Új reklámjával a Coca Cola is csatlakozik a trendhez, amely szerint a közösségi média veszélyeire a közösségi médiában terjedő videókkal lehet leghatékonyabban felhívni a figyelmet. Ne a telefont nyomkodd, inkább beszélgess – és persze kólát is igyál közben!
A várhatóan még folytatódó kampányt persze csak mérsékelten érdemes komolyan venni. A videó a Social Media Guard nevű álterméket vezeti be, amely valójában egy méretes nyakörv, és arra hivatott, hogy eltakarja viselője elől a telefonja kijelzőjét. Az üzenet szerint “kiveszi a közösségit a médiából, és visszahelyezi az életedbe”:
Önirónia a reklámokban
A majdnem 80 milliós Facebook-oldallal rendelkező Coca Cola valószínűleg nem annyira örülne, ha bárki túl mélyen elgondolkodna a reklám által felvetett problémán, hiszen a részben nyilván közösségi felületeken terjedő videót egy hét alatt majdnem 4 milliószor nézték meg. Bár remélhetőleg annyira nem lesz népszerű, hogy a Coke-színű nyakörvben készült szelfi legyen a következő netes trend, az mindenképpen örömteli, hogy manapság a humor a reklámok fontos eleme. Enélkül lehet, hogy ma is olyan hirdetésekkel lenne tele az üzenőfalunk, mint amilyen a cég első reklámja volt 1886-ban:
(Ál)ellenesség
A közösségi média kritikája egyébként jó ideje népszerű téma, több hasonló indíttatású reklám is készült az utóbbi időben. Nézzük, milyen különböző megoldási kísérleteket javasolnak ezek ugyanarra a problémára.
Míg a Coca Cola úgy gondolja, elég egy nyakörvnyi figyelemelterelés, az Amstel biztosra megy, és teljesen elzárja (szó szerint) a telefont a gazdájától:
Egy brazil bár pedig a sör iránti szeretet erejére alapoz az igen innovatív offline porahával:
Nem reklámoz semmilyen terméket, de ugyanezt a témát dolgozza fel ez a videó is, amely egy telefonját otthon felejtő lány szemével mutatja be – meglehetősen egyoldalúan – a problémát:
Az ilyen (ál)közösségimédia-ellenes reklámok persze mind arra alapoznak, hogy a potenciális vásárlók egytől egyig képtelenek arra, hogy felmérjék, mikor van valóban szükségük a telefonjukra, vagyis eszerint mindannyian mértéktelenek és akaratgyengék vagyunk.
Láttuk már, milyen felemás eredményre juthat egy reklám, ha szerencsétlenül nyúl ilyen (az ügyfelei viselkedését érintő) témához, ugyanakkor a fentiekhez hasonló, sokkal jobban eltalált videók esetében nagyon könnyen megbocsátható, hogy épp rajtunk viccelődnek.
Másrészt ezúttal talán nem is teljesen alaptalan a kritika. Ennek ellenére igazságtalan volna a digitális kultúra nyakába varrni az egész problémát, hiszen mindig voltak, akik egy adott kor valamilyen társadalmi jelenségéért az akkori – túl gyorsan fejlődő, túlságosan embertelen – technológiát kárhoztatták. Ugyanazt a technológiát, amelyet későbbi, még fejlettebb korok nosztalgikusan emlegetnek fel. Pedig régen sem biztos, hogy tényleg minden jobb volt:
