A magyar közéletben folyamatosan vita, hogy ki számít közszereplőnek. A heréje vasalását egyszerűségével ötvöző celebritás követeli magának a közszereplői minőséget, míg a sajtóérdeklődés középpontjában lévő miniszterelnöki tanácsadó tagadja azt. Pedig a helyzet az, hogy az ország legkisebb falujának kamera elé sosem kerülő polgármestere pontosan ugyanannyira közszereplő, mint a valóságshow-ban a fenekét mosó szőkeség.

A zűrzavar azért nagy a témában, mert a jogalkotó a rendszerváltozás óta ódzkodik meghatározni, mi is az a közszereplés. Az egyetlen jogszabályi meghatározást az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló 2003. évi III. törvény tartalmazza. Eszerint közszereplő „az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította.”

Biszku Béla élete végig közszereplő volt /naprakesz.info/

A meghatározáson érezhető, hogy a jogalkotó szándékosan szűkítette le a törvény alkalmazhatóságát a közhatalom gyakorlóira. Nyilván egy ügynöktörvény nem akarja saját hatályát kiterjeszteni az elmúlt rendszer íróira, énekeseire és humoristáira. Ez a meghatározás tehát nem alkalmazható abban az esetben, amikor politikai mozgalmak vezérszónokainak, tehetségkutató műsorokban fellépők és egyházi méltóságok közszereplői minőségét kell vizsgálni.

Meghatározások a gyakorlatban

Ugyan Magyarországon nincs esetjogi bíráskodás, de a bírói gyakorlat sokat nyom a latba a döntések meghozatalánál. És mivel jogszabályi meghatározás nem létezik, a bírói gyakorlat és a tudomány maga alakította ki a közszereplés fogalmát.

Az Alkotmánybíróság okosan kerüli a fogalom pontosítását, de gyakorlata szerint „közszereplésnek minősül az a megnyilvánulás, amely a szűkebb vagy a tágabb társadalom életét, a helyi vagy az országos viszonyok alakulását befolyásolja.” Az azóta hatályon kívül helyezett (de a fogalmat pontosan körülíró) 1/2012. számú BKMPJE jogegységi határozat szerint pedig „közszereplésnek az egyén önkéntes elhatározásán, autonóm döntésén alapuló olyan politikai, társadalmi, művészeti tevékenység, megnyilvánulás tekinthető, amelyet egy meghatározott cél, szűkebb vagy tágabb értelemben a helyi közösség vagy a társadalom életének befolyásolása érdekében fejt ki.”

Akinek a közügyekre nagy ráhatása van és személye közérdeklődésre számot tart, az közszereplő /egyenlito.blog.hu/

A jogtudomány ezzel párhuzamosan úgy tartja, hogy közszereplőnek minősülnek azok a természetes és jogi személyek, akik tevékenységükkel vagy nyilvános fellépésükkel befolyásolják a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, helyi vagy országos viszonyok alakulását, továbbá azok, akik közéleti kérdésekben érintettként szerepelnek. (Tattay Levente: A közszereplők személyiségi jogai. Budapest-Pécs, Dialog Campus, 2007, 20. o.).

Elsősorban önkéntes pozíció

A fentiekből azt lehet megállapítani, hogy a közszereplő önként vállal egy olyan szerepet, amely alkalmas a társadalmi élet befolyásolására. Ahogy a Ptk. kommentárja írja: „a politikusok, színészek, írók, modellek mind olyan foglalkozást választottak maguknak, amely szükségképpen nagy érdeklődéssel kísért életet is jelent egyben.” Sőt, azt is kijelenti, hogy „nem az országos elismertség a lényeges e körben, sokkal inkább az, hogy a legközelebbi ismerősök körén kívüli személyek számára is jelentőséggel vagy legalább hírértékkel bírjon az érintett életével kapcsolatos bármilyen esemény.”

Elég, ha hírértékkel bír az életével kapcsolatos bármilyen esemény. Bármilyen esemény... /borsonline.hu/

Az önkéntesség és a nyilvánosságnak való fontosság van a dolog középpontjában – pont ezért problémás a rendőrök fotózása, ők ugyanis nem önként vállalják, hogy közérdeklődésre számot tartó események környékén dolgoznak, illetve a nyilvánosságot nem az ott dolgozó rendőr személye érdekli. A meghatározásból még az is kitűnik, hogy nem a közérdeklődésre számot tartó kérdésről való megnyilatkozás számít, hanem az, hogy az adott személy olyan szerepben van-e, ahol számít a véleménye.

A kormányfőtől a herevasalóig mindenki

A közszereplők köre kiterjed mindenkire, aki a nyilvánosság előtt szerepel, vagy pozíciójából adódóan szerepelhet: az összes közhatalmat gyakorló személyre (a kormányfőtől a legutolsó polgármesterig és jegyzőig), és a celebek, a sportolók, a művészek, vagy a kiemelt társadalmi szerepben lévők világára. Ezek ugyanis mind olyan pozícióban vannak, ahol ismerősi körükön kívül másokat is foglalkoztat az életük, magatartásuk, véleményük. Sőt, a pillanatnyi hírnevet szerző valóságshow-karakter is közszereplő abban az időszakban, amíg ismertsége tart, mivel vállalta a közéleti szerepléssel járó nyilvánosságot, a fokozott társadalmi érdeklődést. És a kormányfő hivatalt nem viselő tanácsadója is közszereplő, mivel munkássága közügyekhez kapcsolódik, élete pedig jelentős közérdeklődésre tart számot. És ez nyilvánvaló butaság.

