Tégla és habarcs. Bitek helyett ezúttal ezekből épített az Amazon üzletet. Megnyitották első fizikai könyvesboltjukat, amivel cinikus megjegyzéseket, kétkedő hangokat, becsmérlő ítéleteket és a trollok haragját sikerült magukra vonniuk. Születtek aztán objektívebb elemzések is, amelyekből már kiderült mi lehetett az elképzelés az Amazon Books mögött. Ráadásul ez az elnevezés még csak nem is új, már 1970-ben is létezett könyvesbolt ezen a néven.
Szélsőséges érzelmi reakciói lehettek november 3-án azoknak a vállalkozóknak, akik az Amazon miatt voltak kénytelenek becsukni könyvesboltjaikat. Vérmérséklet és humorérzék szerint örültek vagy mérgelődtek azon, hogy az élet őket igazolta. Ez volt ugyanis a nap, amikor az Amazon megnyitotta első fizikai könyvesboltját az USA-ban. A hírről beszámoló médiumok nem is hagyták ki a lehetőséget, hogy felhívják a figyelmet a dolog abszurditására: miután az Amazon gyakorlatilag kinyírta az összes független könyvesboltot az online rendelhető könyvekre, CD-kre és DVD-kre épülő vállalkozásával, most ő maga is nyit egyet, ami minden bizonnyal csak az első lépés egy egész hálózat kiépítésében. Ahogy egy Twitter-felhasználó fogalmazott: az Amazon rávett, hogy válj el a feleségedtől, aztán vedd el újra.
Szemben az árral
A Seattle egyetemi részében megnyitott üzlettel kapcsolatosan az első reakciók leginkább gúnyosak, némileg értetlenkedőek voltak. Mi is enyhén pikírt megjegyzéssel posztoltuk Facebook-oldalunkon az erről szóló hírt. Elég furcsa az, hogy miközben mindenki az internetre igyekszik, hogy csökkenthesse a fizikai értékesítéssel járó hatalmas költségeket, épp egy online értékesítésben már sikeres vállalat fektet pénzt offline boltok nyitásába. Főleg, ha ezt az egyik legnagyobb digitális vállalat, az online értékesítés megteremtőjeként számon tartott Amazon teszi. Éppen ezért sokan egyszerűen idiótának tartották az ötletet, de volt olyan is, aki szimpla médiahekkre gyanakodott.
Nyitásra várva. (kép forrása)
Trollok a könyvesboltban
Az Amazonra – a jelek szerint – eléggé megorrolt seattle-i könyves újságíró, Paul Constant közzé is tett Twitteren egy felhívást. A posztban arra buzdította az olvasókat, hogy menjenek be az Amazon Booksba, nézzenek ott ki egy könyvet, majd még ott a boltban vegyék meg azt online, egy független könyvesbolt webshopjában, és mindezt dokumentálják is fotókkal. Ezt a szaknyelv egyébként showroomingnak nevezi (ellentétje a webrooming, amikor a neten kinézett terméket végül egy fizikai üzletben vesszük meg), és az újságíró posztjának előzménye, hogy az Amazon maga is erőteljesen ösztönzi vásárlóit arra, hogy miután kinéztek valamilyen terméket egy másik cég üzletében, azt végül náluk vegyék meg az interneten. Ehhez le is fejlesztettek egy olyan alkalmazást, amely az okostelefonok kamerájával képes felismerni a terméket, majd a felhasználót rögtön a megfelelő amazonos terméklapra irányítani. Paulnak nem is kellett sokáig várnia, elég gyorsan meglett a történelem első dokumentált Amazon Books showroomingja.
Buying this book from @queenannebooks after showrooming at @amazon Books. @paulconstant pic.twitter.com/2tL4TpUrlx
— Allison Stieger (@allisonstieger) 2015. november 6.
Embert barátjáról, könyvet borítójáról
Aztán az első napok érzelmektől vezérelt megszólalásai után születtek átgondoltabb, elemzőbb írások is, amelyek próbálták kitalálni, hogy mi lehet az Amazon célja ezzel a váratlan lépéssel. Többen megírták a könyvesboltban tett látogatásaik tapasztalatait is. Olyan írás is született, amelynek a szerzője kifejezetten azzal a szándékkal ment be a boltba, hogy jól lehúzza, de aztán a látogatás alapján kénytelen volt megváltoztatni a véleményét. Nem szabad például elfelejtenünk azt a tényt, hogy az Amazon az óriási adatbázison ülve tökéletesen össze tudja rakni azt a könyvválasztékot, amely a leginkább keresett, a vásárlói által legjobbra értékelt – persze nem feltétlenül a legjobb – műveket tartalmazza. A boltban pedig csak ezeket a könyveket lehet kapni. Ezek a könyvek a nagy olvasótábor, az erősebb promóciók, a populáris témáik miatt egyébként is benne vannak az emberek fejében, így ha valaki bemegy a boltba, és ezek a könyvek fogadják, borítójukkal kifelé elhelyezve, jó eséllyel akkor is megveszi az egyiket, ha különösebb cél nélkül ment be. Egy korábbi meetupunkon Starcz Ákos, a Libri Shopline vezérigazgatójának előadásából pedig azt már megtudhattuk, mennyire fontossá váltak a szinte plakátszerűen elkészített könyvborítók.
Offline Amazon
Egyedülálló az is, hogy minden könyv alatt egy rövid ismertető és számszerű értékelés is látható, amelyet a vásárlók adtak meg az Amazon weboldalán. Kicsit olyan, mintha a cég megcsinálta volna az offline Amazont. Meglepő ugyanakkor, hogy a könyveknek nincs kiírva az áruk, ami egyébként más cégek gyakorlatától eltérően ugyanannyi az üzletben és online is. Ha a vásárló meg akarja tudni az árat, akkor vagy az okostelefonján nézi meg az Amazon webshopban, vagy pedig az eladókat kérdezi. Nekik a tapasztalatok szerint egyébként is mintha csak annyi szerepet szánt volna az Amazon, hogy az érdeklődőket a webshopba irányítsák. Ezt már csak azért is kénytelenek sokszor megtenni, mert sok vásárló minőségibb, de ritkábban keresett könyvet akar venni, amelyek viszont nem találhatóak meg a boltban.
Mérföldkő
Tudjuk, hogy az Amazon tulajdonosa és vezetője, Jeff Bezos szeret kísérletezni, és nem minden vállalkozása jön be, de úgy tűnik, hogy a könyvesbolt ötletét elég jól átgondolták. Nem várható, hogy ennek mintájára hamarosan Netflix-videotéka nyílna a körúton vagy Airbnb Hotel épülne a Deák téren, és nem tudhatjuk, hogy az Amazon Books koncepciója sikeres lesz-e, de az biztos, hogy ez a lépés mérföldkő az online kereskedelem és és a könyvkereskedelem történetében is. Azzal együtt is, hogy 1970-ben már megnyílt, és egészen 2012-ig működött is egy könyvesbolt Amazon Bookstore Cooperative néven, amelyet Rosina Richter Christy és Julie Morse Quist nyitott Minneapolisban, és az első leszbikus és feminista könyvesbolt volt az USA-ban.
