900 milliót se ért az Origo, de 4,2 milliárdért vették meg

2016. május 01. 15:41 - Média 2.0

A magyar médiában évtizedek óta jelen vannak a közpénzek (és itt most nem a bárhol elkölthető állami hirdetésekre gondolunk), a befolyásolás most már annyira nyíltan működik, hogy az újságírók szinte sehová sem mehetnek jó szívvel dolgozni. A Lapcom vezérigazgatója szerint az Origo piaci alapon messze nem ért 4,2 milliárd forintot (ennyiért vette meg a Vs.hu kiadója), legfeljebb politikai szempontok alapján: valós ára maximum 900 millió. A 24.hu után a 444.hu is csatlakozhat a Facebook Instant Articles rendszeréhez, és hamarosan online változata is lesz a magyar Forbesnak. Ez mind az áprilisi Cultivón hangzott el, ahol Uj Péter, a 444.hu alapítója, Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője és Pallagi Ferenc, a Bors főszerkesztője és a Lapcom Zrt. vezérigazgatója beszélgetett.

Az áprilisi Cultivón este moderátora, Kamasz Melinda, a Figyelő főszerkesztő-helyettese olyan hangzatos jelzőkkel indította a résztvevők bemutatását, mint a magyar online újságírás megteremtője – ez lenne Uj Péter; a magyar bulvár megteremtője – ő Pallagi Ferenc; és az ország egyik legfiatalabb főszerkesztője – ez pedig Galambos Márton. Az este további része már nem egymás fényezéséről szólt, hanem valóban fontos témákról, a Vs.hu botrányától kezdve a Facebook szerepéig.

Uj Péter politikai okokból ment el

A Vs.hu MNB-alapítványoktól kapott pénze miatt kitört botránnyal indult a beszélgetés (a Cultivo egyik szponzora, a We Love-csoport ugyanúgy Száraz István tulajdona papíron, mint a Vs kiadója, a New Wave Media), Pallagi szerint azonban nincs új a Nap alatt: a közpénzek az elmúlt évtizedekben is végig jelen voltak a sajtóban, csak eddig nem volt ennyire nyilvánvaló, mert mindenki a saját medencéjébe piszkított. Hozzátette, hogy akkor sem volt szebb világ, amikor Magyarország két legnagyobb lapja olyanok kezében volt, mint meggyilkolt Fenyő János és postabankbotrányos Princz Gábor.

Galambos Mártonnak a mai helyzettel az egyik legnagyobb problémája, hogy régebben több lap volt, ahova az ember szívesen elment volna újságírónak, ma szinte sehová sem megy az ember jó szívvel, mert „rohad az egész”.

Szóba került Uj Péter távozása az Indextől, amiről sejtelmesen megint csak annyit mondott, hogy politikai okokból hagyta ott a portált, felsőbb utasításra nem akart kirúgni embereket, nem is tette. Szerinte a politika és a média viszonyát tekintve folyamatosan közeledünk Kelet-Európához, és az egyre keletebbi Európához.

 

Mindennek megvan a politikai és a piaci ára

A média és a politikai hatalom egyre erősebb összefonódásának további mellékterméke Pallagi szerint, hogy ma Magyarországon minden lapnak van egy piaci és egy politikai ára, a kettő pedig köszönőviszonyban sincs egymással. A Lapcom Zrt. benne volt az első körben az Origo megvásárlására kiírt tenderen, és a cégnél belső vita alakult ki arról, hogy mennyit ér a lap piaci szempontok alapján.

Végül kissé felfelé kerekítve 900 millió forintot ajánlottak, bár Pallagi szerint messze nem ért ennyit. Az első kör után mindenki kiszállt, aki piaci alapon gondolkodott, és csak a politikai érdekeltségű vevők maradtak, majd a New Wave Media 4,2 milliárd forintért vette meg a portált.

Már több ilyenbe belefutott, mire megállapította, hogy nehéz ma a magyar piacon médiumot vásárolni, mert mindig megjelenik valaki, aki bátran bemondja a piaci ár sokszorosát, mert úgysem kell megtérülnie a befektetésnek, és röhögve elviszi.

matolcsy.jpg

Forrás: Szeka Blog

Liptay Claudiával sem lehet mindent eladni

Pallagi és Galambos is nyomtatott lapoktól jött, beszéltek a címlapokról is. A Forbesnál minden hónapban központi kérdés, hogy hogy nézzen ki a következő címlap és ki szerepeljen rajta, mert az adja el a magazint. Most 3600 előfizetőjük van, és az a cél, hogy a standokról még 10 ezer ember megvegye. Eddig két lapszám volt, ami sokkal jobban fogyott az átlagnál:

  • a celebes címlap, amiből két verzió volt, egy Liptay Claudiával, egy pedig Alföldi Róberttel;
  • és az ország leggazdagabb embereiről szóló kiadás, Csányi Sándorral, Gattyán Györggyel és Demján Sándorral.

