Majd értesítjük, ha nem feledkezünk meg magáról!

2014. augusztus 08. 08:30 - Szentléleky Szabó Ágnes

"Az álláshirdetés szövegét három mondatban letudom. Ha fényképes az önéletrajza behívom, ha szürke el sem olvasom. Nem beszélek vele angolul, de elvárás részemről a magas szintű nyelvtudás. Ha fizetésről kérdez majd jegelem a témát, visszajelzést már inkább nem is ígérek." - gondolja az egyszeri munkaadó. A fejvadász cégek állásinterjúztatói többnyire különös figyelmet fordítanak az elbeszélgetések strukturáltságára, noha biztosan sok ellenpéldát tudnánk felhozni saját tapasztalatainkból. Azok viszont, akik cégük számára maguk keresnek jövendőbeli munkatársat már sokkal kevésbé törődnek azzal, hogy szabályozott mederben folyjon az ismerkedés, holott hatékonyabb is lehetne így a kiválasztás. Helyzetjelentést és tanácsokat adunk.

cartoon_demean.gif

A nulladik lépésben is megbotlanak a cégek

Ahogyan az újságírásban is aranyszabály a ki, mit, mikor, hol, miért, hogyan (Five W& 1H-s) kérdések megválaszolása a hírek megszövegezésekor, úgy hirdetésünk felépítéséből sem hagyhatunk ki téglákat. Mindenekelőtt különösen fontos, hogy egyértelműen jelöljük meg a betöltésre váró pozíciót.Kereshetünk persze „PR account gyakornokot”, de biztosak lehetünk abban, hogy erre a felhívásra karrierépítés előtt álló, energikus kommunikáció szakos fiatalok jelentkezései fogják megtölteni postaládánkat. Nem árt tisztáznunk, hogy részmunkaidős irodai adminisztrátorra van szükségünk, aki néha rendet tesz a számlák között, és feladja a leveleket helyettünk, vagy leendő munkatársat szeretnénk szakmailag „kinevelni”, akivel hosszú távra tervezünk.

Ami a megnevezést illeti nem feltétlenül marketing szakértő az, aki csak értékesítés céljából fogja végighívni az ezer telefonszámból álló listánkat, mint ahogyan az sem biztos, hogy „people managerről” beszélünk egy leendő bérszámfejtő esetében. És ha már bérszámfejtés! Van-e értelme annak, hogy a Viacom rendszeresen megossza pénzügyi végzettséget igénylő állásait azon a platformon, amelyet a médiában elhelyezkedni vágyók kísérnek figyelemmel, csak azért, mert esetükben TV-csatornát forgalmazó cégről van szó? Ha a minőségi elérés mellett fontos az is, hogy a lehető legtöbb emberhez jusson el az üzenet, úgy természetesen igen.

Aztán vannak, akik nemcsak felsorolják a kreativitást az elvárások között, hanem maguk is bizonyítani szeretnék mennyire ötletgazdagok. Vigyázni kell a formabontással, mert nem biztos, hogy ezzel leszünk sikeresek. Az alábbi példa elérte célját: rengeteg emberhez eljutott, beszéltek róla, interakciót váltott ki, de egyben egy rossz képet is kialakított magáról a pályáztató.

főszerk1.png

Jöjjön be, aztán meglátjuk bejön-e

Írhatunk e-mailt persze, csak ha már „díjnyertes ügynökség” vagyunk, akik elvileg élen járnak a kommunikációban, talán nem okoz gondot telefonon felvenni a kapcsolatot a potenciális jelölttel. Ez nemcsak udvariasabb, de praktikusabb is, elkerüljük a végtelen levelezgetést az alkalmas időpont egyeztetéséről, és rögtön meg is kapjuk az első benyomást emberünkről. A személyes interjú előtt olvassuk át figyelmesen a szakmai önéletrajzot — ha már egyszer azt kértünk és persze nem értük be fotóval és telefonszámmal. Vicces, ha újságírókat keresünk ingyen munkára, és azzal kecsegtetjük az egyetemistákat, hogy önéletrajzban jól mutat a publikáció, de közben mi magunk sem szentelünk figyelmet a CV-jükre.

Téved az is, aki azt hiszi, hogy csak az álláskereső feladata, hogy elnyerje a másik szimpátiáját. A sablonokat mellőzve néhány mondatban mindenképp ismertessük tevékenységünket, cégfilozófiánkat. Nem attól tűnünk sikeres vállalkozásnak, hogy a megközelíthetetlenség érzetét sugározzuk, és nem attól hat trendinek egy hely, ha sűrűn fűszerezik trágár szavak beszédünket. A marketing és média szakma képviselőit sokszor jellemzi laza stílus, de első körben igyekezzünk mindig tisztelettudó hangnemet megütni. Bírjuk ki azt a húsz-harminc percet a forgós székünkben anélkül, hogy asztal alá csúsznánk, és pajzán viccelődésekkel is ráérünk majd az első pár munkanap után.

interju1.jpg

Bevett, de nem szerencsés a „meséljen magáról” utasítást adnunk, mert szinte lehetetlen jó választ adni rá. Adjunk esélyt a jelentkező kibontakozására, ugyanakkor konkrét kérdésekkel tereljük az interjú irányát. A leghatékonyabb, ha mindenekelőtt a tanulmányokról érdeklődünk, majd a szakmai tapasztalatot firtatjuk. Ha pedig a nyelvtudásra vagyunk kíváncsiak, váltsunk át angolra és teszteljük le azt, elvégre is egy „nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező” vállalkozás képviselőjének ez feltételezhetően nem akadály. Az „angollal hogy áll?” kérdésre így értékelhető választ kapunk, de ötvenkérdéses nyelvi tesztet végeztetnünk, vagy cikkfordítást kérnünk már felesleges lehet, ha aztán soha nem is kell beszélni idegennyelvet az irodában.

