Mi a közös a szexben, az evésben, a vásárlásban és az önmagunkról posztolásban? Mindhárom ugyanannyi dopamint szabadít fel a szervezetben, úgy érezzük, jutalmat kapunk. Ezt a jutalomrendszert használja ki az összes ma sikeres márka is. Ha egy nekünk tetsző reklámot kirakunk, az feltétlen azt jelenti, hogy elkötelezettek vagyunk a termékért? Amennyiben magunkról posztolunk, úgy csak és kizárólag a figyelem lenne a központban?
A közösségi média már itthon sem csupán a Facebook: Twitter, Instagram, Tumblr, LinkedIn, Pinterest – ezek a felületek mind-mind arra építenek, hogy létrehozzuk a virtuális énünket is. Minden apró gondolatunk, tapasztalatunk megosztható lehessen az összes internetes hozzáféréssel rendelkező emberrel: a 15 perc hírnév csupán egy megosztásra van. Ráadásul specializálódnunk sem kell, különböző rétegeket érhetünk el a különböző felületeken. Ez fordítva is igaz: a márkák, termékek minden oldalról több és több megosztást kaphatnak, pozícionálás, és vonzó tartalom a növekvő kedvelőkért és vásárlói számokért.
Szex, kaja és a selfie: a közös függés
Mára rengeteg kutatás foglalkozott [PDF] posztok összetettségével. Az amerikai Rutgers Állami Egyetem kutatói bizonyították, hogy legszívesebben (80 százalék) aktuális eseményt osztunk meg. Az okokat a Harvard hallgatói vizsgálták meg, az agyi funkcionalitásra fókuszálva. Az agyi aktivitás különböző tevékenységek során azt mutatta, hogy nagyon hasonló mennyiségű dopamin szabadult fel sportolás, közösülés, evés és posztolás közben. Az agyunk megjutalmaz minket, ha magunkról és a gondolatainkról beszélünk.
A marketingesek Szent Grálja ma olyan tartalom létrehozása, amivel az emberek azonosulni tudnak. Nyerő helyzet mindenkinek, hiszen a közösségi médián kitett tartalom komoly építőeleme az önmagunkról alkotott képnek társaink szemében. Minden márka, amihez érzelmileg kötődünk, magunkévá tesszük a vállalat értékeit, világnézetét, hozzájárul a mi saját személyi márkánk építéséhez a mikróközösségünkben.
Eladni legelőször nem a terméket kell, hanem az életérzést: a siker kulcsát, az ígéretet a népszerűséghez, a kiemelkedéshez. Akiket pedig már megnyertek a reklámok, elköteleződve osztanak meg, mesélnek, tesznek ki képet, vagy jönnek el a reklámforgatásra. Ezt a különleges emberi tulajdonságot elemzi James K. Rilling és Allan G. Sanfey „A közösségi döntéshozatalok mechanikája az idegtudományban” című tanulmányában.