Pallagi is megerősítette, hogy egy jó címlap több ezer plusz olvasót hoz, míg egy kevésbé jól összerakott ugyanennyi buktát jelent. Pályafutása alatt a legkirívóbb eset ezzel kapcsolatban az volt, amikor Zámbó Jimmy sorozatban 47 alkalommal volt a Blikk címlapján, és még a 47. alkalommal is nőtt az olvasottság. Szerinte ma már nincsenek olyan celebek, akik önmagukban eladnak bármilyen újságot – még Liptay Claudia sem ilyen. Az viszont biztos, hogy aki nem szerepel a tévében, az a bulvárlapokba sem kerülhet be, mert a kettő kéz a kézben jár.

Az online média kicsit más világ, hiszen nem havi, és nem is napi szinten kell hozni az elvárt olvasottságot, hanem valós időben. A 444.hu közéleti profilú lap, így a legolvasottabb napokat a magyar közélet botrányai hozzák. Uj Péter szerint két olyan téma volt az elmúlt években, ami látogatottsági csúcsokat döntött az oldalon:

  • a fegyveres harcok kitörése Ukrajnában 2014-ben;
  • és a röszkei menekülthelyzet 2015 szeptemberében.

 

forbes.jpg

A legkisebb fiú, aki elnyeri a királykisasszony kezét

Az olvasottság növeléséhez az is lényeges, hogy az újságíró a lehető legközelebb vigye a hírt az olvasóhoz, minél megfoghatóbbá tegye. „Röszkénél síró kisgyerek nélkül nincs kiemelkedő olvasottságú vagy nézettségű tudósítás a menekültválságról, de ez sem újdonság. Amikor a Torgyán-család több száz milliós villákat építtetett, csak azután robbant ki igazán a botrány, hogy kiderült, lift is van a házban. „Az emberek így tudtak mihez viszonyítani, hiszen senkinek sem kell magyarázni, hogy mekkora luxus, ha az embernek saját liftje van” – magyarázta Pallagi.

Az ilyen népmesei – vagy akár mitikus - elemek egyetlen sajtóműfajból sem hiányozhatnak: mindig kellenek érdekes szereplők és érzelmek. Ahogy a Forbes minden lapszámában is van legalább nyolc legkisebb fiú, aki útnak indul a hamuban sült pogácsával, és nagy küzdelmek árán elnyeri a királykisasszony kezét. „Bármilyen száraznak tűnő témában van jó sztori, hiszen az mögött is emberek vannak, célokkal és érzelmekkel” – mondta Galambos.

A printet megeszi az online, azt pedig a Facebook

Ha újságírók összegyűlnek, akkor a politika és az olvasottság növelése mellett adja magát egy másik téma is: a sajtó jövője. Meddig húzzák még a nyomtatott lapok? Mi lesz, ha a Facebook tényleg felfalja az internet? Miért fizetnek a hirdetők, ha a reklámokkal túltelített olvasók letiltják a bannereket?

Uj szerint a Facebook már annyira fontos a magyarok hírfogyasztásában, hogy megkerülhetetlenné válik a Facebook Instant Articles, amivel azonnal, betöltési idő nélkül olvashatunk cikkeket mobilról. A nyugati médiumok már szinte mind csatlakoztak a rendszerhez, míg Magyarországon egyelőre csak a 24.hu lépte meg, de már a 444.hu-nál is dolgoznak az ügyön.

A Facebook így előrébb sorolja a cikkeket, így nemcsak a betöltési idő gyorsul, hanem több olvasót lehet elérni, miközben be lehet vinni a hirdetéseket is, így a reklámbevétel a lapnál marad. Egyelőre tehát csak az a lényeg, hogy minél több lap a Facebookra vigye a tartalmát, de nem lehet tudni, hogy ez meddig lesz így. Uj Péter szerint nagyon kiszolgáltatja magát minden médium, amelyik csatlakozik az Instant Articleshöz.

A print halála örök sláger az újságírói kerekasztalokon, Galambos Márton mosolyogva mondta, hogy szerinte a nyomtatott média halála még jó sokáig eltart, és addig ők vígan megélnek belőle. Három év után hamarosan elindul a Forbes online változata is, de valószínűleg még hosszú ideig többet fognak keresni a print változattal.

 

facebook_ia.jpg

Forrás: Marketingland.com

Honnan lesz pénz a jövőben?

Az online lapoknál az olvasók letiltják a bannereket, a printben pedig a hirdetők már nem akarnak egy vagyont költeni 1/1-es hirdetésre (az újság egész oldalát betöltő méret), ezért egyre jobban elterjed, hogy beteszik a hirdetőket a tartalomba. Pallagi felidézte, hogy régebben olyannyira különálló részleg volt a sajtótermékeknél az értékesítés és a szerkesztőség, hogy külön épületszárnyban – gyakran külön bejárattal – helyezkedtek el, és nem is találkoztak egymással. Most pedig a világszerte arról értekeznek, hogy hogy lehet összehozni a kereskedelmi és a szerkesztőségi tartalmat.  Szerinte azt is érdemes észrevenni, hogy ma már nem a tartalomelőállítók teszik el a nagy pénzeket, hanem az őket lefejő techcégek. Ezt megkerülni nem lehet, így hagyományos híroldallal már egyre kevésbé lehet pénzt keresni.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr128675570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szobatars 2016.05.01. 18:52:12

Lehet, hogy Torgyánnak házi liftje volt, Pallaginak meg saját különbejáratú nácija.