A közösségimédia-használat terjedésével a pszichológusok és pszichiáterek egyre többet foglalkoznak azzal, hogy milyen hatással van ránk a folyamatos online jelenlét. Dr. Max Wachtel amerikai pszichológus "tech stressznek" nevezi a túl sok médiahasználat miatt keletkező stresszt. Mit jelent ez pontosan és mit tehetünk ellene? Miért veszélyes a Facebook és egyéb hasonló oldalak túlzott használata?

Folyamatos használat

Max Wachtel amerikai pszichológus „tech stressznek" nevezi a közösségi médiahasználatból eredő stresszt. Mindenkinek van okostelefonja, és mindenkinek ott vannak rajta a munkával kapcsolatos emailjeil is. Telefonhívásokat kapunk hétvégenként, de vakáció közben is. „Mikor volt az utolsó olyan alkalom, mikor elmentél kirándulni, és nem nézted meg közben az emailjeidet?” – tette fel a kérdést.

Wachtel tisztában van vele, hogy az emberek mindig naprakészek akarnak lenni a munkájukkal kapcsolatban, és senki nem szeret lemaradni az emailjeiről. Ugyanakkor Watchel szerint a folyamatos emailellenőrzés a szabadidőben (akár kirándulás közben vagy a családdal töltött idő alatt) stresszhez vezethet – még akkor is, ha úgy érezzük, éppen hogy csökken a stressz a folyamatos naprakészségtől.

Forrás: dailymotion.com

Úgy tűnik, segít

„Úgy látszik, mintha segítene a stresszen, mert megnyugtat, hogy megkaptad az emailjeidet, és nagyon gyorsan válaszolsz is rá, ettől pedig egy kicsit jobban érzed magad. De hosszú távon ez csak növeli a stressz-szintedet” – mondta Wachtel. Azt javasolja, kapcsoljuk ki a kütyüket napi egy órára, ugyanakkor ő is bevallja, hogy ez nem könnyű feladat, neki is nehezére esik. „Ténylegesen ki kell kapcsolnom a telefonom, így egy extra akadályt gördítve magam elé, hogy ne ellenőrizzem folyamatosan. Nem számít, mi történik, ki kell kapcsolni, és meg kell beszélned magaddal, hogy jobb lesz neked, ha kicsit unplugged vagy” – mondja.

A legjobb énünk a Facebookon

Kutatások szerint növeli a stresszt, ha folyton a közösségi média felületén mozgunk, mert ott mindenkinek a legjobb énjét látjuk. „Az emberek gyönyörű utazásokon vesznek részt, sok cool dolgot csinálnak, és a gyerekeik a létező legjobb műalkotásokat hozzák létre. Te pedig úgy érzed, a saját életed egy hulladék” – mondja Wachtel. „Úgy érzed, hogy mindenkivel kapcsolatban kell lenned, és neked is ezeket a fantasztikus dolgokat kell csinálnod. Úgyhogy ahelyett, hogy a fél szombaton szabadon kávéznál és olvasgatnál, beíratod a gyerekeidet sziklamászásra, aztán elmentek a múzeumba, és nagyszerű képeket csinálsz, hogy kirakhasd Facebookra. Ez egy körkörös folyamat.”

Forrás: szeretlekmagyarország.hu

A lájk kompenzáció

Csernus Imre pszichiáter szerint a Facebook sokszor kompenzációs eszköz, amit a fiatalok azért használnak, hogy sok lájkot kapjanak. Szerinte a lájkolás mögött megfelelési kényszer van: ez egy felhívás arra, hogy szeressenek minket. Herczog Mária szociológus Wachtelhez hasonlóan megjegyzi, hogy a gyerekek nem a valódi magánéletüket teszik ki az internetre, hanem csak egy nagyon felületes szintet mutatnak meg. Pár évvel ezelőtt skót kutatók is felhívták a figyelmet arra, hogy a sok Facebook-ismerős nagy stresszt is okozhat, ugyanakkor érdemes Aczél Petrát idéznünk, aki hangsúlyozza, hogy a felelősség a mi kezünkben van. „Jól hangzik, hogy folyton online kell lenni, de nem kell. Nem kell, de az emberek ezt csinálják – ez önmagában azonban nem mentség és nem lesz a technológia hibája” – mondta Aczél.