A közösségi oldalakat minden nap milliók használják, függetlenül attól, hogy épp otthon vannak, a buszon ülnek, vagy munkahelyi teendőik felénél járnak. Egy amerikai kutatás szerint azonban a főnököknek nem kell aggódniuk, mert a figyelmünket valójában a fáradtság tereli el, nem a Facebook, a dolgozók pedig pihenésképp látogatják az oldalt. Mégis van, ahol a munkáltató drága eszközökkel korlátozza a közösségi oldalakhoz való hozzáférést, de a Facebook-szabályzat bevezetése is egyre gyakoribb. Ha munkáltatónk még nem tolt az orrunk alá egy ilyen szabályzatot, akkor is érdemes óvatosan posztolgatni, mert egy-egy meggondolatlan üzenet akár az állásunkba is kerülhet.
Rengetegen használják a közösségi oldalakat: a Facebooknak havi 1,2 milliárd, a Twitternek havi 250 millió látogatója van, és meglepően magas azoknak a száma is, akik még a munkahelyükön sem tudnak létezni a közösségi oldalak nélkül. Ez sok munkáltatót aggaszt, hiszen, ki fog dolgozni, ha mindenki facebookozik?
A munkáltatók tehetetlenek
Egy tavalyi felmérés szerint az Amerikai Egyesült Államokban a dolgozók egyharmada tölt munkaidejéből legalább egy órát közösségi oldalakon, negyedük pedig soha sem dolgozna olyan munkahelyen, ahol a számítógépekről letiltják a Facebookot vagy a Twittert.
Korábbi felmérések is bizonyítják, hogy Facebook-hozzáférés nélkül a mai ember nem tud meglenni, még a munkahelyén sem. A SilkRoad nevű, tehetséggondozáshoz használható szoftverek fejlesztésével foglalkozó chicagói cég (nem, ez nem a drogpiac virágnyelven, bár a neve azonos) 2012 őszén 1100 dolgozót kérdezett meg munkahelyi közösségimédia-használati szokásairól. Az eredmények szerint mindegy, hogy a munkáltatók tolerálják-e a közösségi oldalakat, mindenképp ugyanannyian nézik azokat munka közben: akik a céges számítógépen nem férnek hozzá, személyes eszközeiket használják. A munkáltatók tehát valójában tehetetlenek az emberek közösségimédia-függőségével szemben. De vajon ez tényleg egy olyan dolog, ami ellen küzdeni kell?
Kora délután figyelünk a legjobban
Tegyük fel, hogy mától mindenkit eltiltunk a Facebooktól a munkahelyén. Ez vajon azzal járna, hogy az emberek nyolc-kilenc órán át úgy dolgoznak, mint a kisangyalok? Hát nem. Az az igazság, hogy senki sem képes ennyi órán át folyamatosan koncentrálni. A dolgozóknak szükségük van rövid szünetekre a feltöltődéshez, ezeket a kis szüneteket pedig miért ne tölthetnék facebookozással?
Gloria Mark amerikai informatikus és a Microsoft Research kutatócsoport közös idei kutatása is éppen arra világít rá, hogy a közösségi média használata javítja a munkahelyi teljesítményt. Bored Mondays and Focused Afternoons (Unalmas hétfők és hatékony délutánok) című tanulmányuk a munka közbeni figyelemingadozásról és online aktivitásról szól.
32 főn végzett vizsgálatuk szerint reggel először fokozatosan erősödik a figyelem, majd 11 óra körül kicsit lankad, és kora délután jön a pozitív csúcs, ekkor koncentrálunk a legjobban. Az is kiderült, hogy azokban az időszakokban vagyunk a legelégedettebbek, amikor kisebb koncentrációt igénylő, rutinszerű feladatokat végzünk, mint a papírmunka vagy az emailezés. Bár az ilyen munkák nem jelentenek különösebb kihívást, mégis úgy érezzük, hogy teljesítettünk valamit. Viszont amikor erősen koncentrálunk, növekszik a stressz-szint, ami miatt az elégedettség érzése csökken.
A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a Facebook használata összefügg-e a koncentrációval. Az eredmények szerint a közösségi oldalak nézegetése nem vonja el a figyelmet, viszont kiváló eszköz egy rövid kikapcsolódásra. „Nem arról van szó, hogy valami megzavarja a figyelmet, hanem először lankad a figyelem, ami miatt fogékonnyá válunk arra, hogy megzavarjanak, és elkezdünk mással foglalkozni” – olvasható a tanulmányban.
