Bármennyire telített is az online médiapiac, szinte nem telik el úgy nap, hogy ne bukkanna fel egy újabb szerencselovag, aki ötletével teljesen egyedi, hiánypótló magazint vagy folyóiratot kínál. A legtöbb ilyen aztán pár hónapos stagnálás és a munkaerőhiány tüneteinek jelentkezése után eltűnik a süllyesztőben. Vajon létezik még egyáltalán olyan ötlet, amivel győztesként lehet berobbanni egy ilyen sokszereplős versenybe?
Az Open Society Foundation Független Újságírás programjának keretében a Columbia Egyetem készített egy tanulmányt "Újságírás fillérekért: Innováció és újságírói startup" címmel, melyben 35 startup vállalkozás újságíróival készítettek interjúkat Ausztráliától kezdve Dél-Afrikán át a Maldív-szigetekig.
Forrás: Mediashift
A megkérdezettek nagy részét az eredmények szerint az motiválja az elindulásban, hogy úgy érzik, rést találtak a médiapiacon. Ezt többnyire kétféleképpen próbálják betölteni: insider tartalmak szolgáltatásával vagy a technológia újszerű felhasználásával. Előbbire jó példa a Közel-Keleti helyszíni tudósítás, a Brazília jogrendszeréről szóló tematikus írások, az állami beruházások mértéke más országokban. Ami a technológiát illeti, itt a whatsappos hírszerzéstől kezdve a drónokkal való kukkoláson át, a tiltott területeken való mobilos élő közvetítésig bármi szóba jöhet.
A szerkesztőségi startupok jellemzői
Jellegükből adódóan az ilyen vállalkozások nagyon kicsik, többnyire pár főből állnak az alapítóval az élen. Érdekes lehet, hogy a kutatáshoz használt interjúk során a megkérdezettek egyike sem jelölte meg a bevételt, mint fő motivációt, bár természetesen az összes vállalkozás hosszú távú tervei között szerepelt a profitrealizálás és a nyereség növelése. A kis szerkesztőségeknek - főleg induláskor - szinte egyáltalán nem telik saját, teljes állású értékesítési munkatársra vagy webfejlesztőre, de a beszélgetésekből kiderült, hogy részidőben szívesen alkalmaznának ilyen szakembereket, mivel céljaik elérése érdekében fokozottan törekszenek a médiafogyasztók minőségre igen érzékeny igényeinek kielégítésére. Ez a jellemvonás kedvező feltételeket kínálna a vállalkozó kedvű médiafejlesztéssel foglalkozó ügynökségek számára, amennyiben az összeköttetés megvalósulna.
Innováció - Forrás: Newswire
Általános tendencia, hogy ódzkodnak a szofisztikált, közösségi oldalakra specializált drága eszközöktől, hiszen a céljaik igen prózaiak: növelni a nézettséget, a megbízhatóságot és megosztottabbá tenni az anyagi forrásokat. A kutatók szerint ez lényegében megegyezik a mai média összességének főbb problémakörével is. Talán egy ilyen igény beszippanthatja az újdonsült engagement editorokat (főleg a közösségi oldalakon dolgozó is, lojalitás kialakításáért felelős munkatársakat), ha azok szintén az ügynökségi oldalról, gazdaságosabban tudnak belefolyni a munkába.
Rés a hálón
Az innovatív kisvállalkozások ezenkívül nagy érdeklődést mutatnak egymás iránt is, viszont az elmondottak alapján nagyon úgy tűnik, hogy kapcsolataik az országhatárokon belülre szorulnak. Ez egyrészt felveti a belterjesség problémáját, ami a későbbiekben olyan összefogásokat is eredményezhet, amelyek miatt az új szereplők esetleg kiszorulnak a piacról, másrészt viszont előnyökkel is jár, hiszen előfordul hogy a találkozókon komplett technológia- és ötletcserék valósulnak meg. A kutatást végző szakemberek ebből kifolyólag azt gyanítják, hogy erre az újonnan kialakuló közösségi hálózatra könnyen ráhúzható lenne egy vezetők által kialakított formális keret, amely kihasználhatóbbá, hatékonyabbá tehetné a mostani, szabálytalan kereszteződéseket.
Annak ellenére, hogy az elemzés igen széleskörű és több kontinensre kiterjed, a magyar tendenciáktól valamelyest eltérő képet ad. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes rá odafigyelni, hiszen sok mindent üzen a jövőről: az új, nagy szerkesztőségek ideje úgy tűnik, lejárt, hiszen az információözönben csökken a lapok iránti elkötelezettség, a híreket nem az online magazin böngészésével, hanem közösségi oldalakról "beesve" érjük el. Széles terep kínálkozhat viszont azok számára, akik a kis költségvetésű, kevés alkalmazottal dolgozó médiacégek igényeire specializálódnak és ezekre olyan személyre szabott megoldást tudnak kínálni, ami bonyolult rendszerek helyett átláthatóan képes hosszú távú elégedettséget kivívni mind a fogyasztók, mind pedig az ügyfelek részéről.
