Az Átlátszó Oktatás blog 2013-ban írt a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzati választási csalásáról. Az intézmény jó hírnévhez való jog megsértése miatt beperelte a szerzőt. Első fokon alaptalannak minősítették a keresetet, a másodfokú ítélet azonban büntetést szabott ki a szerzőnek. Az Átlátszó Oktatás pénteki írásában részletesen beszámolt a több mint egy éve húzódó ügy előzményeiről, és egyben közölte, hogy a Kúrián támadják meg a Szegedi Ítélőtábla döntését.

Csak a címbe tudtak belekötni

A Szegedi Ítélőtábla 2015. szeptember 2-i jogerős ítéletével megállapította, hogy Szalai Balázs, az Átlátszó Oktatás blog szerzője megsértette a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal az állításával, hogy hallgatói önkormányzati választásain csalásokra került sor 2013 előtt – írta meg csütörötkön a Szeged.ma.  Az ítélőtábla kötelezi a szerzőt, hogy a 2013-ban megjelent írás címét („Csalnak-e még a szegedi HÖK-választáson?”)  törölje a blogról és a Cink aloldaláról 15 napon belül, és ugyanennyi időn belül tegye közzé az ítéletet a blogon. Az ítélőtábla ezek mellett összesen 400 ezer forint büntetést szabott ki. Az ítéletben az szerepel, hogy fellebbezésnek nincs helye.

Forrás: Patch.com

Előbb Török Márk, majd az egyetem perelt

Az ügy előzményeiről és saját álláspontjáról pénteken cikk jelent meg az Átlátszó Oktatáson, amelyből kiderül, hogy a jogsértőnek ítélt tartalom megjelenése után négy hónappal Török Márk, a SZTE EHÖK (egyetemi hallgatói önkormányzat) elnöke megbízásából adott be keresetet a szerző ellen F. Fekete Zoltán ügyvéd a Szegedi Törvényszéken. A felperes személyesen Török Márk volt, a per tárgya pedig jó hírnevének megsértése. A bíró azonban alaptalannak minősítette a keresetet, hiszen Török neve nem került elő a cikkben.

Ki az a Török Márk?

Török Márk az ország hírhedt hököse, akinek ügyeivel az elmúlt években gyakran foglalkozott a szegedi helyi média és az Átlátszó Oktatás. 2003-ban érettségizett, egy évvel később pedig a szegedi bölcsészkar történetének legfiatalabb HÖK-elnöke lett. Több mint tíz éve vezeti a szegedi hallgatói közéletet, és közben sorra robbannak körülötte a botrányok. Az egyik ilyen a HÖK körül létrehozott, a városi szórakozóhelyekig elérő cégbirodalom, amelynek egyik feje a Szegedi Tudományegyetem Hallgatóiért Alapítvány. A másik gyakori téma az EHÖK átláthatatlan működése, a választási visszaélések gyanúja.

Dr. Szabó Gábor, az SZTE rektora meg sem várta, hogy jogerőre emelkedjen az ügy, meghatalmazást adottt az ügyvédnek, hogy az egyetem képviseletében eljárjon a szerző ellen. Az SZTE nyilvános elégtételt és 200 ezer forint nem vagyon kártérítést kért, mert a cikk címe szerintük sértő az intézmény számára. A bíróság ekkor arra kötelezte az Átlátszó Oktatást, hogy bizonyítsák be, korábban csaltak a szegedi HÖK-választáson.

Török Márk mém lett, erről részletesebben itt (Forrás: Index.hu)

Tagadtak és fellebbeztek

A bizonyítás hatására a Szegedi Ítélőtábla alaptalannak nyilvánítva elutasította az egyetem keresetét, és megállapította, hogy a cikk címe a jó hírnév megsértésére alkalmatlan. Az egyetem azonban nem értett egyet az elsőfokú ítélettel, így idén február 12-én fellebbezett. A keresetben többek közt Török Márk tanúvallomására hivatkoztak, amely szerint a szegedi HÖK-választásokon soha senki nem élt a jogorvoslati lehetőségekkel, tehát így csalás sem történhetett. Tavaly azonban az Átlátszó Oktatás beszámolt arról, hogy a választás tisztaságáért biztosítékokat kérő indulókat az egyetem hallgatói önkormányzatának felügyelőbizottsága sokáig válaszra sem méltatta, majd egy erősen vitatható válasszal próbálta leszerelni.

A Kúriához fordul az Átlátszó Oktatás

Az Átlátszó Oktatás ellenkérelmében jelezte, hogy a csalás szót a cikkben nem büntetőjogi, hanem köznapi értelemben használták, és, hogy a felperesnek közszereplőként tűrni kell a kritikát. A Szegedi Ítélőtábla ugyanakkor szeptember 2-án hozott ítéletében megváltoztatta az elsőfokú döntést: elfogadva az egyetem érvelését azt mondta, hogy ez csupán “eltérő jogértelmezés” és nem csalás volt. Mivel a másodfokú ítélettel nem értenek egyet, a döntést a Kúriánál támadják meg.

A Média 2.0 blog egyetért az Átlátszó Oktatás érvelésével, és üdvözli, hogy a Kúria elé viszik az ügyet, mert a másodfokú ítélet korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát.