Egy-két évtizeddel ezelőtt a média szabadságát sokan teljesen magától értetődőnek tekintették Európa liberális demokráciáiban, az utóbbi években azonban ezekben az országokban is egyre bizonytalanabbá vált a helyzet. A magyarországi sajtó állapotának romlására már világszerte felfigyeltek: az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának éves jelentéséből – amelyről bővebben múlt heti posztunkban írtunk – például kiderült, hogy mérhetően csökken a független hangok száma, de a kritikus újságírás képviselőinek parlamentből való kitiltása is aggodalomra ad okot. Ezek azonban nem csak hazánkban fordulnak elő: a sajtó helyzetének hanyatlása Európa-szerte megfigyelhető, és a legfontosabb kérdés, hogy megállítható-e a folyamat?

Az élő videók piacán egyre nagyobb a verseny, a főleg videókban utazó Youtube-nak nagyon a nyakára nőtt az utóbbi időben a Facebook a Facebook Live-val, az Amazon a Twitch-csel, illetve a Twitter a Periscope élővideós alkalmazással. Nemrég a Tumblr is csatlakozott, igaz, hogy nem saját streaming szolgáltatással, hanem már meglévők integrálásával,  többek között éppen a Youtube-bal működnek együtt, amivel mindkét cég jól jár a fokozódó élővideós versenyben. Nemrég már a Facebook által felvásárolt Instagramon is megjelent egy élő videós funkció, amin hasonlóan a Periscope-hoz, csak 24 órán át megtekinthetőek a közvetítések, aztán törlődnek. Kérdés, hogy ki nyer a népszerűségi harcban az újonnan iparággá fejlődött élő videózás terén?

Február végén Hargitai Miklóst, a Népszabadság korábbi munkatársát, a Népszava jelenlegi újságíróját választotta meg a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) küldöttgyűlése a szervezet élére. Feltettük hát a 40 milliós kérdést: hogy lehet az, hogy egy vállaltan nem kormányközeli újságíró vezető pozícióba kerül a magyar médiában? Az elnök blogunknak elmondta, szakmailag és morálisan is javítani szeretne a magyar újságírás helyzetén.

Az elmúlt néhány hónapban robbanásszerű változások történtek a magyar médiapiacon, azon kívül is, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester az ország első számú médiamoguljává lépett elő. Az Origo és a TV2 továbbra is robog lefelé a lejtőn, de már a Világgazdaság, a megyei napilapok többsége, az Echo TV és a Figyelő is szorosan követi. Az olyan finom kis részletekről is illik azért megemlékezni, mint például, hogy Sebestyén Balázs átpártolt Vajna rádiójához, Kálmán Olga pedig Simicska tévéjéhez. Már az Egyesült Államokban is aggódnak a magyar média helyzetéért, és a jelek szerint minden ok megvan rá.

Populista-e Donald Trump, Nigel Farage vagy Marine Le Pen, és egyáltalán: mit takar maga a fogalom, ami az elmúlt években egyre gyakrabban bukkant fel a közbeszédben? A populizmus fogalmával kapcsolatban még sok a kétely és a tévhit, de a közhiedelemmel ellentétben nem csak és kizárólag a szélsőjobboldal sajátja, Dél-Amerikában például kifejezetten a baloldali populizmus a jellemző, de Európában is akad rá példa. Ha viszont nem köthető politikai oldalhoz sem, tulajdonképpen miről is van szó? Elképzelhető, hogy a populizmus nem több, mint a politikai kommunikáció legújabb eszköze?