Közszereplők, ha együtt vannak /amdala.hu/

Nem lehet ugyanis egy kalap alá venni a falusi jegyzőt a valóságshow-szereplővel, a MOL vezérigazgatóját a sikeres úszónővel. Schiffer Andrásnak volt az új Ptk. kodifikációja alatt egy életképes ötlete: kategorizálni kellene szerepük szerint a közszereplőket, és a kategóriákat különböző személyiségi jogi védelem illetné meg. Azért ugyanis, mert a kormányfőnek még a magánélete is nyilvános, egy kereskedelmi televízió bemondójának nem lehet az. A javaslat azonban nem lett része a végleges törvényszövegnek, az új Ptk. sem határozza meg a fogalmat, csak használja. Így pedig mindenki ugyanolyan minőségű közszereplő, aki a maga elhatározásából nyilvánosságot kap, vagy hivatala folytán kaphat.

A közéleti szereplés fogalmának hiányát a gyakorlat orvosolja, és úgyszintén rá vár a közszereplői lét körüli bizonytalanságok kiküszöbölése. Mekkora ismertség kell a közszereplői léthez, hány embert véleményét kell befolyásolni? Egy kis színház feltörekvő színésze ugyanúgy közszereplő, mint Alföldi Róbert? Egy kis csapat fiatal focistája egy elbírálás alá esik Dzsudzsák Balázzsal? Úgyszintén: meddig tart a közszereplői lét? Egy tehetségkutató műsor pár hónapig képernyőn lévő, de azóta méltán elfeledett üdvöskéje még mindig közszereplő? Ha a pletykamagazin elővesz egy közérdeklődésre már számot nem tartó szereplőt, akkor megint közszereplővé válik? Vagy el sem vesztette ezt a minőségét? Nos, ezek azok az esetek, amelyek ügyről ügyre, esetről esetre dőlnek el a bírói gyakorlatban.

Tőlünk nyugatabbra sem sokkal tisztább a helyzet

Az USA jogrendszere a rágalmazási jog oldaláról közelíti meg a közszereplői minőséget (public figure). Alapja az 1964-es New York Times Co. v. Sullivan döntés, melynek középpontjában a választott köztisztséget viselők eltérő személyiségi jogi védelme állt. Ezt a védelmet később kiterjesztették a kinevezett tisztségviselőkre, majd az egyéb közéleti szereplőkre is. Ma a védelem kiterjed gyakorlatilag mindenkire, aki a nyilvánosság előtt szerepel - legyen a hírneve akár tartós, akár hamar illanó.

Nem a teljesítmény, a tehetség, vagy eredetiség számít, pusztán az ismertség /starity.hu/

A különbség az, hogy a public figure elnevezés a közügyi hivatalt viselők és a közügyi vitákban szereplőket fedi, de létezik náluk egy limited purpose public figure nevű kategória is, ők azok, akik véleménye, viselkedése számot tevő közérdeklődésre tart számot. Itt tehát pont azt a differenciálódást látjuk, ami a magyar jogból hiányzik: Amerikában ugyanis nem lehet egy kalap alá venni Michael Jordant a NASA elnökével. Amiben viszont elmaradnak tőlünk az az, hogy a tengerentúlon a "közszereplők legtöbbje szinte semmi befolyással nem rendelkezik a szorosan értelmezett közügyekre, míg azok, akik a háttérben meghúzódva – akár jelentős mértékben – befolyásolják a politikai folyamatokat (tanácsadók, pénzemberek stb.), magánszemélyként jogosultak a teljes körű védelemre," nem tekinthetők tehát közszereplőnek. (Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai, Budapest, Századvég Kiadó, 2007, 235. o.)

Az európai gyakorlat is hasonló a magyarhoz. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a közéleti szereplő fogalmát nem határozta meg, esetjoga viszont gyakran foglalkozik közszereplőkkel. E minőség kapcsán a bíróság az ismertséget (well-known) veszi alapul: a nyilvánosság előtti ismertség elegendő a közéleti szereplői minőség megállapításához. Tehát az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában is az állami tisztviselők és az ismert emberek alkotják a közszereplők csoportját.

Ahogy látjuk, a nyugati országokban is – az egyértelmű kategóriákon túl – alapvetően eseti jellegű döntés, hogy ki lehet közszereplő és ki nem. A magyar szabályozás kapcsán emlegetett problémák tehát ugyanúgy előjönnek az amerikai vagy az európai gyakorlatban is. A kiterjedt internethasználat korában nem is lehet ez másként, azzal, hogy bárki nyilvánosságot kaphat, megborul a közéleti szereplés hagyományos kategóriája: elég beszédes, hogy Szirmai Gergely videóblogját többen követik a Facebookon, mint a Gyurcsány Ferencet.