A közösségi média segítségével ért célba egy hetven éve feladott, 2. világháborús szerelmes levél – ám nem eredeti címzettjéhez, és nem is a kézbesítő által elvárt romantikus háttérsztorival. Az internettel már könnyű megtalálni bárkit, a jelenséget a hat lépés távolság elmélete magyarázza.
A 29 éves Abbi Jacobson pár hónapja egy, még 1944-ben feladott levelet talált postaládájában, melyet egy bizonyos Joseph O. Matthews hadnagy írt feleségének. Mrs. Matthews ugyanis 69 évvel ezelőtt ugyanabban a New York-i lakásban élt, melyben most Jacobson. A nő rögtön feladatának érezte a levél kézbesítését, méghozzá olyan reményekkel, hogy egy idős kis házaspárnak okoz majd örömöt elveszettnek hitt szerelmes levelükkel.
Jacobson pár hónapig sikertelenül nyomozott önkormányzati archívumokban és könyvtárakban, ezért egy dokumentumfilm-készítő barátjával az internetes segítéséghez fordult. Elkészítették a lostletterproject.com nevű weboldalt, melyet Facebook-csoporttal, YouTube-videóval, és egy Twitter-hashtaggel egészítettek ki. A különleges küldetés villámgyors sebességgel terjedt olyan amerikai híroldalakon, mint az ABC News, a Huffington Post és New York Post. Sőt, Jacobson bejegyzését még egy tévéshow-ban is felolvasták.
Az első válaszokból kiderült, hogy Matthews még 1999-ben, felesége pedig 2001-ben elhunyt. A levél elkésett, viszont Jacobson abban reménykedett, hogy legalább a közeli hozzátartozóknak sikerül azt eljuttatnia. Erre végül a Twitter segítségével került sor. Először egy hölgy jelentkezett be, aki szerint a hadnagy lánya felismerte apja kézírását, majd maga Matthews fia is.
A hadnagy feleségétől búcsúzott a levélben, mikor Okinawába küldték harcolni. A szakaszának egyetlen túlélője volt: ő. Súlyosan megsérült, ezért visszaküldték hazájába, ahol feleségével családot alapítottak, majd egy évre rá elváltak. Ezután elvégezte a Yale-t, újranősült, született két lánya, közben évekig a CIA-nál dolgozott, unokái lettek, és még festett is. Matthews a háború borzalmai után esélyt kapott egy teljes életre, amely szakaszbeli társainak és a világháború többi fiatal áldozatának nem adatott meg.
Visszatartották
A történet nem úgy végződött, ahogy Jacobson elképzelte, vagy, ahogy a hasonló témát feldolgozó, Levelek Júliának című 2010-es romantikus film, melyben egy idős hölgy talál rá ifjúkori udvarlójára. Viszont összehozott egy családot. A testvérek közösen emlékeztek édesapjukra, akiről levele sok újdonságot elárult, és az interneten keresztül felkereste őket egy unokatestvérük, akinek létezéséről nem is tudtak. A továbbra is aktív lostletterproject.com kétség kívül bizonyította a közösségi média erejét.
De mégis hol és miért kallódott ez a levél 70 éven keresztül? Matthews lánya szerint valószínűleg ezt a levelet is visszatartották, mint megannyi háborúban feladott küldeményt, nehogy valaki információt szivárogtasson ki. És hogy lehet, hogy most pár hét alatt sikerült megtalálni a gazdáját?
A posta azért még az internet segítsége nélkül is képes rég elveszett levelek kézbesítésére. Szeptemberben egy 69 éves nevadai nő kapta meg édesapja közel hét évtizeddel korábban írt levelét, melyet akkor háromhetes kislányának írt. A 25 éves John F. Eddington még azelőtt, hogy megláthatta volna újszülött gyermekét, 1944. június 27-én esett el Olaszországban.
Hat lépés távolság
Erre adhat tudományos választ a hat lépés távolság elmélete, mely szerint a Földön bármely két ember között maximálisan öt másik áll. Az elmélet Karinthy Frigyes sejtéséből indult még 1929-ben, majd 1967-ben egy Stanley Milgram nevű amerikai pszichológus igazolta az úgynevezett kisvilág-tulajdonságot vizsgálva. Kísérlete során véletlenszerűen kiválasztott kansasi és nebraskai lakosokat kért fel arra, hogy juttassanak el egy levelet egy számukra ismeretlen félnek Massachusettsbe úgy, hogy olyannak küldjék a levelet, akikről feltételezik, hogy ismeri a célszemélyt, vagy legalábbis közelebb lakik hozzá. Az egyik ágon hatvan, a másikon 160 levél indult útnak. A 220 levélből 47 ért célba 2-10 lépésnyi távolságot mutatva. A hat lépés távolságot az internet nyilvánvalóan lerövidíti, ezért megy könnyebben a rátalálás.
Milgram elvégzett még egy ehhez hasonló kísérletet annak tesztelésére, hogy az emberek mennyire segítőkészek olyanokkal szemben, akik nincsenek jelen, ezen keresztül vizsgálva a csoportok felé irányuló attitűdjeiket. Az „elveszett levél” kísérlet során lepecsételt, bélyeggel ellátott leveleket hagytak nyilvános helyeken. A levelek nagy része, mely elismert szervezeteknek (pl. az orvosi kutatóintézet), egyéneknek szólt, kézbesítve lettek a címzetteknek, míg azok az egyesületek küldeményei, melyek valami miatt különösnek vannak titulálva a köztudatban (pl. a náci párt hívei), azok nem.
