Unalomig ismételt dolog manapság a felhőalkalmazásokat, a modern operációs rendszereket, az email szolgáltatásokat és a szociális médiát utánunk kémkedő mumusnak beállítani. Szinte mindenki tisztában van vele, hogy az olyan oldalak, mint a Facebook vagy a Google információk milliárdjait gyűjtik össze és raktározzák el. De miért használjuk őket akkor mégis folyamatosan, sokszor még kifejezetten magánügyi kérdésekhez is?

Naponta hallunk olyan technikai újításokról, amik a telefon-, tablet-, laptop-  vagy PC-használatunk alapján megmondják rólunk, hogy merre jártunk, mit csináltunk, milyen tartalmakat néztünk legtöbbször, majd ezek alapján különböző szolgáltatásokról szóló információkat, reklámokat nyomnak az orrunk alá. A Survata nemrégiben közzétett kutatása pedig arról is tanúskodik, hogy a fiatal korosztály jóval megbízhatóbbnak tartja például a nem kifejezetten jó hírű NSA-t mint a Google-t. A kutatást ráadásul egy igen speciális csoportra, a 13-44 éves korosztályra alapozták, amelynek fele a 13-24 év közötti korcsoportba esett, tehát éppen azokról a felhasználókról van szó, akik a legszívesebben osztanak meg bárkivel bármit bármikor.

Aki olvassa az Indexet, vagy legalább napi szinten a Facebookot, az bizonyára találkozott már a digitális térben tüntető pitbulltulajdonosok és a gyermekmondóka esetével. Hiszen Magyarország egy nagy falu, McLuhan sem mondhatná szebben. Aki lemaradt volna: egy költő életveszélyes fenyegetéseket kap egy vers miatt.

Azon túl, hogy tönkretette a kapcsolatainkat, az összes időnket erre pazaroljuk, ezért valójában nincs is igazi életünk, kicsit összetettebb változásokat hozott a Facebook. Nemcsak egyéni életeinkben és a társadalomban, hanem a gazdaságban, a politikában, sőt, még a modern háborúkban és forradalmakban is.  Jelentéseket változtat meg és olyan fogalmakat teremt, amik pár éve még nem is léteztek. Itt tartunk most.

Két sikeres crowdfunding (tömegek által finanszírozott) projektre bukkantam a minap. Az első egy a calas-i menekültek segítségére önerőből létrehozott kampány, amelyen keresztül befolyó összegből az itt - az úgynevezett dzsungelben - összezsúfolódott több ezer embernek visznek ételt, takarót és bármit amire szükségük van. A második projektben a lelkes gyűjtők egy 15 különböző funkcióval bíró különleges kabátot álmodtak meg, amelyben külön helye van az iPodnak és a mobil mobiltöltőnek és egyéb hasznos kiegészítőnek, a hacuka végfelhasználói ára pedig nagyjából 200 dollár lesz. Előbbi projektre eddig majdnem 30 millió, utóbbira pedig kicsit több, mint 2 milliárd forint gyűlt eddig össze.

A Washington Post online kiadása a bevezeti a knowledge map névre keresztelt újítást, mellyel a reményeik szerint az olvasóknak egyszerűbbé válik a velősebb anyagok feldolgozása és megértése, az újságíróknak pedig idővel egyre kevesebb munkába kerül a kontextus felépítése. Washingtonban úgy látszik másképpen reagálnak a megváltozó médiafogyasztási szokásokra, sőt a ambiciózus terveik szerint ők maguk is igyekeznek változtatni, formálni azokat. És azért próbálnak a hirdetők kedvében is járni az új rendszerrel.