Az egész világot lázban tartotta az első magyar bulvárhír

2016. január 09. 09:21 - Háhner Petra

Mágnás Elzának, az Osztrák-Magyar Monarchia hírhedt kurtizánjának holttestét egy mostanihoz hasonlóan fagyos, január 10-ei napon találták meg. A történet 2015-ben többször új életre kelt, és úgy tűnik, több mint száz év után is nagy érdeklődés övezi a rejtélyes gyilkosságot. Az ügy 1914-ben napokig lázban tartotta a nyilvánosságot, feldolgozása pedig fontos lépcső volt a magyar bulvár történetében. Milyen volt a hazai bulvársajtó az 1910-es években, és mit tett hozzá a Mágnás Elza-eset?

1914. január 10-én a budai rakparton, a Kacsa utcánál egy megfagyott, meztelen női holttestet találtak utazókosárba gyömöszölve. A meggyilkolt nő a csak Mágnás Elzaként ismert Turcsányi Emília volt, a fővárosi éjszakai élet hírhedt alakja és a bécsi bútorgyáros Schmidt Miksa kitartottja. A rejtélyes bűnügy az első igazán jelentős magyar bulvársztori volt, amely még az irodalmi kánonba is bevonult.

magnas_elza.jpg

A Kis Újság címlapi illusztrációja 1914-ben (Forrás: kiscellimuzeum.hu)

Százezres példányszámok Budapesttől New Yorkig

Az egész Budapestet megmozgató nyomozás tömeghisztériává fejlődött, amiben komoly szerepe volt az akkoriban alakuló magyar bulvársajtónak. A holttest előkerülésekor szinte minden napi- és hetilap több oldal terjedelemben foglalkozott az üggyel. A Kis Újság például egymás után hatszor szerepeltette a címlapján a gyilkosság különféle illusztrációit. Az esettel foglalkozó riporterek igyekeztek a bűnügy hátterét minél alaposabban feltárni. Az olykor százezres példányszámban eladott lapok Mágnás Elza előéletének és Schmidt Miksával folytatott szerelmi viszonyának pikáns részleteivel voltak tele.

Az irodalom sem maradt érintetlen

A Mágnás Elza-eset több magyar írót, köztük Kosztolányi Dezsőt és Krúdy Gyulát is megihlette. Krúdy Mágnás Elza életútján keresztül mutatta be saját, novelláiból ismert stílusában a főváros "félvilági köreit". Egyik írásában arról is megemlékezett, hogy a Mágnás Elza-eset egy félreértésnek köszönhetően még A vörös postakocsi eladásaira is jó hatással volt.Talán a kötet címlapján látható kocsi miatt, melynek hátuljára egy utazóládát rajzolt a címlaptervező.

A Mágnás Elza-ügy nemcsak a fővárosi és a vidéki lapok hasábjait uralta. Hazánk ekkor még az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, így szinte magától értetődő, hogy a bécsi lapok figyelemmel kísérték az eset felderítését. Az osztrák hírlapszerkesztők híreket és fotókat egyaránt átvettek. Meglepőbb viszont, hogy az ügy híre a német, a holland, az amerikai, sőt még az ausztráliai sajtóig is eljutott. Az Utazókosár blogon látható a térkép, amely bemutatja, mely országokban foglalkozott a sajtó a témával.

magnas_elza5.jpg

A fényképen Mágnás Elza látható (Forrás: 168ora.hu)

Milyen volt a magyar bulvár 1914-ben?

A magyarországi bulvárlapok piaca az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakult ki. Az első bulvárlap Esti Újság címmel jelent meg 1886-ban. Egy krajcárba került, és csak az utcán lehetett megvásárolni. 1907-ben az olyan bulvárlapok, mint az Esti Újság, Friss Újság, Kis Újság és a Nap, napi 100-200 ezres példányszámban keltek el. A szenzációsajtó legsikeresebb újsága, Az Est 1910-ben jelent meg először, és az első világháború idejére napi 400 ezer példányszámban kelt el.

1914-ben tehát, amikor a gyilkosság történt, már megvoltak a magyar bulvársajtó gyökerei hazánkban. Az ekkoriban megjelenő modern, illusztrált bulvárlapokat járató korabeli közönség ki volt éhezve egy ilyen bűntényre. A Mágnás Elza-gyilkosság feldolgozása a sajtóban a műfaj meghonosításának első lépésekét is értelmezhető.

A lapok utcai árusítását ekkoriban az úgynevezett rikkancsok végezték, akik egy korabeli belügyminisztériumi rendelet alapján csak az újság címét és árát kiabálhatták, a tartalmat nem. Erre azért volt szükség, mert a minél magasabb példányszám eladása érdekében gyakran szenzációhajhász és megalapozatlan hírek kikiabálásával próbálták vásárlásra ösztönözni az embereket.

Tévéfilm is készült róla

Mágnás Elza haláláról 2015-ben tévéfilmet készítettek A berni követ alkotói, a Félvilágot december 30-án mutattak be a Duna tévén. A hiteles párbeszédek, a feszes történetvezetés és a kiváló színészi játék miatt azonnal az év egyik legjobb magyar filmjeként kezdték emlegetni.

2015 júniusában a gyilkosságról szóló időszaki kiállítás nyílt a budapesti Kiscelli Múzeumban, amelyet 2016. január 9-ig lehetett megnézni.

Valóságos krimi volt

A ládában talált holttest azonosítása több napig tartott. A nyomozás az akkoriban éledező modern tömegsajtónak köszönhetően szinte a nyilvánosság szeme előtt zajlott. A János kórházban közszemlére kitett holttest az azonosításig igazi látványossággá vált. Az ügy a nyomozás napjaiban sokkal jelentőségteljesebb lett egy mindennapi gyilkosságnál: minden részletében érdekes volt, nemcsak az áldozat múltja és a gyilkosság módja, hanem szeretőjének, Schmidt Miksának a személye miatt is, akit titokzatos figuraként ismertek.

Az áldozat ápolt körmei és festett haja arra utaltak, hogy a félvilági nők közül való, egykori kolléganői pedig felismerték Mágnás Elzát, aki nevét azért kapta, mert csak gazdag férfiaknak volt hajlandó odaadni magát. Gyorsan elfogták a gyilkosokat, házvezetőnőjét, Kóbori Rózsit és annak szeretőjét, Nick Gusztáv állás nélküli péklegényt.

magnas_elza3.jpg

A Félvilág című filmben Kovács Patrícia játssza Mágnás Elza szerepét (Forrás: vaskarika.hu)

A temetésből is szenzáció lett

A szenzációéhes pesti közönség gondoskodott arról is, hogy a történetnek még a gyilkosok leleplezésével se legyen vége. Hogy mekkora volt az érdeklődés a temetés napján, 1914. január 16-án, szintén a korabeli sajtóból tudjuk. Egyes hírek szerint százezren kísérték a nő koporsóját a János-kórház ravatalozójától a régi óbudai temetőig, mások harmincezer, de legszűkebben is nyolc-tízezer emberről beszéltek.

A ravatal mellett állók között az egyik szemtanú állítólag még cinikusan meg is jegyezte, hogy „Még meghalni is érdemes, hogy ilyen temetése legyen valakinek”. Fokozta a szenzációt, hogy a legenda szerint Schimdt Miksa kiharcolta, hogy a temető Kereszt-kápolnájához temessék, hogy szerelme sírját minden nap távcsővel nézhesse a kiscelli kastély ablakából, amelyet akkoriban ő birtokolt.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr508250824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.01.10. 09:24:50

Világmegrázó bűnügyekért nem kell 100 évet visszamennünk az időben, elég ha megnézzük a nem olyan régi eseményt, amikor is a hentes kinyírta a feleségét, beledarálta a hurkába kolbászba, majd megetette az egész faluval.Azért ez is oda basz rendesen.

dısʇıʞǝ uǝɯ ʞoɯd ןǝʇʇ 2016.01.10. 11:55:25

éppen ma éjjel néztem meg a filmet, és rohadtul tetszett a sztori is meg a film is színvonalas volt!

Fredddy 2016.01.10. 12:43:14

Érdekes cikk, de messze nem az első nagy sajtóvisszhangot kiváltó bűnügy Magyaroroszágon. Ha szépirodalmi hatásokat nézzük, akkor ott van a Barbárokat ihlető Bajdor János (a novella ugyan 1932-es, de az eset az 1860-as években történt), ha a felzúdulást, akkor pedig a dánosi rablógyilkosság 1907-bőt, ott még a boncolás is nyilvános volt.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2016.01.10. 15:22:42

"Az egész világot lázban tartotta az első magyar bulvárhír"

"1914. január 10-én a budai rakparton..."

"Az első igazi bulvárlap Esti Újság címmel jelent meg 1886-ban"

"a minél magasabb példányszám eladása érdekében gyakran szenzációhajhász és megalapozatlan hírek kikiabálásával próbálták vásárlásra ösztönözni az embereket."

Hát így megy ez azóta is.
süti beállítások módosítása