A Média 2.0 blog szervezésében kedden zajlott le az első nyilvános kerekasztal beszélgetés a kommunikációs szakok jelenével és jövőjével kapcsolatban, amióta kiszivárogtak az első hírek azokról a kormányzati tervekről, amelyek 2016-tól megszüntetnék többek között a hazai kommunikáció- és médiatudomány képzést is. A Design Terminálban tartott beszélgetésen mind az oktatói, mind az üzleti szférából érkeztek prominens szereplők, és ismét megmutatkozott, hogy vannak nézet- és felfogásbeli különbségek a két oldal között, de abban mindnyájan egyetértettek, hogy a szak teljes eltörlése egy értelmetlen és nagyon káros lépés lenne.

Megtelt a Design Terminál első emlete a beszélgetésen, amelyen akadémiai oldalról Horányi Özséb, professor emeritus, Müllner András az ELTE tanszékvezetője, Pintér Dániel Gergő a BME GTK doktorandusz oktatója és Bajomi-Lázár Péter a Médiakutató főszerkesztője volt jelen, míg az üzleti szférát Mentes Endre az ACG reklámügynökség ügyvezetője, Nyírő Nóra az OMD account directora és Sámson Dorottya képviselte a Profession.hu-tól.

Az esemény apropóját az adta, hogy nemrégiben az Eduline.hu oldalon megjelent egy olyan hír, miszerint a kormány tervei szerint több társadalomtudományi- és bölcsészszak, köztük a kommunikáció megszűnhet, ezeken a szakokon sem állami, sem önköltséges képzés nem indulna, és kommunikációt legfeljebb a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehetne tanulni. Az azóta eltelt időszakban sem egyetemi sem hallgatói részről  egy közös állásfoglaláson kívül semmilyen érdemi lépés nem történt, kormányzati részről pedig megkezdődött a maszatolás, az ügyben érintettek gyakran egymásnak ellentmondó, egymás nyilatkozatait oda-vissza cáfoló állításokat tettek. Bár kiábrándító, hogy egyáltalán felmerülhet egy ilyen lépés, amikor számos külföldi neves egyetemen fel sem merül a kommunikáció oktatás létjogosultságának megkérdőjelezése, a kormány oldaláról manapság rengeteg olyan abszurd lépést láttunk más területeken is, amely után az sem lenne meglepetés, ha ezt is komolyan gondolnák, jegyezte meg Bajomi-Lázár Péter is.

A beszélgetés elején a moderátor Lakos Boglárka a résztvevők első reakciójára volt kiváncsi a tervezett lépésekkel kapcsolatban, és Mentes Endre rögtön egy erős megállapítással vágott oda a kommunikáció szaknak. Számára úgy tűnik, hogy a kommunikáció képzés gyakorlatilag már meg is szűnt, hiszen a 92 főt foglalkoztató reklámügynökségnél mindössze 5 korábbi kommunikáció szakos dolgozik, bár hozzátette, hogy ők rendkívül jól teljesítenek. Ugyanő később kitért arra is, hogy a gyakornoki programok sem működnek kívánatosan, hiszen rengeteg helyen három hónapos rabszolgamunkára használják a diákokat, akiket aztán szélnek eresztenek, hogy jöjjön a következő garnitúra ingyen dolgozó munkaerő. Sámson Dorottya ehhez hozzátette, hogy bár valóban a munkáltatói oldalon is akadnak problémák, ő a legnagyobb hibát a hallgatók motivációjánák hiányában látja. Abban mindketten egyetértettek, hogy a munkáltatók gyakran nem nézik, hogy BA, vagy MA diplomával rendelkezik-e a hallgató, hanem sokkal nagyobb súllyal esik latba a talpraesettségük és a próbafeladatokon mutatott rátermettségük.

A kerekasztal mindvégig legaktívabb szereplője Horányi Özséb és Müllner András volt. Előbbi egy kis történeti áttekintést adott a hazai kommunikáció szak múltjáról, majd hozzátette, hogy például a körülbelül 250 éve oktatott fizikához képest természetes, hogy a 20. század elején megjelen kommunikáció tudomány még kevésbé áll stabil lábakon, annál is inkább mert utóbb sztenderdjei rohamos ütemben változnak az évek, évtizedek során. Amikor felvetődött a “büfészak” címke létjogosoltsága, elmondta hogy ezt sem kell igazán komolyan venni, hiszen mindig is volt ilyen (a 70-es években például a népművelés), ez egyszerűen a társadalom sajátossága, mindig bűnbakokat keres. Hogy ez az utóbbi időben pont a kommunikáció lett a bűnbak természetesen nem kis részben köszönhető a kormányzatnak is, aki minden jel szerint nem csak a média egészét, hanem már magát a képzést is igyekszik nagy erőkkel a saját szája íze szerint formálni. Az első Orbán-kormány próbálkozására emlékeztetett Bajomi-Lázár Péter is, amikor megpróbálták már egyszer a képzést a teljes ellenőrzésük alá vonni. A moderátor a szak hasznosságát firtató kérdésére Bajomi-Lázár úgy reagált, hogy nem szerencsés ha azt például GDP-ben próbáljuk mérni, hiszen a társadalmi kommunikáció minősége múlik a kommunikációs képzés minőségén – éppen ebben rejlik elengedhetetlen fontossága. Belső problémaként említette, hogy az MTA-n nem lehet kommunikáció- és médiatudományból nagydoktori fokozatot szerezni, ami arra enged következtetni, hogy a többi társadalomtudomány képviselője lenézi a kommunikációt.

Müllner András nemcsak a kormányzattal szemben volt kritikus, amikor azt mondta hogy a legdurvább vulgármarxizmust tükrözik a jelenlegi felsőoktatás elképzelések, de önkritikát is gyakorolt amikor az ELTE képzéséről volt szó. Mint elmondta későn ismerték el azt a hallgatói igény, miszerint egy jóval gyakorlatiasabb képzésre lenne már szükségük az alapszakon is, hogy megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Ezen azóta folyamatosan igyekeznek javítani, de gyakran még most is úgy érzi, hogy egyfajta elefántcsonttoronyban ülnek, és nehezen fűzik szorosabbra kapcsolatokat a gyakorlati helyekkel. A szak védelmében még azt is elmondta, hogy ennyire (és egyre inkább) mediatizált világban elengedhetetlen az ezt jól ismerő szakemberek képzése.

Nyírő Nóra akinek egyetemi oktatói és munkaerőpiaci tapasztalatai egyaránt vannak, arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon kicsi az átjárás a két oldalon, és azt hogy egy képzést mennyire sikerül gyakorlatiassá tenni, gyakran az egyes oktatók személyes kapcsolatain múlik, például a vendégelőadók szervezésének lehetőségeiben.

Bár a beszélgetés nem biztos, hogy kellő magabiztossággal hozta a hallgatóság a és a kormányzat tudomására a képzés szükségességét, mégis nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél több ehhez hasonló rendezvényen és fórum jöjjön létre, amely segít megoldani a szak identitásproblémáit, segíti fejleszteni a képzés keretrendszerét, valamit segít a hallgatóknak a megismerni az üzleti szféra véleményét, problémáit és igényeit.

Minden meghívott vendégünknek és a hallgatóságnak köszönjük ezúttal is a részvételt.

További képek a Facebook albumunkban Deák Verától és Árki Noémitől.