Az emberek fejét nem lehet teletömni tudománnyal

2015. május 28. 12:42 - David_Kiraly

A tudománykommunikáció volt a témája a hétfői Media 2.0 Meetupnak, Dr. Láng Benedek megismertette a közönséget a publikus tudományfelfogás modelljeivel, Stöckert Gábor az Index rovatvezetője pedig bemutatta egy piacvezető portál tudományos rovatának működési elveit.

Ismét megtelt a Design Terminál konferenciaterme a Media 2.0 blog Meetupján, ahová nemcsak az előadások érdekessége miatt érkeztek az érdeklődő szakemberek, de új munkakapcsolatok kialakulásának is remekül megágyazott a kötetlen hangulat.

_mg_2810.jpg

Tudománykommunikáció minek van?

Ahogyan azt a beharangozó posztunkban is említettük, a mostani találkozó témája az ELTE egyik képzésének megszüntetésével szomorú aktualitást kapott, pedig a tudománykommunikáció, illetve az ezzel foglalkozó szakemberek szerepe a nagyközönség és a tudományos kutatások, illetve áltudományos hírek kapcsolatában kiemelten fontos. Dr. Láng Benedek előadásában rámutatott, hogy az általános benyomás az, hogy a tudomány nem megfelelően jelenik meg a médiában.

Míg a kutatók a különböző intézetekben,laborokban a külvilágtól szinte elzárva dolgoznak, addig sok, tudományos alapokat és módszertant nélkülöző, de tudományosnak tűnő hír jelenik meg a médiában. Ennek nincs más oka, minthogy a koncentrált lappiacon és az olvasókért folytatott versenyben előnyt élveznek a szenzációhajhász megfogalmazások, kattintásbarát címek, vitatható kutatási eredmények. Mivel ez a média egészére igaz, ezt számon kérni vagy szidalmazni nem célravezető.

Tény, hogy a hatásvadászat miatt sok áltudományos hír és téma is felületet kap, de ez ellen leginkább a média ismeretében, és nem ellenében tud hatni a tudományos közösség. A média torzító, szelektáló mechanizmusait érdemes tehát adottságnak tekinteni, annak fényében pedig főleg, hogy a legfrissebb médiaelemzések szerint még mindig elsődleges forrásnak számít az újság és a televízió a tudomány híreit illetően.

_mg_2808.jpg

Megtölteni, vagy kontextusba helyezni?

Az előadás kulcsfontosságú része a public undestanding of science (PUS) két modelljének ismertetése volt. A PUS röviden az a felület, amelyen keresztül a laikus kapcsolatba kerül a tudománnyal. Hogy ez hogyan működhet hatékonyan, milyen módszerekkel lehet a legtöbb hasznos tudást átadni, erről szól a PUS két modellje. A deficitmodell abból indul ki, hogy az emberek feje alapvetően üres, meg kell tömni tudományos ismerettel, és akkor majd nem fognak bedőlni a különböző babonáknak, áltudományos ismereteknek. Ezzel a legfőbb probléma, hogy irreális elképzelés, hogy az emberek minden területen képesek legyenek megtanulni, befogadni minden információt egy olyan alaptudás eléréséhez, amely képessé teszi őket arra, hogy valamiről meg tudják állapítani, hogy tudományos vagy csupán szenzációhajhászásról van szó. Másrészt e modell úgy tesz, mintha a tudományok egyfajta jól körülhatárólható, kerek egész ismeretek lennének, és nem egy folyamatosan változó, formálódó tudásanyag.

A kontextusmodell ezzel szemben arra alapoz, hogy az embereknek megvannak a különböző ismeretszerzési stratégiáik, és ezek folyamatos fejlesztésével el lehet érni azt, hogy az adott területen szerzett jelentős szakértelem nélkül is el tudják dönteni, mennyire tudományos az adott tartalom. Ez egyfajta metaszakértelemnek is tekinthető, amikor azt az általánosabb szabályrendszert sajátítjuk el, amelyek alapján nagy bizonyossággal és általánosságban megítélhető, hogy mikor kinek, illetve milyen információknak szabad hinni. Összességében elmondható tehát, hogy a deficitmodell alapvetően a tudományos műveltséget helyezi előtérbe, míg a kontextusmodell szociális műveltség kérdése leginkább.

