Az újságírásban számos komoly változás következhet be 2018-ban a Nieman Journalism Lab összeállítása szerint. Az egyik legfontosabb az üzletimodell-váltás, aminek köszönhetően az olvasói (digitális) előfizetések versenyre kelnek a régóta domináló hirdetési bevételekkel. Várhatón idén is sok szó esik majd a szexuális zaklatásokról, illetve a nemek közti bérkülönbség is gyakori téma lehet a sajtóban, miközben az eddiginél több nő kerülhet a lapok élére. Mi vár az újságokra 2018-ban? – erre a kérdésre adtak választ neves szakemberek a Harvard Egyetem újságíró műhelyének felkérésére.
A Harvard Egyetem újságírással foglalkozó műhelye, a Nieman Journalism Lab minden év végén megkérdez neves újságírókat és médiaszakértőket, hogy mire számítanak a szakmában a következő évben. Mit gondolnak a New York Times és a National Geographic vezetői? Milyen újításokat érdemes ellesni a Washington Posttól és a Reuterstől? Mik lesznek az év témái, hogyan alakul át a médiavállalatok üzleti modellje, és milyen új formátumok jelennek meg a színen? Az idei szakértői válaszokból szemezgettünk.
A hirdető helyett az olvasó fizet?
Az elmúlt évtizedekben most először látni példákat arra, hogy a kiadványok több bevételhez jutnak az olvasók, mint a hirdetők által. Ez sokak szerint fordulatot jelez az újságok üzleti modelljében. A legismertebb márkák, mint a Wall Street Journal, a New York Times és a Washington Post már rengeteg online előfizetővel rendelkeznek. Ez főleg adatelemzők munkájának köszönhető, illetve a fake news jelenség is rásegít arra, hogy az emberek hajlandóak fizetni a hírekért, amelyeket megbízhatónak tartanak. A New York Timesnál például már a bevételek 60%-át az előfizetések jelentik, és tavaly december elején 10-ről 5-re csökkentették az ingyen elérhető cikkek számát, további előfizetések reményében. A New York Timesnak több mint 2 millió online előfizetője van, és Mark Thompson vezérigazgató úgy gondolja, hogy idővel akár 10 millió előfizetőig is eljuthatnak.
Úgy tűnik tehát, hogy bár egy generáció úgy nőtt fel, hogy ingyenesen fér hozzá a hírekhez, ez a luxus hamarosan véget ér, legalábbis egyre több irányból látni erre törekvéseket. Rodney Benson, a New York University professzora úgy véli, hogy a fizetőfalak megjelenésével a közönség mérete zsugorodik, de ez normális hiszen a minőségi cikkek egy szűkebb réteget érdekelnek, főképp a magas státuszú, tanult eliteket. Ez lesz tehát az ára annak, hogy a sajtó függetlenedik a hirdetői bevételektől. A Spotify, a Netflix és a Hulu már bizonyították, hogy az online világban is lehet előfizetőket szerezni, és ez a sajtónak is új lendületet adhat.
Julia B. Chan, a Mother Jones közönségért felelős vezetője (director of audience) szerint egyre több lapnál ébrednek rá arra, hogy az egyszeri látogatók, akiket a kattintékony címek vonzanak, valójában nem értékesek. A 2018-as év ezért szerinte is arról fog szólni, hogy az újságok elkötelezett olvasókat szereznek maguknak, ehhez pedig a közönség szegmentálására van szükség, és különböző niche-piacokra kell lőni, mint ahogy például a Washington Post által elindított oldal, a Lily teszi (az Y-generációs nőkhöz szól). Ez mindenkinek kihívás, hiszen miközben az elmúlt évtizedekben egyértelművé vált, hogy mire kíváncsi a nagyközönség, a szűkebb szegmensek igényei kevésbé ismertek.
Jim Moroney, a Dallas Morning News ügyvezetője is hasonlóan gondolkodik, amikor azt mondja, az újságoknak a jövőben elég jónak kell lenniük ahhoz, hogy az olvasók fizessenek értük. „Akik továbbra is a digitális hirdetéseket helyezik előtérbe az online előfizetések helyett, azokat a kihalás veszélye fenyegeti” – véli az ügyvezető. Szerinte fontos látni, hogy az emberek nem fognak fizetni azért, amit máshol ingyen is megkaphatnak. Eredeti és releváns újságírói munkára van szükségi, és még azt is lehetségesnek tartja, hogy egyes szerkesztőségeknek ehhez új újságírókat kell felvenni. Az olvasói igények profi kiszolgáláshoz pedig olyan technológiai megoldások jelenthetik a kulcsot, mint az adatelemzés, a mesterséges intelligencia vagy a blokklánc (angolul blockchain) technológia.
