Miért mondják a tévében, hogy legnépszerűbb videómegosztó és legnagyobb közösségi oldal?

2016. május 04. 09:39 - Topolay Gábor

Feltűnt már, hogy az összes kibeszélő show-ban a párocskák egy XY városban lévő szórakozóhelyen ismerkedtek meg? Ez azért van, mert a médiaszolgáltatásokban tilos terméket vagy szolgáltatást ellenérték nélkül megjeleníteni. A kérdés, hogy vajon olyan szolgáltatások nevét, mint a Facebook vagy a Twitter, ki lehet-e mondani a tévében, vagy maradni kell a „népszerű közösségi oldal” megnevezésnél?

A rendszerváltozás után Magyarországon sokáig nemhogy ellenszolgáltatás nélkül, de bármilyen formában tilos volt terméket megjeleníteni egy műsorban. Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv azonban előírta a termékmegjelenítésre vonatkozó szabályok beépítését a tagállamok jogrendszerében, így a magyar jogalkotónak is lépnie kellett. Röhejes volt ugyanis, hogy Barátok közt Novák Lacija kénytelen volt mindig a nem létező Sweizenburger sört választani, ha betért a Rózsa bisztróba.

akos-bond-car-goldfinger-1112.jpgKlasszikus termékmegjelenítés több, mint ötven éve: James Bond és az Aston Martin /forrás: salesactivation.hu/

A 2011 óta hatályban lévő, új médiatörvény átvette az irányelv rendelkezéseit és jelentős mértékben liberalizálta a korszerűtlen reklámszabályokat, így – ahogy a Médiatanács ajánlásában írják – „a hazai gyártású műsorszámok létrejöttét ösztönző új pénzügyi források bevonásának lehetőségét is megteremtette a médiavállalkozások számára.” A lényeg tehát, hogy a törvény szerint médiaszolgáltatásokban lehetséges „terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást” közzétenni a törvényben rögzített feltételek megléte esetén. A fenti példánál maradva: Novák Laci végre ihat behűtött Pilsnert, akár Carlsberget is, amennyiben a termék gyártója vagy forgalmazója megegyezik a termékmegjelenítésről a médiaszolgáltatóval.

A termékmegjelenítés alapvető szabályai

A jogszabály szerint termékmegjelenítés „a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az - fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében - egy műsorszámban jelenik meg.” Legfontosabb szabály, hogy a termékmegjelenítés nem lehet ingyenes, tehát vagy fizetni kell érte, vagy „hasonló szolgáltatást” kell cserébe nyújtani. Ennek következménye, hogy „csak úgy” nem lehet elhelyezni egy terméket egy műsorban, erre vonatkozó szerződés nélkül továbbra sem lehet kimondani, hogy Coca Cola.

hoc-rcm620x340.jpgAz Apple igyekszik kimaxolni saját magát a House of Cardsban /forrás: media2.giga.de/

Fontos még, hogy a hírműsorokban és politikai tájékoztatókban, a kifejezetten tizennégy év alattiaknak szóló műsorokban, a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító, továbbá a vallási és egyházi tartalmú műsorokban továbbra is tilos, akár ellenérték fejében is megjeleníteni bármilyen terméket vagy szolgáltatást. Megkötés az is, hogy a reklámtörvény és egyéb jogszabályok tiltásait figyelembe kell venni (pl. tilos olyan árut reklámozni amely „rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul”), illetve a médiatörvény maga is kizárja a reklámozható termékek köréből a dohánytermékeket, a kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszereket és gyógyászati eljárásokat, továbbá az engedély nélküli szerencsejáték-szolgáltatásokat.

Szem előtt kell tartani, hogy „a nézőket és hallgatókat egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről”, arra kifejezetten fel kell hívni a figyelmet. Pont ezért mondja be a búgó hang a sorozat elején, hogy „műsorszámunkban termékmegjelenítés található.”

No és akkor mi van a Facebookkal?

Elég faramuci a helyzet, ugyanis a jogalkotó nem határozta meg pontosan, mi is számít terméknek, közvetve rögzíti csak, hogy a termékmegjelenítés vonatkozik a termékre, szolgáltatásra, ezek védjegyére vagy ezekre való utalásra. Ez alapján nehéz a Facebookra, Instagramra és társaikra vonatkoztatni a rendelkezést, ám szerencsére a jogszabályokat egymásra tekintettel is kell értelmezni, a sajtótörvény pedig meghatározza a kereskedelmi közlemény fogalmát. Eszerint kereskedelmi közlemény az „olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése.

facebook-money-1.jpgProfitalapú gazdasági társaság, ahol az áru maga a felhasználó /forrás: alkoutnews.net/

Amennyiben tehát gazdasági tevékenységet folytató jogi személy szolgáltatását megnevezem, az kereskedelmi közlemény, tehát rá csak a termékmegjelenítés szabályai alkalmazhatóak. És mivel a Facebook minden kétséget kizáróan gazdasági tevékenységet végez, nem reklámozhatom a médiában, csak ha szerződtünk rá. Ennek megfelelően nem lehet kimondani olyan mondatokat, hogy „milyen remek oldal ez a Facebook”, vagy hogy „szerintem mindenkinek regisztrálnia kéne a Facebookra.”

Ám ilyeneket senki sem mond

Amikor egy új zenekar bejelenti a televízióban, hogy keressük őket a Facebookon, vagy egy program kapcsán a szervező azt találja mondani, hogy minden további részlet a Facebookon, úgy az nem magát a közösségi oldalt népszerűsíti, hanem az azon található, a megszólalóhoz köthető tartalmat. Így pedig, álláspontom szerint nem minősül a közösségi oldalt népszerűsítő kereskedelmi közleménynek. Sőt, a közösségi klubok, nyilvános klubok, közszereplők, intézmények profiljai legtöbb esetben a közösségi oldalra való bejelentkezés nélkül is böngészhetők, nem kell tehát regisztrált felhasználónak lenni ahhoz, hogy lássuk őket.

like-us-on-facebook.pngEz már nem fér bele: nemcsak az oldal felkeresésére buzdít, hanem annak védjegyét is megjeleníti /forrás: acreageathleticleague.org/

És különben is, a nagy közösségi oldalak a felhasználók szempontjából csak nehezen értelmezhetőek szolgáltatásként. Igaz ugyanis, hogy a Facebook egy profitalapú gazdasági társaság terméke, szolgáltatása, de a felhasználó nem fizet érte. A felhasználók szempontjából a közösségi oldalak nyugodtan értelmezhetőek nagy közösségi gyűjtőterekként, ahol temérdek információ található meg. Olyasmi, mintha azt mondaná a fent említett új együttes, hogy gyertek ki az Erzsébet térre, ott leszünk este. Ez sem minősül az Erzsébet tér reklámjának. Tehát a „keressetek minket a Facebookon” felszólításnál sem a Facebook szolgáltatás jellege és annak reklámja fog dominálni, hanem a Facebook mint információ-lelőhely jelenik meg. Ez pedig nem minősül kereskedelmi közleménynek.

A jog továbbra sem egzakt tudomány, ahány jogász, annyi vélemény. Az én véleményem azonban az, hogy nyugodtan ki lehet mondani tévében, rádióban a közösségi oldalak nevét, ha azok mint az életünkhöz kapcsolódó tevékenységek, információforrások jelennek meg, és nem úgy, mint egy felhasználóknak szánt szolgáltatás, amelynek használatára buzdítanak. Ekként pedig a „sokat beszélgettünk a Facebookon” jogszerű, ám a „sokkal jobb az életem, mióta Facebookozok” már nem az.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr208660966

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása