A februári Budapest Science Meetupon Varjú Zoltán, a Precognox számítógépes nyelvésze a cég hobbiprojektjét mutatta be: azzal foglalkoznak, hogy miért negatív a média. Miért nem hír a jó hír? Ennyire rosszindulatúak és pesszimisták lennének az emberek? Tényleg csak a magyarok ilyen savanyúak? A Precognox kutatása szerint a nyelv működésében rejlő szisztematikus hiba, a kognitív torzulás miatt vagyunk fogékonyabbak a negatív tartalmakra. Ráadásul ez a tulajdonság az emberi faj fennmaradását segíti: a negatív jel, esemény fokozza a figyelmet, éberebb állapotot idéz elő, a hírgyártók pedig ezt használják ki a nézettség növelése érdekében.
A kereskedelmi csatornák híradóiban bűnügyi hírekből van a legtöbb, ami nem meglepő, hiszen lételemük a nézettség. Amikor az a vád éri a csatornákat, hogy a rossz hírekkel elkeserítik a nézőket, és rontják közhangulatot, általában az a válasz, hogy az embereket márpedig ez érdekli. Ezek szerint annyira negatívak az emberek, hogy csak egymásra szenvedésére kíváncsiak?
Varjú Zoltán számítógépes nyelvész az idei év első Budapest Science Meetupján a Precognox egyik projektjéről számolt be, aminek célja a médiát jellemző negativitás vizsgálata. A cég kutatása szerint univerzális jelenségről van szó, ami egyáltalán nem a pesszimista magyar kultúrából ered, hanem egy gondolkodási hiba, a kognitív torzulás következménye. A kognitív torzulás az egyszerűsítést, könnyebb információfeldolgozást szolgálja. Nem olyan hibáról van szó, amihez értékítélet kapcsolható: ez egy univerzális reakció, ami nem függ az intelligenciától.
A negatív szavakra jobban figyelünk
A kutatók szerint a nyelvben vannak negatív, pozitív és semleges töltetű szavak. Az úgynevezett pollyanna hipotézis szerint a pozitív töltetű szavak és kifejezések aránya a nyelvben sokkal magasabb, mint a negatív töltetűeké. Ezt nyelvi univerzálénak is hívjuk, mert minden nyelvre igaz, és a magyar webkorpusz vizsgálata alapján a magyar nyelv sem kivétel. De ha a pozitív szavak előfordulás nagyobb, akkor mivel magyarázható a nagyfokú negativitás a médiában?
A negatív jelek, események iránti nagyobb érdeklődés az állatvilágban is megfigyelhető: azok az események, amelyek befolyásolhatják az alkalmazkodást és a túlélést, fokozott figyelmet váltanak ki. A negatív iránti elfogultság az ember esetében is a veszélyek, veszteségek elkerülését, a túlélést segítő tulajdonság, ami azért szükséges, mert szélsőséges esetben a negatív történések veszélyesebbek lehetnek, mint a pozitívak. Ráadásul a negatív események ragályosak abban az értelemben, hogy általában az élet más területén is kárt okoznak. A rossz hír dominanciája a médiában a hatékony reagálást segíti elő, mégis gyakran kárhoztatják érte a médiumok vezetőit, dolgozóit, illetve a fogyasztókat.
A válságot lekörözte a visszhangja
A szentimentelemzésnek (véleményelemzés) nevezett eljárás a pozitív, negatív és semleges kifejezések arányának a vizsgálata egy szövegen belül. A kutatók az Index.hu cikkein azt vizsgálták, hogy a válsággal kapcsolatos híreknek milyen volt a szentimentjük (hangulatuk). A válság szót tartalmazó cikkek szentimentjét összevetették a válság alakulásával, és arra jutottak, hogy a két görbe nagyjából együtt mozog, de a szentiment végig negatív marad.
A két görbe együtt kezd emelkedni, de a szentiment hamarabb jut a csúcsra, majd egy pontban a kettő metszi egymást, amikor esni kezd a szentiment görbéje. Ez azt az időszakot jelzi, amikor csillapodni kezdenek a kedélyek, és árnyalódni kezd a kép: például megjelennek cikkek arról, hogy bár válság van, egyes szektorokat egyáltalán nem érint. Ennek ellenére a szentiment végig negatív marad: a negatív szavak magasabb információtartalma miatt fennmarad a negatív torzulás, és szkeptikus marad a sajtó a javuló gazdasági környezettel szemben.
Azért van ennyi rossz hír a médiában, mert erre figyelünk, és nem a szörnyű emberi természet, hanem a túlélési ösztön miatt. Működik bennünk egy veszélydetektor, ami kiszűri a veszélyekről, katasztrófákról szóló híreket: előbb kattintunk egy földrengésről szóló cikkre, mint arra, hogy virágzik a pipacs. Mindenki kíváncsi a rossz történések részleteire, arra, hogy pontosan milyen következményei lesznek, és kiket fog érinteni. A hírszerkesztők pedig ezt kihasználják, és így lesz két megbetegedésből pusztító járvány, vagy nyári záporból természeti csapás.
