Az emberi nyelvet minden nap használjuk, ezért természetesnek vesszük, pedig szuper képességnek is tekinthetnénk. Ugyanis nincs más faj a Földön, amely képes kifejezni magát tértől és időtől függetlenül, vagy képeket előidézni beszélgetőpartnerében különböző fogalmakkal. A Kolor Vírus Estjén Lukács Ágnes, a BME-GTK oktatója és a kognitív tudományok kutatója beszélt arról, mi a nyelvi ösztön.
Létezik-e a nyelvi ösztön?
Lukács Ágnes a világhírű kognitív pszichológus, Steven Pinker elméletét járta körül. Pinker szerint a nyelv egy velünk született képesség, amely ösztönszerűen az evolúció során fejlődött ki. Valószínűleg a nagyobb csoportokon belüli munkamegosztás jobb koordinálása érdekében szorultak rá őseink egy pontosabb kommunikációs eszköz megteremtésére.
Az elmélet szerint a nyelvhasználat biológiai megalapozottságát is érdemes figyelembe vennünk, hiszen az emberek kultúrától, formális tanítás nélkül sajátítják el anyanyelvüket, bármilyen nyelvtani szabályrendszer pontosabb ismerete nélkül. De vajon tényleg csak a gyerekkorban vagyunk fogékonyak a nyelvtanulásra?
És akiket farkasok neveltek
A nyelvelsajátítás folyamata a mai napig nem tisztázott terület, viszont több megközelítés is létezik tudományos körökben. Az egyik a kritikus periódus, amely szerint a gyermekkor az a kritikus időszak, amikor szinte ragad ránk az anyanyelvünk, és minden nehézség nélkül sajátítjuk el, később viszont már sokkal nehezebb megy.
Kutatók rájöttek, hogy azok az emberek, akik elszigetelődve, a civilizációtól távol nőttek fel, nem voltak képesek a későbbiekben megfelelően elsajátítani az emberi nyelvet. Bizonyos megfigyelések azt is alátámasztják, hogy a serdülőkori, vagy később bekövetkezett agyi sérülések esetén az agy regenerálódása és a beszédért felelős agyi területek újraszerveződése hosszabb ideig tart, vagy egyáltalán nem következik be, míg a kisgyerekeknél ez sokkal könnyebben megy.
Az élethosszig tartó tanulás nemcsak mese
Az anyanyelv elsajátítása valóban szorosan köthető a gyermekkorhoz, de ez nem jelenti azt, hogy minden más készség elsajátítására csak ebben az időszakban van lehetőségünk. Ha kedvet kapunk bármilyen idegennyelv, hangszer vagy mozgásforma megtanulásához, de úgy érezzük, már nem fog úgy az agyunk, mint régen, akkor a hozzáállással van a gond.
Lukács Ágnes kutatásaiból arra következtet, hogy 7-9 és 65 éves kor között vagyunk a csúcson, már ami az új készségek elsajátítását illeti. Egy idegen nyelv tökélyre fejlesztése főként a gyakorlás mennyiségétől és a módszertől függ, amely akárcsak a biciklizés vagy autóvezetés, készségtanulás révén lehetséges, ehhez pedig semmi más sem kell csak jó nagy adag türelem és gyakorlás.
