A nonverbális kommunikáció jelentőségét már senkinek nem kell magyarázni, a szakmában mindenki tisztában van azzal a bizonyos 70 és 30 százalékkal: utóbbi jelenti csak a verbális kommunikációval átadott üzenetek arányát. Pont emiatt az online kommunikáció egyik nagy hiányosságának számított eddig a valódi gesztusok és mimika elmaradása. A számítógépes arc animáció területén azonban olyan fejlesztések mentek végbe az utóbbi időkben, melyek nemcsak a kommunikációt, de a kreativitást is fejlesztik. Sőt, talán mi, átlagfelhasználók is szabadon garázdálkodhatunk majd vele.
Az eddig a legelszántabb művészekre háruló hosszadalmas és fárasztó munkafolyamat helyét most egy sokkal egyszerűbb, és főleg – részben épp emiatt – sokkal elérhetőbb technológia veheti át. A FaceShift és az ImageMetrics újítása nemcsak a kommunikáció fejlesztésében, de a kreatív ipar és az oktatás terén is fontos lehet.
Forrás: Cordis
A jelenlét kommunikációt kísérő nem verbális jelzések, mint amilyenek a gesztusok és a mimika, az online kommunikációból jórészt hiányoznak – kivéve persze ha videohívásról van szó. Ezek az elemek pedig egyáltalán nem elhanyagolhatóak, hiszen magával a kimondott/leírt szóval együtt erősítheti, árnyalhatja, vagy át is értelmezheti azt. Az olyan nyelvhasználati sajátosságok, mint az irónia vagy a szarkazmus például kimondottan nehezen fejezhetők ki nélkülük. Ezt az űrt hivatottak kitölteni az emotikonok és egyéb matricák, melyekről egyébként már tudjuk, hogy megváltoztatták a gondolkodást, és az emberi agy már valódi arcokként reagál rájuk. Ettől függetlenül viszont az arc valódi rezdülései még mindig mindenek felett álló kifejező erővel bírnak, és régóta folynak próbálkozások ennek rekonstruálására.
Élő érzelemközvetítés
Korábban mindez csak kínkeserves munka árán, rengeteg idő és a legprofibb szoftverek igénybevételével volt elérhető, a művészeknek másodpercenként 24 képkockát kellett újrarajzolniuk. Mindezt úgy, hogy fogyasztásának mértékével lépést tartani szinte lehetetlen, arról már nem is beszélve, hogy milyen széles a különféle érzések, és azok árnyalatainak skálája.
A legújabb fejlesztések – élen a FaceShift és az ImageMetrics tevékenységével – azonban nagyon is ígéretesek. Mindezt 3D kamera és webkamera segítségével érték el, működése pedig nagyon hasonló a Kinect és Wii játékokéhoz. A videojátékoknál a rendszer feltérképezi a mozdulatokat, megállapítja a kívánt kimenetelt, és lefordítja ezt a képernyőre. Itt is hasonló történik. Nem arról van már szó, hogy animátorok próbálják rekonstruálni az emberi arcjátékot egy sor pillanatfelvétel egymás mögé pakolásával. Egy CrazyTalk nevű eszköz 3D kamerák segítségével az arckifejezést a maga teljességében veszi fel, majd átfordítja azt egy animáció formájában, ezzel élőben közvetítve az érzelmeket.
A technika demokratizálódása
Az újítás pozitív következményekkel jár mind az átlagfelhasználó, mind a szakmabeli szempontjából. Filmkészítők és más kreatívok már használták a technikát, de ezzel a lépéssel következhet be annak valódi demokratizálódása, azaz elérhetősége a korábban szűk réteg helyett szélesebb közönség számára. Az igény pedig megvan rá, hogy minden webkamerával rendelkező felhasználó igénybe vehesse, és az arcmozdulatok egyszerű rögzítésével rögtön animációt hozhasson létre pontosan úgy, ahogy az a videojátékok karaktereinél működik.
A kreatívok munkája is egyszerűsödött. Kár attól tartani, hogy amatőrök veszik majd át a helyüket; egyszerűen arról van szó, hogy egy eddig rendkívül hosszadalmas folyamat most lerövidült, így az erre szánt idő és energia átfordítható a munka tökéletesítésére és az újabb innovációkra.
A fejlesztés egyébként az oktatásra is kihathat és kreatívabbá teheti azt, hiszen gyakorlatilag bármilyen karakter megalkotható. Az információ forrása kulcskérdés az információ elfogadásának szempontjából. Elképzelhető, hogy hatékonyabbá és kreatívabbá tehető a gyerekek oktatása, ha olyan karaktertől kapják a tudást, akivel szívesen lépnek kapcsolatba? Esetleg ők maguk fogják megalkotni saját karaktereiket