Multinacionális vállalatoknál tapasztaltakról Szulics Petrát, a világ élvonalában tevékenykedő General Electric (GE) junior researcherét kérdeztük, aki elmondta: „Az indiszkrét kérdéseket— például szülők foglalkozása, gyermekek életkora, költözés oka — jobb mellőzni az állásinterjú során. Az interneten keringő „Mi lenne, ha állat lenne?” típusú kérdések aranyosak, de nem túl célravezetőek. Még nem találkoztam olyan esettel, amikor kínosan sült volna el, de sokszor kiderül beszélgetés közben, hogy az interjúztató és a jelölt dolgoztak ugyanazon a munkahelyen, vagy van közös ismerősük. Ilyenkor mindig óvatosan kell bármiről és bárkiről értékítéletet mondanunk.”

Mennyi az annyi?

A kellemetlenségek elkerülése végett tisztázzuk a bérigényt. Kár úgy tennünk, mintha minket nem érdekelne a pénz, és tévesen ezt feltételezzük a jelentkezőről is. Nem kell eltitkolni, ha amerikai naptárhoz igazodva dolgozni kell magyar ünnepnapokon, ha van kötelező túlóra, ha nem rendelkezhetünk rugalmasan szabadnapjainkkal, mert ezek később úgyis kiderülnek.

feedback.jpgAz még hihető, hogy Dévényi Tibor nem tudott válaszolni a hozzá beérkezett heti ötvenezer kívánságlevélre műsora fénykorában. Tíz-húsz jelentkező esetében a számtalan lehetőséggel bíró levelezőrendszerek korában egyszerűen „gagyi” elfoglaltságra hivatkozva elmulasztani a válaszadást. Ha mindenkinek nem is, de legalább azoknak ígérjünk visszajelzést, akik vették a fáradtságot arra, hogy időt, energiát rááldozva személyesen is megjelenjenek egy interjún.

Összefoglalva:

0. lépés: Világosan megfogalmazott álláshirdetést tegyünk közzé!
1. lépés: Figyelmesen elolvasni a behívott jelölt önéletrajzát mielőtt felvesszük a kapcsolatot.
2. lépés: Cégünk sallangmentes bemutatása az interjúalany részére a kezdetkor!.
3. lépés: Kiindulás a jelölt tanulmányaiból, szakmai tapasztalatainak megismerése, nyelvismeret tesztelése.
4. lépés: Egyéb fontos részletek megvitatása (bér, munkaidő, feltételek).
+1 lépés: Visszajelzésről nem elfeledkezni!
3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr536580993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Blogger Géza 2014.08.08. 22:25:53

Nekem ebből az "Ingyen bulik meg nők" kitételen kiakadt Barna Zsuzsanna tetszett a legjobban. :)

Fehérszakál 2014.08.08. 22:38:19

Magyarisztánban csak bunkók dolgoznak HR területen. 450 CV-t küldtem szét 18 hónap alatt, egyetlen visszajelzést sem kaptam. A CV-m megfelel az elvárt szabványnak, több évtizedes programozói múltam van, kilenc programozási nyelven programoztam napi szinten. Egyetlen hibám az, hogy elmúltam már 40 éves, így hiába tudok bármit is nem kellek sehova. Még arra sem méltatnak, hogy egy elutasító válaszlevelet küldjenek a bunkók. Egy helyre hívtak be interjúra ahol rendszergazdai állást hirdettek, de a beszélgetésen derült ki, hogy ügynöki munka és semmi köze a rendszergazdai teendőkhöz.

jobangel · http://jobangel.hu/blog 2014.08.09. 06:47:16

Az egyszeri HR-es elkeni hangulatkeltés árt az álláskeresőknek (és csak nekik), a többi gondolat viszont jó.

A mi lenne, ha állat lenne, már kiment a divatból, viszont a "meséljen magáról" igenis tökjó kérdés, mégpedig az álláskeresőnek jó. Ha ügyes, ezzel már odatereli a beszélgetést, amiben ő a jó, az interjúztatóban pedig az marad meg, h a jelölt miben jó, mert arról beszéltek a legtöbbet.

Az összefiglalóhoz még annyit tennék hozzá, h az álláshirdetést előzze meg munkakörtervezés, mert ez általában ki szokott maradni. Az interjún meg egy felkészült és kérdezni tudó jelölt azt fogja látni, h ezeknek gőzük sincs, mi lenne a feladat, ergo az eredményelvárás is téves lesz, a munkahelyben pedig kódokva van a kudarc.
süti beállítások módosítása