Tízből kilenc barát ezt ajánlja

2014. július 15. 09:33 - Háhner Petra

A termékekkel kapcsolatos személyes ajánlás valószínűleg régebbi, mint az első hirdetések, mégis kénytelenek vagyunk a 21. században is rácsodálkozni fontosságára. Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint az információs túlterheltség miatt ismerőseink véleménye fontosabb lett, mint valaha, és ebben a közösségi oldalak is egyre nagyobb szerepet játszanak. A személyes ajánlások hatékonysága inspirálta a szóbeszédmarketinget, de tízből kilenc fogorvos és ugyanennyi mosógépszerelő ajánlása sem olyan meggyőző, mint egy baráté vagy kollégáé. A suttogó propagandát nehéz jól csinálni, viszont a Cserpes-termékek sikere bizonyítja, hogy nem lehetetlen.

Az ismerőseinket utánozzuk Facebookon

Egy 2013-as felmérés szerint a termékekkel, márkákkal kapcsolatos ajánlások 80 százaléka még mindig offline, személyesen történik, de a közösségi oldalak szerepe is nőtt az elmúlt években. Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint az információs túlterhelés miatt egyre inkább az befolyásolja a felhasználók döntéseit, hogy ismerőseik mit ajánlanak vagy választanak a közösségi oldalakon: gyakran egyszerűen imitálják egymás tevékenységeit.

most-facebook-apps-can-post-behind-your-back-updated--a7d9038c1e.jpg

A kutatók azt vizsgálták, hogy mi befolyásolja a Facebook-felhasználókat a telepített alkalmazások kiválasztásában. Egy korábbi vizsgálathoz gyűjtött adatokat használtak fel: 2007-ben 100 millió alkalmazástelepítést követtek le a Facebookon két hónap alatt. Eközben minden felhasználónál megjelent a legnépszerűbb alkalmazások listája, illetve értesítést kaptak arról, hogy ismerőseik milyen alkalmazásokat telepítettek.

Az eredmények szerint a felhasználókat inkább utóbbi befolyásolta a döntésben, vagyis ugyanazokat az alkalmazásokat telepítették, amelyeket barátaik.Természetesen azért nem volt teljesen mindegy, hogy az összes felhasználó között mennyire népszerű egy játék vagy alkalmazás.

Bár a személyes ajánlás mindig is fontos volt,  Felix Reed-Tsochas, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint a digitális környezet erősíti ezt a tendenciát: "Az online környezet arra sarkalja a felhasználókat, hogy gyorsan hozzanak meg döntéseket, akik az információval túlzsúfolt felületeken kénytelenek ismerőseik véleményére hagyatkozni."

Márkaépítés szóbeszéddel

Mivel az emberek nagy része a személyes ajánlást tartja a legmegbízhatóbbnak, legyen szó étteremről, orvosról, gyógyszerről vagy bármi más termékről, szolgáltatásról, a reklámszakemberek a szóbeszéd-marketinget (angolul: word of mouth) tartják az egyik leghatékonyabb marketingtechnikának . A szóbeszédmarketingnek azonban hátránya is van: nehéz mesterségesen elérni, hogy az emberek dicsérni kezdjenek egymásnak egy márkát. A feladat mégsem teljesen lehetetlen: léteznek a fogyasztók között is véleményvezérek, akiknek a kommunikációja óriási lendíthet egy-egy termék népszerűségén. 

HiRes-1024x794.jpg

Magyarországon a Cserpes Sajtműhely volt az a vállalkozás, amelyik ezt a hazánkban leginkább "suttogó propagandának" nevezett módszert alkalmazta. Állítólag semmilyen fizetett hirdetést nem vettek igénybe, egyszerűen árulni kezdték a termékeiket, amelyeket a vásárlók gyorsan megszerettek, és az ajánlásaikon keresztül egyre nagyobb rajongótábora lett a Cserpes-tejtermékeknek. Rokob Csaba, a sajtműhely közösségi oldalát kezelő Sign kreatív ügynökség vezetője úgy gondolja, Cserpes részben annak köszönheti sikerét, hogy kommunikációjával is kitűnt a többi piaci szereplő közül. A működő suttogó marketing tehát nem lehetetlen, viszont egy jó termékre mindenképp szükség van hozzá.

Érdekel a média? Gyere!

A kommunikációszakosok sokszor nem tudják, mire lesz jó, amit tanulnak. A szakma egyelőre nem igazán segít a választásban egyetem után. Mi szeretnénk. Találkozó kommunikációszakosoknak, pr-osoknak, médiásoknak, marketingeseknek, egyetemistáknak, szakmabelieknek és érdeklődőknek. Egy sör mellett.

Meghívott előadók: 

Varga Attila (Sixx), az Index újságírója, blogger  
Hogyan zabolázzuk meg Közbiztonság Szilárdot, avagy a trollnyelv rejtélyei 

Tanács János, a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktatója 
A Challenger-katasztrófa konfliktuskezelési tanulságai 

Időpont: 2014. szeptember 9.

Lájkold a Facebookon, hogy ne maradj le!

 Itt vagyunk a Meetup.com-on.

A helyszín Budapesten lesz, a belépés ingyenes. Részletek hamarosan.

Fotó:  2

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://media20.blog.hu/api/trackback/id/tr286503417

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása