A munkaerő toborzással foglalkozó Wilson Human Capital Group közzétette a legjobb munkáltatói márkával (employer brand) rendelkező amerikai cégek top 100-as listáját. A listán szereplő vállalatok dolgozói csúszdázhatnak az irodában, hobbiprojektjeikkel foglalkozhatnak munkaidőben, és a cég kontójára szerezhetnek diplomát. Mivel a világ legsikeresebb óriásvállalatairól van szó, letudhatnánk a témát azzal, hogy hát igen, ők megtehetik. De nem egyszerűen ennyiről van szó: egy munkáltatónak rengeteg haszna van abból, ha a tenyerén hordozza dolgozóit. De vajon tényleg azok a legjobb munkáltatók, akik annak próbálják eladni magukat?
A Wilson Human Capital Group munkaerő-toborzással foglalkozó nemzetközi cég közzétette a 100 legjobb munkáltatói márkával (employer brand) rendelkező cég listáját, amit az Amerikai Egyesült Államok ötszáz legnagyobb árbevételű vállalatából (Fortune 500) állított össze. Az első helyezett a Google lett, de a legjobbak között szerepel a Geleneral Electric, a Walt Disney és a Starbucks is. Úgy tűnik, hogy a világ legsikeresebb cégei egyben a világ legjobb munkáltatói is, vagy legalábbis nagyon értik, hogy mi a munkáltatói marketing, és miért fontos.
Háború a tehetségekért
A munkáltatói márka előtérbe kerülése szorosan összefügg a talent war, magyarul a tehetségek megszerzéséért vívott háború jelenségével. A tehetséges és jól képzett szakembereknek bőven van választásuk a munkaerőpiacon, és miután elkapkodják őket a szemfülesebb munkáltatók, a többiek kénytelenek beérni a kevésbé kompetens jelentkezőkkel. A tehetségekért vívott háború megnyerése nagyon fontos egy cég versenyképességének megtartása és hosszú távú, sikeres működése érdekében.
A tehetségekért vívott harc hívta életre az összetettebb kiválasztási folyamatokat is. A legjobbért versengő cég nem választ egy önéletrajz vagy egy motivációs levél alapján. A Google HR-esei éveken át szivatós kérdéseikről voltak híresek, amelyekkel az volt a céljuk, hogy kiszűrjék a pozícióra legalkalmasabb jelöltet. A cég azonban mára felhagyott a hírhedt interjúztatási technikával, miután beismerte, hogy valójában semmit sem érnek a beugratós feladványok.
Nemcsak a HR feladata
Tagadhatatlan, hogy nehéz kiszűrni a valódi tehetségeket a rengeteg jelentkező közül, a tökéletes jelölt megtalálása után pedig jön a következő kihívás: az illető megtartása, ami szintén a munkáltatói marketing része. Az elégedett munkavállaló hosszabb távon és hatékonyabban dolgozik cége sikeréért.
Az erős munkáltatói márka több dologból áll össze: nemcsak a kedvező fizetésre kell gondolni, hanem az egyéb juttatásokra, a munkakörülményekre és a bánásmódra. Minden cégnek van munkáltatói márkája - még akkor is, ha nem építi tudatosan - ami nagyban meghatározza, hogy szívesen mennek-e oda dolgozni az emberek, mennyi ideig maradnak ott, és milyen eredményeket érnek el. A munkáltatói márka építése a gyakori tévhittel ellentétben nemcsak a HR-osztály feladata, hanem a vezetőség, a marketingesek, és minden egyes alkalmazott részt vesz benne. Az alkalmazottak például azzal, amit a munkahelyükről mesélnek barátainak és ismerőseiknek.
Így kell (legendát) csinálni
A Google a világ legjobb munkahelyeként híresült el, aminek egyik oka a szilícium-völgyi mérce szerint is magas fizetés. Emellett sokat nyomnak a latba a munkakörülmények és a béren kívüli juttatások, mint a sztárséfek által készített ingyen ételek, az ingyenes buszjáratok, amik munkába viszik a dolgozókat, a relaxálószobák és csúszdák az épületben, amelyek segítik a kikapcsolódást, és a 80/20-as munkarend, ami azt jelenti, hogy a dolgozók a munkaidő 20 százalékát a hivatalos munkakörükön kívüli hobbiprojektjeikre fordíthatják. A Google körüli felhajtást tetézte a Gyakornokok című film, ami gyakorlatilag egy amerikai vígjátéknak öltöztetett szélesvásznú reklámfilm, azzal az üzenettel, hogy gyere a Google-höz gyakornoknak. Bár sokan bírálták a producert és a Google-t is ezért az átlátszó reklámfogásért, ez is nagyban erősítette a Google munkáltatói brandjét.
Bár a Google stabilan őrzi első helyét a munkáltatói márkákról szóló ranglistákon, az utóbbi években számos korábbi dolgozó állt ki a nyilvánosság elé, és számolt be arról, hogy hamis a kép, amit a Google felállít magáról. Többen panaszkodtak arra, hogy a cégnél sokan túlképzettek a munkára, amit végeznek, mert még a technikusok is a legjobb amerikai egyetemek hallgatói közül kerülnek ki. Van olyan vélemény is, hogy a Google mérnökei sokkal arrogánsabbak, mint amennyire tehetségesek, ami sokszor ellehetetleníti a hatékony csapatmunkát.
A Starbucks is nyomul
A Starbucksot is a világ legjobb munkáltatói között tartják számon, főleg a béren kvüli juttatások széles skálája miatt. Idén nyáron a cég bejelentette, hogy elindítja a Starbucks College Achievent Plan nevű programot, amivel anyagi támogatást nyújt dolgozóinak a diplomaszerzéshez. Attól különösen nagyvonalú ez az ajánlat, hogy a támogatásban részesülőknek nem kötelességük tanulmányaik elvégzése után a Starbucksnál elhelyezkedni, diplomájukkal azt kezdhetnek, amit csak szeretnének. A vállalat a támogatásért cserébe csak annyit kér, hogy a diploma megszerzéséig továbbra is átlagosan heti 20 órát dolgozzanak náluk.
Miért éri ez meg a Starbucksnak? Mert azok az alkalmazottak, akik oktatásban vagy képzésben részesülnek a munkahelyükön, vagy annak segítségével, sokkal elkötelezettebbek munkáltatójuk iránt. Másrészt ez egy kiváló pr-fogás, hiszen mostantól a fogyasztók még szívesen járnak a Starbucksba, mert tudják, hogy vásárlásukkal baristák képzéséhez járulnak hozzá. Nem beszélve arról, hogy a támogatásban részesülő baristák biztosan szívesen elmesélik majd az egyetemi csoporttársaiknak, hogy munkáltatójuknak, a Starbucksnak köszönhetően tanulhatnak tovább.
De mennyi ebből az őszinte jó szándék és mennyi a pr? Nyilván szó sincs arról, hogy a Starbucks alkalmazottai érdekeit a sajátja elé helyezné, hiszen egy olyan cégről beszélünk, aminek az elsődleges célja minél több profit termelése. A Starbucks baristáinak nagy része minimálbért vagy egy hajszálnyival többet keres (forrás: Glassdoor.com), és a vendéglátóiparra jellemző viszonyokhoz képest jobb körülmények között. Viszont a cég a folyamatosan gyarapodó bevételből az alkalmazottak fizetésének emelése helyett, inkább globális hálózatának bővítésére és marketingre költ. Szóval, ha a Starbucks tényleg a világ egyik legjobb munkáltatója szeretne lenni, akkor miért nem inkább a dolgozók fizetését emeli, biztosítva nekik a magasabb életszínvonalat?
Az alkalmazottak beszéljenek, ne a tettek!
A jó munkáltatói márka kiépítéséhez a kedvező munkakörülmények és a CSR-programok mellett olyan marketingeszközök is bevethetők, mint a reklámvideók. A General Electric idén februárban egy szerethető videóban mondta el, hogy a GE a világ egyik legjobb munkahelye, bár a cég már évtizedek óta híres erős munkáltatói brandjéről. A majdnem 2 milliós nézettségű videóban egy élénk fantáziájú kislány meséli el, hogy milyen varázslatos dolgokat csinál az anyukája a GE dolgozójaként, például olyan vonatokat készít, amik a fák barátai. A siker titka, hogy a márka köré épített egy kedves történetet, amely érzelmi köteléket hoz létre a cég és a célközönség, vagyis a jövőbeli dolgozók között.
Számos eszköz van, amivel egy cég elhitetheti magáról, hogy a világ legjobb munkahelye, de még mindig elsősorban a dolgozók véleményére érdemes alapozni. A CSR-programok és a videókampányok meggyőzőnek tűnhetnek, de manipulatív céllal készülnek. Külföldön például nagyon népszerű a Glassdoor.com, amin állásjelentkezők és dolgozók név nélkül értékelik a cégeket. Ehhez hasonló kezdeményezés Magyarországon még nincs, de azért érdemes begyűjteni némi belsős információt, ha van rá lehetőség.
Korábbi bejegyzéseink a témában:
