Nem igaz, hogy a hírportálok mostantól nem felelnek a kommentekért

2016. február 03. 11:47 - Topolay Gábor

Tegnap több online hírportál fellélegzett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése miatt, és azt írták: „nem a lapok felelősek a kommentekért.” A helyzet az, hogy ez így nem igaz: a lapok továbbra is felelősek a hozzászólásokért, sőt, valószínűleg a hazai gyakorlat sem változik majd. Az EJEB csak annyit mondott ki, hogy ebben az ügyben a sérelmezett hozzászólás törlése elegendő volt, a két portált jogszerűtlenül büntették meg. A felelősséget azonban továbbra is a portálok viszik, a döntésnek nincs nem a konkrét ügyre kiható következménye, mint ahogy az hibásan, több oldalon is lejött.

A két ingatlanközvetítő oldalról szóló, kemény, alpári hangvételű kommentek miatt a magyar bírósági rendszer több fokon, majd végül az Alkotmánybíróság is úgy határozott, hogy a hírportál a hozzászólás jogsértő tartalmáért az olvasói levél mintájára felelősséggel tartozik. A döntés hatására több magyar portál megszüntette a cikkek alatti kommentelési lehetőséget, amivel egyébiránt beálltak a nyugati fősodorba.

A magyar alkotmánybírósági döntés után a két alperes, az Index.hu Zrt. és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) Strasbourgba küldte az ügyet. Kérelmüket arra alapozták, hogy a döntés nem összeegyeztethető az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkének 2. pontjával, azaz az Alkotmánybíróság a meglévő feltételek hiányában korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát, mint alkotmányos jogot.

Mivel több nemzetközi bíróság is működik tőlünk nyugatra, íme egy rövid felsorolás a fontosabbakról:

· Emberi Jogok Európai Bírósága: Strasbourgban ülésezik, feladata az Emberi Jogok Európai Egyezményének betartatása, joghatósága az Európa Tanács tagállamaira (47 darab) terjed ki. A félreértések elkerüléséért: ennek a bíróságnak semmi köze az Európai Unióhoz.

· Európai Unió Bírósága: Luxembourgi székhellyel hivatott felügyelni az Európai Unió jogának betartását, joghatósága pedig értelemszerűen a 28 uniós tagállamra terjed ki.

· Nemzetközi Bíróság: Hágában székel az ENSZ égisze alatt, és nemzetközi jogi vitákban dönt. Joghatósága kiterjed az összes ENSZ tagállamra, és az előző kettővel ellentétben itt csak és kizárólag államok lehetnek peres felek, magánszemélyek nem.

· Nemzetközi Büntetőbíróság: Ez is Hágában van, de népirtással, emberiség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel foglalkozik, tehát magánszemélyek ellen is indulhat eljárás. Olyan esetek tartoznak a hatáskörébe, mint például a ruandai népirtás.

· Hágai Nemzetközi Törvényszék: A felsorolás egyetlen nem állandó bírósága. Hágában hozták létre, hogy a Jugoszlávia szétesése alatt elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményeket vizsgálja. Itt raboskodott Ante Gotovina, és itt halt meg Szlobodan Milosevics. A döntés már megszületett a bíróság feloszlásáról, de a folyamatban lévő ügyeket még letárgyalják. 

Az EJEB gyakorlatától nem idegen, hogy egy portál felelősségét megállapítsa a kommentekért. A sokszor hivatkozott Delfi-ügyben ezt megtették, és a lapot 320 eurós kártérítés megfizetésére kötelezték.

És akkor mit is mondott ki most a bíróság? Van felelősség vagy nincs?

Az ingatlanos oldalak ügyében az EJEB nem azt vizsgálta, hogy általánosságban fennáll-e egy oldal felelőssége, hanem csak azt, hogy ebben az ügyben fennáll-e. Többek között megállapította, hogy egy ingatlancég megtévesztő reklámja miatti felháborodás (ez az ügy tárgya) belefér a közügyek megvitatásának fogalmába ("The Court is therefore satisfied that the comments triggered by the article can be regarded as going to a matter of public interest").

640px-14-02-06-parlement-europeen-strasbourg-ralfr-003.jpg

Az EJEB épülete

Kimondta, hogy a kommentek tartalma nem valótlan hír állítása volt, hanem véleménynyilvánítás, továbbá azt is rögzítette, hogy önmagában az alpári stílustól nem lesz valami jogsértő (gyönyörűen megfogalmazva: "albeit belonging to a low register of style"). Az EJEB tehát azt mondta ki – ahogy azt Kőhidi Ákos kolléga, a Szerzői jog a XXI. században blog szerzője is megállapította –, hogy az ügyben kifogásolt kommentek esetében nem állapítható meg egyértelműen a jogsértő jelleg ("the incriminated comments did not constitute clearly unlawful speech; and they certainly did not amount to hate speech or incitement to violence").

