Többen kerültünk már olyan szituációba, hogy habár egy kiszemelt álompozícióra minden végzettségünk és szakmai tapasztalatunk megvolt, mégsem minket választottak. A döntések mögött persze sok minden állhat, a jól felépített önmárka viszont a munka világában is egyre kiemeltebb szerepet kap. De hogyan alakítható ki és mire kell figyelni a saját brand kialakításánál?
Az elmúlt évtizedekben a technológia a munkáról alkotott fogalmainkat is jelentősen átformálta, ahogyan az életünk többi területét is. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy az első munkahelyünkről menjünk nyugdíjba; sokkal inkább a néhány éven belüli munkahely-váltás a jellemző a jobb légkör, karrier vagy fizetés reményében. Ahhoz azonban, hogy tartsuk a lépést, nem minden esetben elegendő egy jól megírt önéletrajz, vagy motivációs levél.
Munkáltatói márka és munkavállalói márka
Mivel egyre jellemzőbb a lapos, közösségre épülő vállalati kultúra (szemben a top-down, felülről irányított vállalati kultúrával), ezért fokozatosan nagyobb szerepet kap a leendő új munkatárs személyisége is, hiszen a közösség része lesz. Az, hogy mennyire illik a potenciális jelölt az adott vállalat szervezeti értékeihez, mindig is fontos kiválasztási szempont volt, viszont a digitalizációnak köszönhetően ma ezeket az értékeket jóval látványosabban kommunikálhatjuk. Ezért érdemes tudatosan is odafigyelni, hogyan márkázzuk saját magunkat a szakmánkban is. A jelenséget angolul az employer branding (munkáltatói márkaépítés) kiegészítéseként employee brandingnek nevezték el a terület szakértői.
A márkaépítés négy eszköze
Először is fontos, hogy a saját magunkról kialakított márka a munkában is hiteles legyen. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy azok az értékek, amiket magunkról elmondunk, összhangban álljanak azzal, amit szakmai teljesítményként és emberként a közösségben nyújtani fogunk. De milyen eszközökkel alakíthatjuk ki? Az alábbiakban röviden összeszedtünk négy alapvető eszközt arra, hogyan építsünk fel magunkról hiteles szakmai önmárkát.
- Határozzuk meg és kommunikáljuk, hogy milyen szakmai értéket kínálunk munkavállalóként a cégnek vagy éppen az adott szektornak. Ez korántsem csak a végzettségek felsorolását jelenti. A legjobb vállalatok sokat tesznek azért, hogy kialakítsák a saját, úgynevezett legjobb dolgozói ajánlatukat (az angol szakkifejezés: employee value proposition), amivel a legtehetségesebb munkavállalókat odacsábítják. Ennek mintájára, vagy leginkább ezzel párhuzamosan fontos, hogy munkavállalóként is kommunikáljuk magunkról, miben vagyunk a legerősebbek vagy rendelkezünk speciális tudással. A leghatásosabb, ha ez személyes érdeklődésből jön, így könnyen fejleszthető és kevesebb plusz terhet jelent.
- Kérjünk rendszeresen visszajelzéseket – írásban is, és ne csak a felettesünktől. Fontos, hogy folyamatosan fejlesszük magunkat a kapott értékelések alapján. Érdemes a közvetlen kollégáktól ugyanúgy magunkról visszacsatolást kérni, mint a feletteseinktől vagy a beosztottjainktól. A legjobb, ha megtaláljuk a módját, hogy írásban is meglegyen, például a LinkedIn-profilunkra írt ajánlásaink között.
- Figyeljünk rá, hogyan kommunikálunk az online térben. Ha már a LinkedIn-profilt említettük, akkor érdemes néhány szót említeni a mára már általánossá vált online közösségi felületekről. Sokan sok időt fordítanak a virtuális brand-jük felépítésére a barátaik, ismerőseik körében, érdemes azonban ezt összehangolni a szakmai ambíciókkal. A HR szakma ezt social listening-nek nevezi, azaz teljes profilt tudnak a potenciális jelöltről felállítani a különböző fórumokra írt kommentek alapján, a Facebook, Twitter vagy Instagram adatlapok alapján.
- Ne sajnáljuk az időt arra, hogy megfelelően kiépítsük a szakmai kapcsolatainkat. A „networking” azaz kapcsolatépítés az egyik legmeghatározóbb tényező egy sikeres karrierút esetén és egyáltalán nem csak folyamatos bulizást vagy éppen protekciót jelent. Sokkal inkább a releváns szakmai kapcsolatok megfelelő kezelését és ápolását. Ezt könnyen építhetjük szakmai rendezvényeken, vagy akár az online térben is.
