Hét év börtönre ítélték Egyiptomban az al-Dzsazíra televízió két munkatársát, egy harmadik társuk pedig tíz évet kapott. A világ több politikai vezetője és újságírója szólalt fel az ítélet ellen, amely durván sérti a szólás- és sajtószabadságot. Az egyiptomi elnök és a hatóságok viszont elutasítják a kritikákat.
Május elején beszámoltunk a Freedom House 2014-es jelentéséről, amelyből kiderült, hogy tízéves mélyponton van a globális sajtószabadság. A szervezet az egyik legjelentősebb visszaesést a Közel-Keleten állapította meg, elsősorban Egyiptomban. Ez nem meglepő annak fényében, hogy az al-Dzsazíra három újságíróját decemberben bebörtönözték Kairóban, és azóta az egész világ feszülten várta, mi lesz a sorsuk. Most kihirdették az ítéletet, amely világméretű felháborodást keltett.
Tíz év
Hétfőn Kairóban végül terrorizmus és nemzetbiztonsági fenyegetés vádjával elítélték a három újságírót. Az ausztrál Peter Greste és a kanadai-egyiptomi Mohamed Fahmy hét év börtönbüntetést kaptak, az egyiptomi Baher Mohamed pedig tíz évet. Utóbbi azért kapott három évvel többet, mert nála lőszert is találtak: egy elhasznált pisztolygolyót tartott magánál, amelyet az egyik felkelőtől kapott emlékbe. A fél évig fogva tartott férfiakon kívül három másik újságírót is elítéltek távollétükben, ők fejenként tíz évet kaptak.
Már decemberi letartóztatásuk is óriási felháborodást keltett: azóta világszerte tüntetéseket szerveztek, Sidney-től Gázán át Isztambulig. A demonstrálók az egyiptomi követségek előtt tiltakoztak, azt hirdetve, hogy „az újságírás nem bűncselekmény”. A hétfői ítélet ismét sokkolta a világot, és nemzetközi botrányt váltott ki. Az újságírók elítélése fenyegető üzenet minden Egyiptomról tudósítónak: aki olyat tesz közzé, ami nem tetszik a kormánynak, pillantok alatt börtönben találhatja magát.
Katar állhat a háttérben?
A vád szerint az elítélt újságírók hamis információkat terjesztettek, amivel az azóta betiltott - a tavaly júliusban megbuktatott Mohamed Murszi elnökhöz közel álló - Muzulmán Testvériség nevű iszlamista szervezetet támogatták, illetve részt vettek Egyiptom hírnevének besározásában.
A fentieken kívül más oka is lehet annak, hogy az egyiptomi hatóságok szívesen látják rács mögött az al-Dzsazíra újságíróit. Az egyiptomi kormány és Katar közötti politikai ellentét is szerepet játszhatott a bíróság döntésében. Az arab nyelvű hírtelevízió székhelye Katar fővárosában, Dohában található, és a katari uralkodó család finanszírozza a működését, épp úgy, ahogy egyiptomi vélemények szerint a Muzulmán Testvériséget is.
A vádak eltúlzottságát igazolják a tárgyaláson bizonyítékként bemutatott videók is, amelyeknek semmi közük nem volt az egyiptomi belpolitikához: az egyik egy lovakról, a másik egy Szomáliáról szóló dokumentumfilm, a harmadik egy kenyai sajtótájékoztatóról készült felvétel, a negyedik pedig az ausztrál énekes-dalszövegíróról, Gotyéről szóló műsor volt.
Az elnök hajthatatlan
Az ítéletet a világ politikai vezetői és újságírói is támadják. A CNN közleményt adott ki, amelyben igazságtalannak nevezte a bírósági végzést, és az újságírók azonnali szabadon bocsátását követeli. Az al-Dzsazíra többi munkatársa Twitteren és más közösségi oldalakon adott hangot felháborodásának. James Bays a csatorna diplomáciai tudósítója arra biztatta kollégáit, hogy ne hagyják csillapodni a dühüket, és minden nap kampányoljanak az elítélt újságírókért, egészen addig, amég ki nem szabadulnak. Több nagyvárosban médiumok székházai előtt gyülekező szerkesztők és riporterek hallgatással csatlakoztak az újságírók szabadon engedését követelőkhöz.
John Kerry amerikai külügyminiszter, David Cameron brit kormányfő és Tony Abbott ausztrál miniszterelnök is felszólaltak az ügyben. Abbott arra kérte Abdel Fattah al-Sziszi egyiptomi elnököt, hogy engedjék szabadon az ausztrál állampolgársággal rendelkező Grestét, aki korábban a BBC tudósítójaként is dolgozott.
A heves nemzetközi tiltakozás azonban nem rendíti meg az egyiptomi hatóságokat, akik kijelentették, hogy nem tűrik a kritikus hangokat. Az elnök kedden azzal védekezett, hogy a helyi igazságszolgáltatás egy független rendszer, így neki nincs beleszólása a bírósági ügyekbe. Hozzátette, hogy senkinek sincs joga kritizálni az egyiptomi állam intézményeit vagy azok döntéseit, még akkor sem, ha mások nem értik meg azokat.
Az egyiptomi külügyminisztérium ugyanezen véleményen van, és határozottan elutasít mindenféle külső kritikát, amely megkérdőjelezi az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét és az ítéleteket igazságosságát.
Egyiptom a saját ellensége lett
Az al-Dzsazíra három újságírójának bebörtönzésével Egyiptom egyértelműen sérti a szólásszabadságot. Közben azt se felejtsük el, hogy nemcsak az újságírók vannak veszélyben az országban: Mohamed Murszi bukása óta több tízezer egyiptomi állampolgár vált politikai fogollyá, akik közül sokakat megkínoztak, vagy koncepciós perekben elítéltek, majd kivégeztek. Egy ideje tehát nem az al-Dzsazíra tudósítói fenyegetik a leginkább Egyiptom hírnevét, hanem maga Egyiptom.