Az egyterű irodákban szépen elrendezett sorokban ülnek az emberek: igyekeznek teljesíteni az elvárt kvótát, felettük neonlámpa, állandó mormogás, a fejükön headset. Vajon ezekben az irodákban tényleg a lehető legeredményesebb munka folyik? Már a korai kutatások is azt mutatták, hogy az egybenyitott munkahelyi tér stresszt okoz, és rontja a teljesítményt. Azóta felnőtt egy új nemzedék, és felmerült a kérdés, hogy ők vajon hogyan viszonyulnak az egyterű irodákhoz. Bár az Y-generáció tagjainak is kényelmetlen a közös tér, könnyebben alkalmazkodnak ehhez a környezethez: viccelődnek és barátkoznak.
Az egyterű iroda német találmány
Az egybenyitott irodák meglepő módon nem Amerikából, hanem Németországból származnak, és az 1950-es években terjedtek el. Ekkor robbanásszerű fejlődés kezdődött mind a gyári munkahelyeken, mind az irodákban: a kibővült gyártás jóval több adminisztrációt követelt, ez pedig komolyabb üzleti, szolgáltatási szektort.
Az egybenyitott iroda ötlete helytakarékossági és motivációs okokból született: így közvetlenebb kommunikáció alakulhat ki a munkatársak között, illetve a vezetőség jobban átlátja, hogy ki mit csinál. A használt eszközök, mint a telefon vagy az írógép viszont nem kis zajt csapnak. A Caligary Egyetem pszichológusai 1997-es kutatásukban egyterű irodák dolgozóit figyelték meg. A vizsgálatot három alkalommal végezték el: először rögtön a munkába álláskor, majd négy héttel azután, végül pedig hat hónappal később. A kutatók vizsgálták a dolgozók elégedettségét a környezetükkel, a stressz-szintjüket, a teljesítményüket és munkahelyi kapcsolataikat.
Az eredmény nem volt meglepő: minden vizsgált ponttal kapcsolatban negatív eredmények születtek. A dolgozók nemhogy közelebb kerültek volna egymáshoz, inkább eltávolodtak. Szomszédjuk zaja megnehezítette a munkájukat, így sokat bosszankodtak, ami miatt nőtt a stressz, a produktivitás pedig csökkent.
A közös tér nem éri el a célját
2011-ben Matthew Davis szervezeti pszichológus elemzett több, a témával foglalkozó kutatást. Az egy légterű iroda gyakori célja azt éreztetni a dolgozókkal, hogy egy modern, laza szervezet működésének részesei, az eredmények szerint azonban ez nem valósul meg. A dolgozók csak saját apróbb részfeladataikra voltak képesek koncentrálni, míg a lojalitás a cég és annak küldetése iránt csökkent.
A fenti kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a személyes tér határvonalainak tisztelete és megléte jobb teljesítményt eredményez. Minden dolgozónak fontos, hogy környezetét befolyásolhassa, a saját képére formálhassa. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, már az is elég, ha a szoba világítását vagy hőmérsékletét szabályozhatja.
Bírod, vagy hazamész?
A nyitott tér, a nagy zaj és a stressz kihatással van a dolgozók egészségére is. Elcsépeltnek tűnhet, hogy a stressz az oka mindennek, ám olyan környezetben, amiben nem érezzük jól magunkat, a hosszú távú lét elviselhetetlen. A dán országos munkahelyi környezet kutatóközpont (
Nick Perham pszichológus kimutatta, hogy a magas zajszint, ami ilyen óriási térre általában jellemző, komoly kihatással van az ember kognitív képességeire. Az általa vizsgált személyeknek nehézséget okozott bizonyos információk felidézése és alapvető matematikai műveletek elvégzése. Sokan zenehallgatással próbálják kizárni a munkahelyi zajt, azonban ez sem jó ötlet: Perham kutatásából kiderült, hogy a zenehallgatás szintén visszafogja a mentális teljesítményt.
Az Y-generáció jobban bírja a zajt?
Heidi Rasila és Peggy Roth finn kutatók 2012-ben azt vizsgálták, hogy az 1982 után születettek hogy viszonyulnak az egybenyitott irodákhoz. A kutatás eredményei szerint bizonyos zajok, például a beszélgetések és a nevetés a fiatalokat épp úgy zavarják, mint az idősebb dolgozókat, illetve őket is frusztrálja a személyes tér hiánya. Rasila és Roth azt is megfigyelték, hogy az ifjabb dolgozók megtanulták másképp magukévá tenni környezetüket: a stresszes szituációkat gyakran nevetéssel, viccelődéssel oldják fel. Emellett a velük egy térben dolgozókkal töltött időt kapcsolatépítésre használják: lehetséges barátokat látnak a munkatársaikban.
Lassan húsz éve bizonyított, hogy rossz ez az irodai elrendezés, mégis egyre több cég alkalmazza költséghatékonysága miatt. A mai dolgozók érzékszervei életkortól függetlenül túl vannak terhelve: a számítógép képernyőjének villogása, a telefon pittyegése, a munkatársak beszélgetése, nem beszélve a feladatok sokrétűségéről és mennyiségéről. A cég vezetősége is tud tenni azért, hogy alkalmazottaik ne sokalljanak be: nyugaton sok cég alakít ki pihenő helyiségeket pár kényelmes kanapéval, esetleg videójátékkal vagy csocsóasztallal. Így ha az ember kénytelen is egész nap egy zajos irodában dolgozni, közben van lehetősége egy kis kikapcsolódásra.