_mg_2932.jpg

Az este második előadója, Stöckert Gábor az online tudományos média működési elveit taglalva, több megdöbbentő saját példával Indexes tapasztalataiból. A történeti áttekintés során elmondta, hogy az Index elődje, az Internettó még erős tech/tudományos gyökerekkel indult szerkesztői összetételéből adódóan, ám ez később eltűnni látszott ahogyan szép lassan az egyik legnagyobb magyar hírportállá nőtte ki magát. Sajnos a tudomány rovat sem tud kivétel lenni az alól, hogy az online médiumok – néhány kivétellel – a kattintásokból élnek, így kénytelenek a tudományos bulvár, illetve az úgynevezett népszerű tudomány felé nyitni cikkeikkel.

Címadás és hírverseny

Stöckert néhány meglepő példát hozott címadási tapasztalataiból is, melyből kiderült, hogy például a “sejtés” szó címbe illesztése után nyugodtan mindenki elmehet hosszú hétvégére, úgyis annyi kattintást fog hozni, mint sok másik cikk összesen. A tudományos hírek, illetve az újságírói munka minőségére szintén nincs jó hatással a portálok közötti hírverseny sem: néhány perces előny is sok kattintást hozhat, javítani pedig ugye utólag is lehet. Ez utóbbi miatt van az is, hogy szaklektorhoz leginkább csak a nagyobb anyagok kerülnek a napi hírek idő és erőforrás hiányában nem. Persze mindezektől függetlenül nem riták a terjedelmes, valóban tudományog igényű írások sem, de ahhoz, hogy fedezni tudják az ehhez szükséges anyagi és emberi erőforrásokat, szükség van arra, hogy a kattintások számát maximalizálják.

11312769_836268573108555_8324351884677225185_o.jpg

Az eseményről készült videó hamarosan elérhető lesz Youtube csatornánkon, további képeinket pedig megnézhetitek Facebook oldalunkon, amit érdemes követni, hogy elsőként értesüljetek következő eseményeinkről. Előadóinknak és hallgatóinknak ezúttal is köszönjük a részvételt, hamarosan találkozunk!

Fotók: Deák Vera

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr407498070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Alick 2015.05.29. 14:15:31

"meg kell tömni tudományos ismerettel"

Ez már az iskolai oktatásban is problémás, ha az elméleten / elvont módszereken felül nincs életszerű, gyakorlati kontextus.

keményen drogozó kisemberek 2015.05.29. 16:01:29

A rovat működési elvei között felsorolta, hogy vegyél fel a tudományos rovathoz műszaki analfabéta, írni nem tudó, semmilyen szakterület szakkifejezéseit nem ismerő, magyarból érettségin átmenésre esélytelen seggfejeket, mint
- Kolbert András
- Hegyeshalmi Richárd és
- Tóth Balázs,
és azután hagyd, hogy az alapfokot el nem érő angoltudásukkal és a középfok alatti magyartudásukkal lopjanak angol honlapokról cikkeket?

Mert az Index tudományos rovata kb. így működik jelenleg.

Ha bármi mást mondott, akkor hazudott az előadásában.

keményen drogozó kisemberek 2015.05.29. 16:08:09

"Dr. Láng Benedek előadásában rámutatott, hogy az általános benyomás az, hogy a tudomány nem megfelelően jelenik meg a médiában."

És milyen kurvára igaza van!
Pont azért, mert műszaki analfabéta barmok (lásd fentebb) írnak tudományos témában cikkeket.
Mit lehet várni, amíg olyan faszokat engednek írni műszaki témában, aki szerint az OLED organikus fénykibocsátó dióda a szerves világítódióda (a LED-re a világítódióda kb. 50 éve létezik a magyar szaknyelvben) helyett?
Vagy akik repülős cikkekben semmilyen repülős szakkifejezést és repülőgépalkatrész-nevet nem tudnak helyesen leírni?
Röhej az egész.

keményen drogozó kisemberek 2015.05.29. 16:11:03

"online médiumok" - nem, online médiák (de még inkább internetes médiák)

A médium a halottlátó.

De egyébként sem ártott volna a szerzőnek sem elolvasni a cikket megjelentetés előtt, mert vannak értelmetlen mondatok benne (kimaradt szó vagy elírás miatt, vesszőhibák stb.).

Szaklektor?
Álmodban.

Ants Group · http://a-szcientologia-valsaga.blog.hu/ 2015.07.28. 20:42:38

@keményen drogozó kisemberek:

Nagyon okos vagy, drogos, de ezt elég rosszul tudod és inkább csak okoskodsz, ahogy látom elég sok helyen. A médium szót lassan három évtizede használják sajtótermékekre is Magyarországon és nem csak „halottlátót” jelent. Sőt a „médiumok” formában is elfogadható. (még annak ellenére is, hogy a médium szó alapvetően többes számot jelöl)

Jobb lenne, ha inkább lenne valami értelmes mondanivalód lassan, ahelyett, hogy csak nyelvészkedni próbálsz a blogokban…