állítják kontrasztba, míg a már régebben történt Orbán-lagzin eltűnt két telefon értékét szembesítette a több milliós nyomozási költségekkel és visszásságokkal, a történet abszurditását pedig megszólaltatott riportalanyokkal mondatta el. Hasonló a helyzet a rekord magas államadóssággal vagy a világ legnagyobb ÁFA-kulcsával kapcsolatban: tulajdonképpen a kormány által az elmúlt évek során felkínált magas labdákat csapja le az RTL Híradó, ezeket akár jóval hamarabb is le lehetett volna hozni hírként. Épp ezért lehet jogos a vád, hogy miért csak most kezdett el valódi híradót készíteni a csatorna.
Lázadó kistestvér
De csak részben. A 2012-ben indult RTL2 csatornán nem az elsőszámú Híradó ismétlése, hanem önálló szerkesztésű hírműsort sugároznak Rábai Balázs vezetésével, mely esténként 21 órakor kerül adásba. 2013 októberén, egy diákoknak tartott előadáson - ahol a cikk szerzője is részt vett, mit sem sejtve a pillanat jelentőségéről – a műsorvezető Rábai és a hírszerkesztő Kruzslicz Dávid szavai szerint ők sokkal szabadabb kezet kapnak a program összeállításánál, és ez meg is látszott a végeredményen. A 24 perces műsoridő első felében kizárólag belpolitikai eseményeket dolgoztak fel már a hadiállapot előtt is, a fennmaradó részen pedig szikár külpolitikai hírek osztoztak fele-fele arányban könnyedebb témákkal. Akár közszolgálati színvonalú tájékoztatásról is beszélhetnénk, ha ez nem lenne teljesen üres jelző azután, hogy a közszolgálati televízió a budapesti ezres nagyságrendű tüntetésről való tudósítás helyett rezsicsökkentésből vásárolt villogós gyerekjátékokról ad hírt.
Megváltozott tartalom-előállítási szokások
A két hírműsor bár eltérő szerkesztésű, de eddig is közös stábbal dolgozott Kotroczó Róbert hírigazgató vezetésével, ezért sok esetben az anyagaik is megegyeznek. Sőt, az RTL Klub reggeli híradójaként egy az egyben az előző napi RTL2-es adást ismétli meg, változtatás nélkül. Az elmúlt napok felfokozott érdeklődésének hatására viszont úgy változtattak az RTL Klub műsorstruktúráján, hogy még jobban előtérbe helyezik a híreket: az RTL2 Híradót immár késő este is leadják a főcsatornán, valamint Szellő István műsorvezető egyik adás végén elhintette, hogy e héttől többször lehetnek hírbejátszások a délután hatos Híradó után, tehát az abszolút főműsoridőben, az Éjjel-Nappal Budapest és a Barátok Közt idején. Ezzel párhuzamosan az utóbbi napokban tovább nőt a RTL2 Híradóban a belpolitikai szekció időtartama. Így gyakorlatilag a kormánykritikus híradás vált a legfontosabb műsorrá a legnézettebb magyar csatornán.