Tradíció és menőség: magyar brandek útja az ötlettől a hírnévig

2018. február 26. 09:19 - Somody Evelin

Gumitalpú dorgo, habos kakaó és gyanta füst. Egyikről sem gondolnánk, hogy egy-egy csúcskategóriás márka alapköveiként szolgálhatnak, pedig pont így történt ez a Dorko, a Cserpes Sajtműhely és az Ilcsi Szépítő Füvek esetében. A három márka képviselői (Tolnai Viktória, Cserpes István és Molnár Ferenc) legutóbbi meetupunkon beszéltek tapasztalataikról, a fogadtatásról és a feltörekvésről a konkurenciák mellett magyar cégként.

Bár a Cserpes és az Ilcsi nagyon sok közös értéket  tudhat magáénak a kézművesség, eredeti receptúra és hagyományok alapján, a Dorko sem panaszkodhat, hiszen folyamatosan magyar hírességekkel társul, hogy lépést tartson a fiatalok igényeivel, minden termékét egy-egy művész tervezi.

Sokat számít egy ismerős név

A Cserpes nem márkanévként indult, jól jött nekik, hogy a magyar márkák egy időben gyengültek, így lehettek a vakok között félszeműek, ahogy Csepres István fogalmazott. Azonosították a nevet az eladóval, ami aztán márkanévvé vált. Nem kellett körítés az Ilcsinél sem, ahol Molnár Dánielnével, Ilcsi nénivel, a krémeket készítő kozmetikussal azonosították a márkát és a szakértelmet. Ahogy Molnár Ferenc, Ilcsi néni fia és a cég tulajdonosa említette: „anyukám negyven éves tapasztalata ötvöződik a magyarországi értékekkel”, utalva ezzel a hazai gyógyfüvek felhasználására. A Dorko esetében a dorgo kifejezés a Dorogi Gumigyárra utalva terjedt el a köznyelvben. A hetvenes évektől ez dorkóvá alakult, megihletve a későbbi márkanevet, ami egyrészt tudatos, másrészt találó választás volt az ugyancsak gumitalpú fiatalos cipőkhöz, ezzel a felütéssel visszahozva azt a divatba.

dsc_5377.jpgTolnai Viktória és Cserpes István

A magyar termék itthon sem mindig húzónév

Mára a fogyasztók is egyre reklámellenesebbek, bár sokan előnyben részesítik a magyar termékeket, fontos a szájhagyomány marketing ("Word of mouth") is. Cserpesék kóstoltatással, a Dorko kollaborációkkal (például a Halott Pénzzel dobnak ki közös terméket), míg Ilcsiék háza táján főleg a kozmetikusok terjesztik a hírnevet és a minőséget, akik továbbképzéseken sajátítják el a terméktípusok hatását és használatát. Mindhárman előnyösnek gondolják, hogy hazai márkaként indulnak a hazai piacon, de Cserpes István szerint ki kellett várni ehhez azt is, míg a multik is nyitnak a magyarok felé. Az Auchan például már megtette, de van olyan magyar lánc is ami ellenáll. Cipőket tekintve nincs gond a magyarsággal, de egy „olasz cipő” mellett még mindig kevésbé húzónév, ennek ellenére a Dorko is nemzetközileg ismert brand lett a milánói MICAM kiállításon bemutatott lábbelikkel. A Cserpes és az Ilcsi főleg a határon túli magyarok körében hódít, de Molnár Ferenc kiemelte, hogy Erdélyben a román kozmetikusok is elfogadják az Ilcsit.

dsc_5377d.jpgMolnár Ferenc, az Ilcsi Szépítő Füvek tulajdonosa

Van, ami pénzben nem mérhető

Bár a minőség fontosságában mindhárman egyetértenek, az eltérő pályákban is van valami közös: a hozzáadott érték. Cserpes Istvántól – aki a termék belsőjét, nem a csomagoláson villantott díjakban méri –  már a Danone is kért tanácsot joghurtjaival kapcsolatban. Tolnai Viktória a vevőkre való figyelést és egyediséget tartja meghatározónak, a Dorko egyik sikereként említette, hogy Bercsényi Balázs is tervezett cipőt kollekciójukba, aki azóta New York egyik legjobb tetováló szalonjának alkotójaként Rihannának is készített tetoválást. Molnár Ferenc már gyerekkora óta figyelemmel kísérhette az Ilcsi fejlődését: „Otthon nem a gulyás, hanem a krém állt az edényekben.” Ő is úgy gondolja, hogy öntömjénezés helyett a szakmai tartalom a lényeges: „Szeretem úgy végezni a munkám, hogy közben tükörbe tudjak nézni.”

dsc_5429.jpg

Fotók: Árki Noémi

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr5913697532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.