Forrás: europeanjournalists.org
Női hangok, női témák és női vezetők
Sokak szerint a szexuális zaklatási botrányok felszínre kerülése, illetve az azt övező médiafigyelem olyan fordulópontot jelent, ami a média működésére is hatást gyakorol. Jennifer Coogan, a Newsela tartalomigazgatója szerint a jövőben a tartalmak jóval nőbarátabb hangszínt öltenek, vagyis több nőket érintő témát dolgoz majd fel a sajtó, és ezzel párhuzamosan a női közszereplőkre irányuló, gyakran szexista hozzáállás is visszaszorul (például nem az lesz már a legfontosabb téma, hogy mit viselnek). A tartalomigazgató arra számít, hogy a női vezetők száma is növekedni fog a médiavállalatok élén, és ezzel a "Content is queen" mondás új – és egyben szó szerinti – értelmet nyer.
Vanessa K. Deluca, az afro-amerikai nőkre fókuszáló Essense főszerkesztője is hasonló várakozásokkal indul neki az új évnek. Szerinte olyan női témák kerülnek előtérbe, mint a nők politikai és vezetői képessége, a nemek közti bérszakadék, a feminizmus, a reproduktív jogok fontossága és a szexuális zaklatás elleni harc. Cooganhez hasonlóan ő is úgy látja, hogy szexuális zaklatási botrányok hatására a női hangok még hangosabbá válnak 2018-ban. Debra Adams Simmons, a National Geographic kulturális vezetőszerkesztője szintén úgy gondolja, hogy a médiaszervezetek kapui megnyílnak a nők előtt, ami egyrészt új narratíváknak enged teret, másrészt a médiát érintő bizalmi válság megoldásában is előrelépést jelenthet.
Új formátumok és innovációk
Mobiltelefonok mindenhol
Az új évben is folytatódik az okostelefonok szerepének növekedése a hírfogyasztásban – véli Alfred Hermida, a kanadai University of British Columbia újságíró-iskola vezetője. 2017-ben az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában is elérte a mobiltelefon az asztali számítógépek szintjét, nem lehet azonban hátradőlni, mert innen még bőven van lehetőség a növekedésre. Ezt azonban nehezíti, hogy egyre zsúfoltabbak a telefonok képernyői, rengeteg alkalmazás, értesítő és új közösségimédia-felület verseng a felhasználók figyelméért. Ez azt jelenti, hogy az újságoknak új, kreatív megoldásokat kell fejleszteniük arra, hogy még több embert elérjenek, és ők töltsék ki az üres járatokat (tömegközlekedés, sorban állás) az emberek mindennapjaiban, amiben maga a mobiltelefon már első helyen van. A kérdés csak az, hogy mire használja a felhasználó a telefont ezekben az időszakokban.
Mesterséges intelligencia
Az emberek figyelméért folytatott harcban fontos szerepet játszhat a mesterséges intelligencia, aminek nagy szerepe van az olyan cégek termékeinek addiktív jellegében, mint a Netflix, az Amazon vagy a Facebook, amely kiismeri és előrejelzi a felhasználók viselkedését a preferenciáik alapján. A sajtótorgánumok akkor tudnak versenyképesek maradni, ha személyre szabják a felhasználói élményt. „15 évvel ezelőtt az online és az offline újságírók között volt szakadék, 2018-ban és a következő években pedig újabb szakadék jön létre azok között, akik használják és akik nem használják a mesterséges intelligenciát” – véli Alice Antheaume, a párizsi Politikai Tanulmányok Intézete (Sciences Po) újságíró-iskolájának dékánja. A Reuters hírügynökség példáját említi, amely eszközt (Reuters News Tracer) fejlesztett a közösségi oldalak monitorozására, és ezzel azonosítja a vezetőhíreket a Twitteren, az ott megjelenő üzenetek elemzésével. A Financial Times pedig egy olyan bot bevezetésére készül, amely megtalálja azokat a híreket, amiket az adott felhasználóval azonos iparágban dolgozók olvasnak. A Reutersről és IT-fejlesztéseiről azt is érdemes tudni, hogy naponta több ezer cikket gyártanak automatikusan, számos nyelven, vállalati és kormányzati adatok felhasználásával. Persze nem mindenki engedheti ezt meg magának, de fontos, hogy minél többen elkezdjenek együttműködni szakértőkkel, akikkel testhez álló megoldásokat fejlesztenek.
Új videós formátumok: VR és long form
A videós formátum már nemcsak az Egyesült Államokban és a nyugati Európai országokban népszerű, hanem Magyarországon is egyre több online szerkesztőség készít videókat. Szakértők szerint a videós formátumokban is lesznek újdonságok: megnövekedett szerephez juthat például 2018-ban a virtuális valóság alkalmazása. Ezenkívül az idei évben számíthatunk a hosszú formátumú videók (long form video journalism) megjelenésére, miután az utóbbi években inkább a nagyon rövid, velős videóké volt a főszerep, amelyek könnyen virálissá válnak a Facebook segítségével. A minőségi videós történetmesélésnek is megvan a saját szűk közönsége, így ez a műfaj is könnyen váltható olvasói előfizetésekből származó bevételre. Szintén várható a podcastok további felfutása és sokszínűbbé válása a közeljövőben, ami egyre inkább a rádiózás babérjaira tör, és egyes vélemények szerint új bevételszerzési modellek is fognak hozzá kapcsolódni.