A figyelem hullámzása természetes folyamat, és az olyan tevékenységek mint a facebookozás, vagy egy-egy személyes email megválaszolása segít kikapcsolódni egy kicsit, amikor elfáradtunk, majd átlépni egy hatékonyabb állapotba.
Eltiltás helyett szabályzat
A Statista.com szerint 2013 őszén minden ötödik amerikai dolgozó közösségioldal-hozzáférését korlátozták valamilyen technikai eszközzel. Az ábra alapján a Facebookot, a Twittert és a Youtube-ot tartják a legveszélyesebbnek a munkáltatók.
A letiltás azonban általában költséges, ráadásul más eszközökről lehetséges a hozzáférés, szóval nem véletlen, hogy a cégek többsége nem ezt a megoldást választja. Ráadásul számos munkakörben szükséges a közösségi oldalakhoz való hozzáférés a feladatok elvégzéséhez, ezért a tiltás helyett a szabályzat bevezetése válik egyre elterjedtebbé.
A közösségi oldalak használatára vonatkozó szabályzat (divatosabb szóval élve policy) általában arról szól, hogy felelősségteljesen használjuk ezeket a felületeket, ne tegyünk közzé olyan tartalmakat, amelyek rossz fényt vetnek a cégre vagy a munkáltatóra. A Coca-Cola például arra figyelmezteti az alkalmazottait, hogy a céggel vagy a márkával kapcsolatos megjegyzésekre ne reagáljanak meggondolatlanul, bármilyen nagy is a kísértés, hanem csak a pr-osztály által előkészített vagy jóváhagyott üzenettel válaszoljanak. Az IBM többek között azt kéri munkatársaitól, hogy online tevékenységük ne akadályozza őket a hatékony munkavégzésben.
Az ehhez hasonló Facebook-szabályzatok itthon sem ismeretlenek. Elsőként az Országos Mentőszolgálat vállalta nyíltan, hogy szabályozza a munkatársak internetes tevékenységét, miután egyes mentődolgozók magatehetetlen betegekről készített fotókat posztoltak. Az OTP Bank munkatársainak pedig tartózkodniuk kell minden olyan megnyilvánulástól, amely hátrányosan befolyásolhatja a vállalat hírnevét, illetve magánemberként történő kommunikációjuk során is meg kell felelniük a bank etikai normáinak.
Egy kattintás, és már ki is rúgtak
Akkor is érdemes óvatosnak lenni, ha a munkáltató nem dolgoz ki Facebook-szabályzatot, mert jó néhány történet látott már napvilágot arról, hogy Facebook-posztja miatt rúgtak ki valakit. Az egyik legkorábbi eset egy fiatal brit bírónővel történt, aki Facebookon kért tanácsot folyamatban lévő ügyével kapcsolatban, mert nem tudta eldönteni, hogy bűnösek-e a vádlottak. Ezzel súlyos szabályt szegett meg, mivel a bírók még legközelebbi családtagjaikkal sem oszthatják meg le nem zárt ügyük részleteit. Ugyanebben az évben, 2008-ban a Virgin Atlantic 13 légiutas-kísérőt bocsátott el, miután nyilvánosan kritizálták a légitársaság biztonsági előírásait, és sértegették az utasokat.
2013 őszén a KFC egyik dolgozója tett ki egy olyan képet a Facebook üzenőfalára, amelyen éppen egy adag tört burgonyát nyal meg. A fotó gyorsan elterjedt, a gusztustalankodó dolgozót és jelen lévő munkatársait pedig azonnal kirúgták. (Csak, hogy mindenkit megnyugtassak, az eset nem itthon, hanem az USA-ban, Tennessee államban történt)
Érdemes meggondolni, hogy hogyan használjuk a közösségi oldalakat munka közben, illetve a munkahelyen kívül is. Ha egy cég nem dolgoz ki erre vonatkozó alapelveket, akkor is van néhány dolog, amiben biztosak lehetünk: például nem fogják értékelni, ha nem végezzük lelkiismeretesen a munkánkat, ha nyilvánosan lejáratjuk a céget, vagy bizalmas információkat posztolunk az üzenőfalon. Facebook-szabályzat helyett, nyugodtan hagyatkozhatunk a józan paraszti észre.
