Pikánsak a Jobbik tolvajozós plakátjai: hiába vitriolos a magyar közélet, ennyire „rágalmazásszagú” politikai kampány nem volt a közelmúltban. Kósa Lajos jogi lépéseket emleget, de kérdés, hogy perre vihető-e rágalmazásért a dolog. A blogunknak nyilatkozó ügyvéd szerint perelhető, de erősen kérdéses az eljárás sorsa.
Plakátkampányba kezdett a Jobbik, az igen egyszerű üzenetet hordozó képek szombaton jelentek meg Simicska Lajos hirdetőoszlopain. A „Ti dolgoztok. Ők lopnak” feliratú plakátokon a Mészáros Lőrinc-Orbán Viktor, illetve a Habony Árpád-Rogán Antal párosok láthatóak, és egyértelmű, hogy az ábrázolt, kormányközeli szereplőkre vonatkozik az „ők lopnak” kitétel.
A szóban forgó plakát /Forrás/
Igen színes a közelmúlt hazai politikaireklám-felhozatala, indított a kormány migránsos hadjáratot, válaszoltak rá a kétfarkú kutyák, kampányoltak a hazai olimpia ellen, folyamatos a működőképes magyar reformokról szóló kampány, de annak az ellenkezője is, állt Vona és Gurcsány együtt egy bohóccal, Vona állítólag meleg, legutóbb pedig a kormányfő plenáris ülésen csicskázta le a Jobbikot. A tolvajos kampányok azonban annyi újdonságot mindenképp rejtenek magukban, hogy első ránézésre törvénysértő: megvalósítja a rágalmazás vétségét. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sietett leszögezni: „mielőbb jogi lépéseket teszünk”, de azért ezt nem kell olyan komolyan venni, nem véletlen, hogy a politikai sárdobálás közben viszonylag ritkák a peres eljárások.
Ezért nehéz közszereplőket rágalmazni
A büntető törvénykönyv idevágó paragrafusa a 226., amely szerint rágalmaz, aki „valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ”. A „te lopsz” kijelentés elég egyértelműen alkalmas az emberi becsület csorbítására, ráadásul a bűncselekmény minősített esete, ha valaki azt „nagy nyilvánosság” előtt teszi. Megbolondítja azonban a dolgot, hogy a képpel „megnevezett” férfiak – igen, Habony Árpád is – közszereplők.
A közszereplők személyiségi jogi védelmi küszöbe sokkal magasabban van, mint egy átlagemberé: feladatuk ellátásával összefüggésben gyakorlatilag bármilyen tartalmú megnyilatkozást tűrni kötelesek. Magánszemélyként azonban pontosan olyan védelmük van, mint egy átlagembernek, erre példa Kocsis Máté pere Ungár Klára ellen: nem lehet csak úgy „lebuzizni valakit”. Igaz, a VIII. kerületi polgármester elvesztette a pert, de nem azért, mert tűrnie kellett volna a pejoratív kijelentést, hanem mert a bíróság a homoszexualitás vádját nem találta sértőnek.
Ungár Klára és Kocsis Máté. Magánéletével összefüggésben nem lehet rágalmazni. Igaz, a bíróság szerint melegnek lenni nem pejoratív. /Forrás/
A kérdés tehát: perelhető-e a Jobbik, mert plakáton hirdeti: Orbánék tolvajok. Perelhető, de a bíróságon erősen véleményes, hogy megállja-e a helyét – mondta kérdésünkre dr. Lévai Gábor. Az ügyvéd megerősítette, hogy a közéleti szereplő tűrési kötelezettsége magasabb a rágalmazó, becsületsértő kifejezések tekintetében, ennek határát pedig az indokolatlanul sértő, öncélúan becsmérlő kifejezések jelentik. Példát is hozott: álláspontja szerint az „ők lopnak” belefér a tűrési kötelezettségbe, de a „mocskos, szemét, ocsmány tolvajok” már nem férne bele. Hozzátartozik, hogy nem kell bizonyítani, csorbult-e a becsület, elég, ha a bíróság szerint a kijelentés alkalmas a csorbításra.
Amikor a valós tények feltárása közérdek
Az ügyvéd azt is hangsúlyozta, hogy politikusok, politika közeli szereplők esetében az „ők lopnak” kitétel egyértelműen közfeladatuk ellátása körében tett kijelentés, nem pedig magánéleti. Emlékeztet ugyanakkor, hogy per esetén a bíróságon előkerülhet a „valóság bizonyítása”, amelynek rágalmazás esetében akkor van helye, „ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta”. Hangsúlyozta: fontos a valóság bizonyításának közszereplők esetében teret engedni, mert közéleti tevékenységük valós feltárása minden esetben közérdek.
Az ügyvéd hivatkozott a 87/1999. büntető elvi határozatra, mely szerint „a közélet, a politikai élet szereplői tevékenységének, személyiségének, múltjának, a közéleti tevékenységgel összefüggő, azokra kihatással levő tényeknek, körülményeknek valós megismerése közérdek akkor is, ha az (...) a becsület csorbítására alkalmas és objektíve a közélet, a politikai élet szereplője társadalmi megítélésének negatív irányú befolyásolására alkalmas….Egy AB határozat így fogalmaz: „a közéleti szereplők tekintetében a valós tények feltárását - még ha azok alkalmasak is e személyek társadalmi megbecsülésének csorbítására - minden esetben közérdekűnek kell tekinteni.”
Vajon magukra vették? Csak ők perelhetnek, a párt nem /Forrás/
Elmondta ugyanakkor: egyrészt rendkívül nehéz megállapítani, hogy mi közérdek és mi jogos érdek, másrészt a bizonyító fél sokszor nehéz helyzetben találhatja magát, mert szakapparátus, így különösen a nyomozó hatóság nélkül, az egyéb, eljárásjogban elérhető bizonyítási eszköz útján kell bizonyítania a másik fél terhére állított cselekményt.
Ráadásul polgári perben felelőssé tehető a párt, jelen esetben viszont, ha büntető eljárás indul, egy vagy több konkrét személynek kell a vádlottak padján ülnie: meg kell tehát találni azt, aki az utasítást adta a kampányra, vagy aki személyében felelős a kampányszöveg megjelenéséért, közzétételéért. Úgyszintén kiemelte, hogy nem a Fidesz perelhet, a személyükben megsértett magánemberek, tehát Orbán Viktor vagy Habony Árpád. Összegzésül az ügyvéd kijelentette, hogy a jog nem egzakt tudomány, azonban úgy véli: befogadná a bíróság a keresetet, de erősen véleményes, hogy az megállná-e a helyét.
Az ügy tehát erősen kétséges, a gyakorlat sem afelé mutat, hogy perelnék egymást a politikai szereplők. Végül is Vona is belenyugodott a csicskázásba, Gyurcsány meg a bohócokba.