Miért is kell felelőssé tenni a portált a kommentért? Hiszen azt nem a portál írta, a portál nem akart megsérteni senkit, valaki odaírt egy nem moderált kommentet, és ennyi. A portál felteszi a kezét, hogy nem felelős semmiért.

Csakhogy, ahogy azt a sokszor idézett alkotmánybírósági határozat megállapította: a nem moderált kommentek esetében a jogsértő fél személye nem, vagy csak nagyon nehezen állapítható meg.

A példa, amivel érzékeltetni igyekszünk a problémát, hogy a lehető legegyszerűbb nyomtatóval, a lehető legátlagosabb félfamentes lapra ráírom, mondjuk, hogy „akasszuk fel az összes vörös hajú lányt”, majd a lapot kiragasztom Béla, a képzeletbeli barátom ajtajára, ott ugyanis jól látja mindenki. A mondat nyilvánvalóan jogsértő, de Béla az intézkedő rendőrnek higgadtan magyarázza, hogy nem ő írta oda, köze sincs a jogsértéshez. És a rendőr mit mond? Azt, hogy kit érdekel, ki írta. Mert Béla ajtaján van. Béla biztosít felületet ahhoz, hogy egy jogsértő tartalom nyilvánosságra kerüljön, hiszen Béla mindig felelős azért, hogy mi van az ajtajára ragasztva. Ki más lenne a felelős, mint az ajtó „üzemeltetője”? 

Az EJEB szerint az ilyen súlyú jogsértések esetén elegendő, ha az adott portált figyelmeztetik, aztán el kell távolítania a sérelmezett kommentet ("notice-and-take-down-system"). Súlyosabb jogsértések esetén viszont, mint a gyűlöletbeszéd vagy a fenyegetések, az oldal felelőssége ugyanúgy fennáll, amennyiben nem távolítja el azonnal a kommentet, akár a sértett felszólítása nélkül is ("even without notice from the alleged victim or from third parties").

 

Tehát az ítélet: az EJEB megállapította, hogy a magyar bírósági rendszer az ítéleteivel megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10.2. pontját azzal, hogy a meglévő feltételek hiányában korlátozta a szólásszabadságot. Azaz, ebben az ügyben mellényúlt a magyar bírói jogalkalmazás. Az eljárási költséget a Magyar Kormány viseli.

Most akkor mi is a döntés következménye?

Valószínűleg nem sok: a portáloknak ugyanúgy szűrniük kell a kommenteket, mint eddig. Rossz az a megközelítés tehát, hogy az online lapok ezentúl nem felelnek a kommentekért. A felelősség ugyanis a nagyobb súlyú jogsértések esetén (például gyűlöletbeszédnél) ugyanúgy fennáll, mint eddig, de a kisebbek esetén is, csak ott a tudomásszerzés időpontjában keletkezik a felelősség. Tehát ha az ilyen tartalmú hozzászólásról az oldal üzemeltetője bizonyíthatóan nem tud, de eltávolítja azt, amint tudomást szerez róla, akkor nem állapítható meg a felelőssége. 

index_belfold_uj_fejezet_kezdodik_a_magyar_nyilvanossagban.png

Részlet az Index cikkéből - ebben nem állították, hogy mostantól nem felelősek a kommentekért a lapok, az átvételekben viszont már többen, így a külföldi sajtó is

Az is fontos, hogy az EJEB ítéletei eseti ügyekre vonatkoznak: azaz, mindig csak arra a konkrét ügyre, amit éppen vizsgálnak. Az EJEB annyit mondott ki, hogy ebben az ügyben az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes volt a magyar bíróságok döntése. Ez kiváló, csakhogy a magyar joggyakorlatot ez nem feltétlenül változtatja meg. Az EJEB ugyanis nem alkot jogelveket vagy általános szabályokat, így Magyarországon a portálok felelősségét továbbra is több bírósági, és egy alkotmánybírósági határozat mondja ki.

Az Európa Tanács tájékoztatója szerint ugyanis a „Bíróság természetesen nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a nemzeti hatóságok határozatait megváltoztassa vagy a nemzeti jogszabályokat hatályon kívül helyezze", sőt, „a strasbourgi döntés alapján a hazai bíróságok automatikusan nem vizsgálhatják meg újra az alapügyet." A hazai gyakorlatot az EJEB eseti ítélete tehát nem írja felül. Az igaz, hogy hasonló ügyekben ezentúl lehet hivatkozni erre az EJEB-döntésre, lehet mérceként tekinteni rá, de a magyar bíróságoknak ezt nem kötelező figyelembe venniük. Ráadásul az EJEB döntése, mint mondtuk, csak kisebb súlyú jogsértések esetén lehet példa.  

A döntésnek nemzetközi visszhangja is van: a nagyobb portálok mind megszenvedik a trollok hordáit. A Guardian, a Bloomberg, sőt, kissé meglepő módon még a Malaysian Insider is örömét fejezte ki az eset kapcsán, és még a hazai médiaszabályozás körüli uniós ellentmondásokat is megemlítették. Mintha azoknak a jelen ügyhöz bármilyen közük lenne.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr238356252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása