Ha ön nem kattint, akkor majd a robotjaink fognak

2014. október 09. 09:08 - Bolcsó Dániel

A reklámok elcsalása nem új dolog, becslések szerint már eddig is minden online marketingre költött dollárnak nagyjából a felét vitték el a különféle csalási mechanizmusok, amelyek erre a szegmensre épültek rá. A Techrunch összefoglalója szerint azonban idén minden eddiginél nagyobb figyelmet kap a téma, részben éppen azért, mert folyamatosan növekvő jelenségről van szó, és egyre többféle módszer jelenik meg.

A probléma alapja, hogy az online reklámokért alapvetően a kattintásszám alapján fizetnek a hirdetők, márpedig ezt a statisztikát nagyon könnyű mesterségesen generált forgalommal és más trükkökkel manipulálni. Magyarul a netet reklámokra kattintgató robotok lepik el.

Februárban Vivek Shah, az online hirdetési piac szereplőinek érdekképviseletét ellátó Interaktív Hirdetési Iroda (IAB) elnöke elismerte, hogy a webes forgalom 36 százalékát nem emberek generálták. Más szakmabeliek még magasabbra, 50 százalék köré teszik a robotok részesedését. A nemzetközi helyzet fokozódását jelzi, hogy míg 2012-ben a Google csak 123 ezer oldalról tiltott le hirdetést valamilyen probléma miatt, 2013-ban ez a szám már 400 ezer fölé szökött. Ezek után nem is csoda, hogy az IAB most szeptemberben összeállította azokat az alapelveket, amelyekkel reményeik szerint sikerül végre kigyomlálni a rendszerből az ilyen visszaéléseket.

Szörfölő robotok

A csalók a hirdetési piac meghekkelésének számos módját dolgozták ki. Az egyik legalapvetőbb technika a kattintáseltérítés, amikor vagy egy valódi felhasználót térítenek el olyan reklámoldalra, ahová ő nem szándékozott ellátogatni, vagy ő teljesen ki is marad a képletből, és robotok kattintgatják végig vagy töltögetik be a hirdetéseket.

Egy másik kedvelt módszer az iFrame stuffing, amikor egy oldalba beágyazzák ugyan a reklámot, de olyan módon, hogy az oldal látogatója valójában már észre sem veszi (például mert olyan kicsi), a statisztikákban viszont megjelenik mint megtekintés.

Ehhez hasonló megoldás, mikor több reklámot halmoznak egymásra. Ilyenkor csak a legfelső hirdetést látja az odaérkező felhasználó, de közben az összes többi reklámréteg is látogatottságot rögzít.

Az ilyen machinációk értelemszerűen elég erősen eltorzíthatják a reklámok oldalletöltések és átkattintások alapján mért hatékonyságát. 1x1 pixelnyi hirdetésekre és algoritmikus kattintásokra folyik el a hirdetők pénze.

Az alábbi videón látszik, hogy néznek ki akció közben a gépünket megszálló robotok. Ha a malware egyszer települ, onnantól a látszólag tétlen gépen a felhasználó – és a rendszerbe épített felügyeleti eszközök – tudtán kívül, a háttérben nagy munka folyik. Akár több tucat rejtett böngészőablak fut egyszerre, és mindegyikben dolgoznak a botok. Általában direkt erre a célra létrehozott, máshonnan összeollózott tartalmakból álló reklámoldalakat nyitnak meg, ahol egymás után kattintgatják végig a linkeket, mozgatják a kurzort, legörgetik az oldalt, vagyis mindenféle mérhető módon pörgetik a reklámok nézettségét. A Techcrunch viszonylag visszafogott adatokkal számolva is arra jut, hogy egy-egy ilyen manőver több tízmillió értéktelen kattintást fizettet meg a neten hirdetőkkel.

 

 

Elveszett jelentés

Az online reklámok sebezhetősége elsősorban a kontroll hiányából fakad. Egyrészt a hirdetők kezében nincsenek igazán hatékony eszközök a reklámjaik valós elérésének mérésére, általában csak a legalapvetőbb statisztikákat ismerik, amelyek alapján kiállítják a számlát.

Másrészt a reklámok elosztását végző közvetítők, a hirdetési hálózatok se nagyon kutakodnak a hirdetést valójában megjelenítő oldalak után. Sőt, akár ők is jól járhatnak egy-egy ilyen csalással, éppen azért, mert nem differenciálnak a valós és a hamis látogatottság között, így utóbbiért is jár a bevétel a hirdetőtől.

A reklámeltérítés elleni védelemmel foglalkozó cégek, mint a Telemetry, a Forensiq, a White Ops, vagy a Google által felvásárolt Spider.io számos eszközzel igyekeznek visszaszorítani a jelenséget. Összehasonlítják a reklámok nézettségi mintázatait a valós felhasználói viselkedési mintákkal, hogy kiszűrhessék a robotokat. A gépekre települve kattintgatásba kezdő kártevők terjedését is figyelik, és általában is próbálják azonosítani a megtekintések forrásait, közvetlenül a hirdető cégek kezébe adva a csalások elleni fellépés eszközeit. Hiszen ők pumpálják a pénzt a rendszerbe, vagyis ők a leginkább érdekeltek a tisztogatásban.

Persze olyan ez, mint bármilyen más típusú számítógépes vírus vagy éppen a doppingolás esetében: folyamatos a technológiai verseny a két oldal között, mindketten újabb és újabb megoldásokkal állnak elő, hogy ideig-óráig előnyhöz jussanak, vagy legalább beérjék a másikat. Azt mindenesetre már előrelépésként értékeli a szakma, hogy egyre több szó esik a témáról. Aztán majd meglátjuk, ki lesz a gyorsabb.

 

Jön az októberi Média 2.0 Meetup!

A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.

Meghívott előadók:

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője

Aczél Petra, egyetemi docens, BCE kommunikáció
Médiaműveltség mint kulcskompetencia

Időpont: 2014. október 15.

A helyszín: Ötkert (1051 Budapest, Zrínyi utca 4.)

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, itt kell regisztrálni.

Itt vagyunk a Meetup.com-on.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr406766173

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Étteremkritikus · http://legjobbetterem.blog.hu 2014.10.09. 22:10:46

Érdekes, hogy sok csaló dollármilliókat tud hamis kattintásokkal keresni, miközben másokat azért tilt el a Google az Adsense használatától, mert egy rosszakarója 5 perc alatt kattint párat a honlapján :(
Van egy olyan érzésem, hogy sokkal komolyabb a vizsgálat a belépésnél és menet közben csak akkor néznek rá a honlapra, ha riaszt a rendszer.