Valóban krízisről beszélhetünk a Heineken kontra Csíki sör esetében? Ha igen, akkor ez mégis kinek volt krízis? Miben lódít, mit használ ki a székely sörgyár tulajdonosa, miben hibázott a Heineken Hungária vezérigazgató asszonya? Egyáltalán, mi az a krízistérkép? Mindenre választ kaphattunk a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) csütörtöki kávéházi estjén.

Ha szerelemről és a randizásról van szó, a legtöbb ember szemérmes, a társkereső szolgáltatásoknak mégis minél több embert el kell érniük, és új felhasználókat kell toborozniuk a sikeres működéshez. Miben speciális marketingkommunikációs szempontból egy ilyen szolgáltatás? Mely célcsoportok megszólítása jelenti a legnagyobb kihívást? Mit lehet kezdeni a társkeresőkkel szembeni előítéletekkel? Ezekről volt szó szerdán a Média 2.0 első idei meetupján, ahol Király Szilvia, a Randi-másképp vezetője és László Gergely, a Csajok és Pasik és a Lovebox vezetője voltak a vendégeink.

A médiapedagógia gyakorlati bevezetése és a tudatos médiahasználatra nevelés továbbra is hiánycikk a magyar közoktatási rendszerben. Ezzel szemben az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy a gyerekek már alsó tagozatban rendszeresen használnak infokommunikációs eszközöket, ráadásul korhatáros közösségi oldalakon is jelen vannak. Bár a Nemzeti alaptantervben meghatározott kötelező informatika és választható médiaismeret tantárgyak alapján úgy tűnhet, hogy megfelelő képzést kapnak a diákok a médiatudatosság fontosságáról, de vajon a gyakorlatban mekkora hangsúlyt kap a témakör? Szintén fontos kérdések, hogy miként járul hozzá a tankönyvpiac nemrégiben történt államosítása a fejlődéshez, és vannak-e megfelelően képzett tanárok a médiaértés oktatásához.

Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb figyelmet kap a hazai sajtóban egy amerikai híroldal, a Breitbart. A portál az Egyesült Államokban a legpártosabb jobboldali orgánumok közé tartozik, többen csak szélsőséges szennylapként említik, nálunk azonban a kormánypárt felé hajló média hivatkozott már rá nagy hatású portálként és hírügynökségként is. A hazai lapok akkor kezdtek többet foglalkozni vele, amikor 2016 augusztusában Donald Trump kampányvezetőnek nevezte ki Stephen Bannont, a lap vezetőjét, akit megválasztása után főtanácsadójává tett. Tulajdonképpen mi is a Breitbart? Miért vált most fontossá erről beszélni Magyarországon, azon kívül, hogy hamarosan elindulhat a híroldal magyar verziója?

Miből finanszírozza működését az Átlátszó és a Direkt36, és hogyan tud fennmaradni Vas megye legolvasottabb, ám nem kormánybarát projektje, a Nyugat.hu? Egyáltalán mi az, amit jó, ha tudunk, amikor egy kis- vagy nagyszabású médiaprojektbe belekezdünk? Miért félnek pénzt adni a magyar emberek? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ a Független Médiaközpont (CIJ) keddi, nyilvános kerekasztal-beszélgetésén, amelyen a médiafinanszírozás lehetőségeiről volt szó.